A Vidékfejlesztési Program nyertes pályázóinak legkésőbb az első kifizetési kérelemig nyilatkozniuk kell az önerő rendelkezésére állásáról, az előlegkérelmet is beleértve. A helyzetet bonyolítja, hogy a különböző Kedvezményezettek más és más módokon igazolhatják a projekt önerejének meglétét.  Van akinek elég egy nyilatkozatott beküldenie az önerő rendelkezésre állásáról, de pont azoknak akiknek jellemzően amúgy is nehezebb az önerő igazolása: a civil szervezetektől és egyházközségektől nem elfogadható az egyszerű nyilatkozat.  A helyzetet nehezíti, hogy önerő igazolás hiányában ezek a szervezetek előleget sem hívhatnak le.  Ha pedig a beruházást nem tudják megindítani időben és az elvárt határidőig nem igazolják a megkezdést és az elnyert támogatás 10%-nak megfelelő megvalósítást, a támogatás elveszhet.  A nagy öröm után, tudomásunk szerint több szervezet is ezzel a lehetetlenülő helyzettel szembesül.   

A bankok nem reagálnak gyorsan, van akit hónapok óta hitegetnek egy támogatás megelőlegező hitellel, de konkrét előrelépés nem történik.  A Vidékfejlesztési Programban szemben a Széchenyi 2020 más programjaival az előleghez mindezeken túl, az önkormányzatok kivételével minden pályázótól biztosíték is szükséges, a Széchenyi 2020 más programjainál a pozitív adózói listán szereplő vállakozások például mentesülnek a biztosíték adása alól.  Ráadásul az elvárt biztosítékok köre is szűkebb, mint a Széchenyi 2020 más programjainál: az ingó- vagy ingatlan jelzálogjog, amit akár a fejlesztés tárgyára is lehetne alapítani, például kizárt.  Lehetőség van viszont készpénz letét biztosítékra, ami persze be kell látni egy "nagyon reális és életszerű biztosíték", nyilvánvalóan sokan fognak ezzel a  lehetőséggel élni: letétbe helyeznek sok millió Ft-ot, hogy ugyanazt megkapják támogatási előlegként.  A hivatalos magyarázat álatlában az, hogy a Vidékfejlesztési Program logikája más fejlesztési programokhoz képest azért más, mert más a mögötte lévő európai pénzügyi alap, mások az elvárások.  Persze egy pályázónak nehéz megérteni, hogy az egyébként jellemzően egységes uniós szabályok szerint, milyen logika mentén kizárt például egy jelzálog biztosíték, és miért lehet valamit az egyik operatív programban (pl. biztosíték mentességet adni) és miért nem lehet azt egy másikban alkalmazni.  Mindenesetre az eljárásrendet szabályozó alább idézett 272/2014-es Kormányrendelet számos helyen hivatkozik kivételekkel a Vidékfejlesztési Programra. 

Az önerővel kapcsolatos szabályozást a Vidékfejlesztési Program Általános Útmutatója, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjét a 272/2014. Korm. rendelet tartalmazza.

Vállalkozások esetében egyszerű az igazolás módja, elegendő egy nyilatkozat benyújtása, melyben vállalja, hogy a projekt megvalósítása során biztosítani fogja az önerő rendelkezésre állását.

Önkormányzatok esetében egy képviselő-testületi határozat benyújtása szükséges az önerő elkülönítésére vonatkozóan az önkormányzati költségvetésben.

Önkormányzati társulás esetében a társulási tanács határozatát kell benyújtani, költségvetési szerv kedvezményezett esetében az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát.

A képviselő-testületi határozat, a tárulási tanács határozata és az irányító szerv vezetőjének nyilatkozata a projekt dokumentáció részeként is benyújtható, támogatási szerződés megkötésekor a projekt összköltsége, és az önerő tényleges összege alapján szükség esetén módosítandó, és a módosítás benyújtandó.

Ezek alapján látható, hogy az önerő igazolása a KKV, az önkormányzat, önkormányzati társulás és költségvetési szerv kedvezményezettek esetében nem túl komplikált, de nincsenek ilyen szerencsés helyzetben pl. a nonprofit szervezetek, vagy az egyházi jogi személyek.

Minden más, a fenti felsorolásba nem tartozó kedvezményezett esetében nem elég nyilatkozni az önerő meglétéről, hanem az önerő típusától függően az alábbi módokon kell igazolni azt:

• számlapénz: A forrás igazolására kizárólag a kedvezményezett nevére kiállított, 30 naptári napnál nem régebbi bankszámlakivonat vagy banki igazolás fogadható el.
• bankbetét: 30 naptári napnál nem régebbi, a kedvezményezett nevére a számlavezető vagy hitelintézet által kiadott igazolás a bankbetét összegéről, és annak meglétéről.
• névre szóló értékpapír: A kedvezményezett nevére kiállított, 30 naptári napnál nem régebbi értékpapír számlakivonat vagy banki igazolás.
• hitel: A hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által kiadott kötelező érvényű finanszírozási ajánlat: hitelígérvény, vagy megkötött hitel/kölcsönszerződés
• tagi kölcsön, magánkölcsön: Kölcsönszerződés és banki átutalásról igazolás vagy bevételi pénztárbizonylat
• a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés: 30 naptári napnál nem régebbi, a hitelintézet által kiadott igazolás a törzstőke-emelés címén befizetett összegről Amennyiben számlapénz, bankbetét és értékpapír is forrás, akkor az ezeket igazoló dokumentummal egy napon kell kiadni ezt az igazolást is.
• zártvégű pénzügyi lízing: Lízingszerződés, a mellékleteket képező átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és fizetési ütemtervvel.
• az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatás (vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, fejlesztési adókedvezmény, kockázati tőkejuttatás): Megkötött hitelszerződés, támogatási szerződés, határozat támogatás odaítéléséről
• az államháztartás alrendszerein kívülről származó egyéb támogatás (vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás): Megkötött hitelszerződés, támogatási szerződés, határozat támogatás odaítéléséről
• kifizetett számlák, vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentumok: Az önerő rendelkezésre állásának igazolását megelőzően felmerült, a projekt elfogadott költségvetésében szereplő költség alátámasztását szolgáló számla (szállítói előlegszámla), vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat, valamint a kifizetést igazoló bizonylat másolata, továbbá egyéb, a projekthez kötődő teljesítést alátámasztó dokumentumok másolata (a szállítói előlegszámlával történő saját erő igazolás esetében a teljesítés igazolása nem szükséges). Az így benyújtott dokumentumok kifizetési igénylés keretében történő ismételt benyújtása nem szükséges.
• víziközmű társulat általi finanszírozás: Társulati alapító okirat, az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről szóló társulati határozat (amely tartalmazza az érdekeltségi egységeket). Amennyiben a társulat a hozzájárulásokat hitelből előlegezi meg, akkor a hitelszerződés vagy a hitelintézet által kiadott kötelező érvényű hitelígérvény. A kedvezményezett és a víziközmű társulat közötti megállapodás a forrás átadásáról.