Valamivel több mint százmilliárd forint összértékű fejlesztés valósulhat meg, illetve indulhat az idén a vidékfejlesztési támogatások segítségével. Tízmilliárdnyi támogatást adnak vissza viszont az állattelepek, amelyek 20-40 százaléka nem felel meg a januártól élő uniós szabályoknak – többek között erről beszélgett a Szabadföld V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral.

– Nem dúskál a forrásokban a vidékfejlesztési tárca, főleg nem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) részterületeit illetően, mivel az elmúlt években számottevően sok forrást sikerült meghirdetni és eljuttatni az érintetteknek. A következő két évben, az új uniós források megnyitásáig mennyi pénz áll rendelkezésre és milyen célokra fordítják azokat?
– Az előző kormányok 2007 óta az ÚMVP forrásainak nagy részét elköltötték, nagyjából 200 milliárd forint maradt. Ennek az összegnek egy része kifizetésre vár, más részét éppen most ígérjük oda különféle, az utóbbi időben meghirdetett pályázatok elbírálása során. Ilyen például a mikrovállalkozások és a falusi turizmus támogatása. Ezekre összesen – nagyjából fele-fele arányban – csaknem 2400 igény érkezett. A mikrovállalkozásokról még ez évben, a falusi turizmus pályázatairól 2012 januárjában döntünk. Ez azt is jelenti, hogy gyorsítani tudtunk: az eddigiekhez képest feleannyi idő alatt – ez fél évet jelent – sikerült elbírálni az igényeket. Most a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) központi egysége végezte el, végzi a munkát. Ennek során 7, illetve 4 milliárd forint találhat gazdára, igaz, számottevő a túligénylés: a mikrovállalkozások támogatásánál például kétszeres, a falusi turizmusnál pedig még ennél is nagyobb összegre nyújtottak be pályázatokat.

– Mire költöttek az idén, s milyen támogatásokra lehet számítani a közeljövőben?
– Természetesen egy sor más jellegű pályázat is fut, erdészeti, kertészeti célokra egyrészt keretet hirdettünk meg, másrészt a korábbiak kifizetése is folyamatosan zajlik. Ezért is nehéz megmondani, hogy éppen mennyi forrás áll rendelkezésre. Elég sok pályázatot hirdetünk meg mostanság. Például a fiatal gazdálkodók támogatására várhatóan januárban lehet számítani. Szintén az első hónapban jelenik meg egy nagyon fontos pályázat, a mezőgazdasági utak rendbehozatalára kiírt 3 milliárdos program, melyet a közmunkaprogrammal kapcsoltan valósítunk meg. Itt önkormányzatok és mezőgazdasági termelők összefogva vagy külön-külön végzik majd a rossz állapotú – sokszor a térképről már „eltévedt” – utak megújítását, lehetőleg helyi alapanyagokat felhasználva. Ezek mellett jövőre egy új jogcím is megnyílik, amire most kerül először sor: az úgynevezett nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás támogatásának kiírását az első negyedévben tervezzük. Ez utóbbi ösztönözheti a gazdálkodó családok egyéb, nem agrárjellegű jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítését, egyben a helyben előállított termékek piacra vitelét. Erre több milliárd forint áll majd rendelkezésre. Több év után ismét elindul a falufejlesztés és a vidéki örökség megőrzése támogatás is.

– Mi a helyzet azokkal a termelőkkel, akik az év eleje óta – erre jogszabály kötelezi őket – visszaadták már elnyert támogatásaikat? Ez mennyi pénz és mi lesz a sorsa?
– Még nem tudom megmondani, mekkora összeg kerül vissza a kasszába, mert a folyamat még tart, de vélhetően több tízmilliárd forint lehet. Az összeget a már eddig is futó pályázatokra, illetve olyan támogatási célokra fogjuk felhasználni, melyek a helyi termelést, a helyi piacokat, a falun történő boldogulást, jövedelemszerzést segítik elő.

– Úgy tudni, a legtöbb támogatást az állattenyésztők adták vissza. Mennyivel csökkentheti ez az állatállományt, hiszen e pénzek többsége a kötelező trágyakezelési, környezetvédelmi beruházásokat segítette volna? Ha az előírásoknak nem felel meg a telep, januártól nem termelhet!
– A gazdasági válság, a hitelezési lehetőségek szűkülése miatt valóban sok állattenyésztő nem tudott elegendő saját forrást gyűjteni a támogatás mellé, így elmaradnak beruházások. Az egész mezőgazdaságban 25,5 százalékkal csökkent tavaly a beruházások száma! Mostani tudásunk szerint az állattartó telepek 20-40 százaléka nem tud megfelelni az uniós előírásoknak januárban. Drasztikus állatállomány-csökkenésre azonban nem számítok, mivel ma már szinte csak az tart állatot, aki elvégezte beruházásait, és ezzel állománytartási kötelezettséget is vállalt a támogatás elnyerése fejében.

– Ez jelenti azt, hogy a jövőben nehezen nőhet az állatállomány?
– Nem, indítunk majd programokat, és reméljük, hogy azok eredményeként nőni fog az állatállomány. Egyébként azon telepek, ahol megtörtént az elmúlt években a felújítás, eddig 100 ezer négyzetméter szilárd és mintegy 600 ezer köbméter folyékony trágyatárolót építettek meg az elmúlt években, több százmilliárd forint értékben.

– Lehetséges, hogy a hazai ipar és kereskedelem a lakossági húsigények egy jelentős részét kénytelen lesz importból kielégíteni?
– Ez szinte kizárólag a sertésre vonatkozik, a marhára, baromfira nem. A sertés esetében a jövőben induló sertésstratégia biztosan segít ezen a helyzeten.

– Kanyarodjunk vissza a vidékfejlesztéshez! Mi a helyzet a Leader-programmal? A legtöbb hír arról szól, itt is, ott is valamiféle finanszírozási visszaélésre akadtak a hatóságok! Ugyanakkor kevesebb arról, hogy min is munkálkodnak.
– Így van, a vidéki térségek fejlesztésének alapját jelentő Leader háza táján valóban akadtak visszaélésre utaló esetek, bírósági ügy lett belőlük, melyek még nem zárultak le. Ugyanakkor 96 ilyen csoport működik az ország területén, méghozzá elég aktívan. Éppen most járt le a határideje 830 támogatási célterület benyújtásának – meg is kellett hosszabbítani, mert az utolsó nap akkora volt a pályázat-leadási nyomás, hogy a számítógépes hálózat nem bírta. A Leadert finanszírozó kasszában még 33 milliárd forint van. Ezeket az egyesületté átalakuló, sokkal nyitottabb, új tagok csatlakozását szabadabbá tevő csoportokat most hozzák létre. Eddig 57 Helyi Akciócsoport (HACS) módosította a fentiek szerint alapszabályát, melyből 34 esetben a cégbírósági bejegyzés is megtörtént. Szerintem egyébként egy sor HACS nem életképes: túl sok település tartozik alájuk, így nem lehet ezek érdekeit összehangolni. A jövőben célszerűbb lenne kisebb egységekben gondolkodni: 20-30 település vezető civil szervezetei, önkormányzatai, személyiségei, vállalatai képesek összehangolt fejlesztési tervet készíteni és megvalósítani, helyben dönteni uniós és hazai források felhasználásáról. Ez a lényege a Leader-programnak, s erre lesz egyébként jó példa, hogy 2012-ben az ismét meghirdetett mikrovállalkozások és falusi turizmus támogatások pályázatairól már a Leader-csoportok fognak dönteni.

Forrás: szabadfold.hu