Soha nem látott mennyiségű változás történik vidéken. Az új önkormányzati törvény, az állami földek hosszú távú haszonbérletbe adása, az Agrárbank elindítása, a mezőgazdaság tavalyi rekord eredményei, az alternatív energia felhasználás növekedése azt mutatja, hogy nagyon erőteljes átalakulás vette kezdetét, amelyről érdemes minél többet megtudni. A RENEXPO-n, Magyarország vezető energetikai szakkiállításán május 10-én a vidékfejlesztés legjobb szakemberei elemzik a változások várható hatásait a Regionális Vidékfejlesztés című konferencián.

Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára úgy látja, hogy az új önkormányzati törvény alapvető változásokat hoz. Megszűnik az önkormányzatok nagy önállósága, az állam az eddigi ellenőrzési jog helyett, felügyeleti jogot kap az önkormányzatok felett. Márpedig ez komolyan befolyásolja a vidékfejlesztés ügyét is, hiszen így az állam már a tervezéskor beleszólhat abba, hogy mit támogat és mit nem. Ugyanakkor az is látszik, hogy az állam az eddiginél jóval több feladatot kíván átadni az önkormányzatoknak, miközben a feladatátcsoportosításból következő többletterhek finanszírozásának forrásáról senki nem beszél. Fábián Zsolt szerint ugyanakkor a legfontosabb stratégiai cél nem változott és nem is változhat. A vidék önfenntartó képességét kell növelni, ahogy ezt a kormányprogramban Ángyán József volt államtitkár pontosan megfogalmazta. Az önfenntartás lényeges része pedig az alternatív energiatermelés szerepének a növelése, a helyiek földművelő képességének erősítése, többi között oktatással, korszerű vetőmagok elterjesztésével. Tudatos képzavarral élve, nem helyes, ha a vidéki asszonyok spájzának kulcsa multinacionális vállalatok kezében van. Az ezer, kétezer fős kistelepüléseken a hulladékból energiát előállító erőműveknek van jövője, a nagyobb, 4-5 ezer fős településeken pedig a termál és a napenergia jöhet elsősorban szóba. A legfontosabb, hogy a múltból örökölt szemléletet, amely csak a nagy ellátórendszerekben volt képes gondolkodni, el kell felejteni. Ehelyett együttműködést és egyensúlyt kell teremteni a kis erőművek és a nagy ellátó rendszerek között. Ilyen együttműködés lehet az energiatárolás ügyében, amelyet a nagy ellátórendszerek nyilván gazdaságosabban tudnak megoldani, mint a kis energiatermelők.

Mezei Károly, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Települési Energiagazdálkodási Szakosztályának (ETE-TESZ) elnöke is úgy véli, a legfontosabb, hogy a demagóg, gigantomán gondolkodásmódot fel kell váltania egy komplex, rendszerszemléletnek. Végre van az országnak egy 2020-ig szóló nemzeti vidékstratégiája, ezt kellene most az egyszer meg is valósítani. Nyilvánvaló a feladat, erősíteni kell a vidék népességmegtartó és eltartó erejét. Ehhez fontos a mezőgazdaság, de legalább olyan fontos a többi ágazat is. A helyi ipar, a vállalkozások, a turizmus, az önkormányzati humán és szociálpolitika. A jelenlegi gondolkodásmód még mindig nagyon mezőgazdaság centrikus, pedig ugyanolyan jelentősége van a szolgáltatásoknak, a kulturális és természeti értékek ápolásának, menedzselésének. Az energia területén is komoly feladatok várnak a vidékre. Az Európai Unió elfogadta a háromszor 20 százalék elvet 2020-ra. 20 százalékkal csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást, 20 százalékkal növelni kell a megújuló energiák arányát a primer felhasználásban, és 20 százalékkal javítani kell az energiahatékonyságot. Ez utóbbi esetében komoly eredményeket csak vidéken lehet elérni, mert jelenleg ott a legrosszabb az energiafelhasználás hatékonysága. Nem csoda, hogy az energiahatékonyság területén áll a tervekhez képest a legrosszabbul az Európai Unió. Ha itt nem sikerül áttörést elérni a tervezett 20 százalék helyett, csak 9 százalék lesz az eredmény, ami 1000 szénerőmű üzemben tartását jelenti. A vidékfejlesztés és az energiahatékonyság javítás tehát szorosan összefügg.

Varga István a Renexpo szervezője, a Reeco Hungary Kft. szakmai igazgatója hangsúlyozza, hogy Magyarország vezető energetikai szakkiállításának a kezdetektől fogva, tehát 6 éve kiemelt témája a vidékfejlesztés, a decentralizált energiatermelés. E két terület kölcsönhatása rendkívül erős. Az egyik fejlesztése nem lehetséges a másik nélkül. A decentralizált energiatermelés helyi nyersanyagot, helyi munkaerőt és helyi beruházást feltételez. A Renexpo hat éve mutatja be és támogatja szakmailag a különböző projekteket. Nagy közös siker a Miskolc környéki MIKROVIRKA - „Egy falu, egy megawatt” koncepció, amely két éves feszített munka után tavaly végre KEOP támogatást nyert. A koncepció 44 települést és százezer embert érint. Elsősorban a hátrányos helyzetű lakosok számára biztosít munkát és megélhetést. Biogáz, nap- és szélenergia segítségével termelnek alternatív módon zöld-áramot, amelyet lehetőség szerint helyben fel is használnak, mindezt egy központ koordinálja és számolja el. Értelmes munkahelyet és célokat teremtenek így a gyakran kilátástalan helyzetben lévők számára. Ezek a követhető példák és lehetőségek is bemutatásra kerülnek május 10-én a Renexpo Regionális Vidékfejlesztés című konferencián. A fejlődés olyan gyors és látványos ezen a területen, hogy most szinte mindenki számára életbevágó megismerni a legújabb eredményeket.

A RENEXPO honlapja az alábbi linkre kattintva érhető el.