Várhatóan beperli az Európai Bíróságon Magyarország az Európai Bizottságot (EB), mert a hazai hatóságok szerint az EB jogtalanul követel vissza 2 535 286 eurónyi (mintegy 704 millió forintnak megfelelő), 2004-ben folyósított uniós Sapard mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást. Az illetékes minisztériumok az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságnak (EKTB) előterjesztést készítettek, amelyben javaslatot tettek arra, hogy a kormány a per megindítását támogassa. Az EB azért rendelt el visszafizetést, mert megítélése szerint Magyarország a kifogásolt Sapard pénzeket az akkor hatályos, háromhavi határidőn túl fizette ki. 

A magyar álláspont szerint viszont a bizottság tévedett, mert a kiutalási határidőt nem a támogatás-igénylési csomagok befogadásától, hanem az ellenőrzések utáni teljes dokumentáció összeállításától kellett számítani, és ez hosszabb időt vett igénybe. A hazai ellenőrzések éppen az unió pénzügyi érdekeit védték, az eljárást szabályozó, úgynevezett működési kézikönyv (MKK) előírásait pedig az EU szakértői ismerték. Bár a magyar szakmai és méltányossági érveket az illetékes brüsszeli egyeztető testület tavaly februárban támogatta, az EB érdemben nem reagált a helyzetre, majd ez év március 28-i határozatával hivatalosan is elrendelte a visszafizetést.

Ez év március 29-én jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában az az EB-határozat, amellyel a bizottság 2 535 286 eurónyi, 2004-ben folyósított Sapard támogatás visszafizetésére kötelezte Magyarországot. Mint ismert, a különleges előcsatlakozási programként működött Sapardot az unió kormányfői 1999-ben hagyták jóvá a tíz új akkori tagjelölt ország mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatására. Az EB még 2004-ben ellenőrizte a kifogásolt kiutalásokat és állapította meg a vélelmezett hiányosságokat, de az ügy bizottsági szinten csak most zárult le. Az EB a 704 682 743 forintnak megfelelő összeget azért kéri vissza, mert megítélése szerint Magyarország a Sapard pénzeket az akkor érvényes, háromhónapos határidőn túl fizette ki, és ezzel szabálytalanságot követett el.

A magyar érvelés szerint ugyanakkor a bizottság a háromhónapos határidőt a kifizetési kérelmek (támogatás-igénylési csomagok) befogadásától számította, holott a kiutalásokat még több ellenőrzésnek is meg kellett előznie, és ezek további időt vettek igénybe. Az ellenőrzési és dokumentációs követelményeket az eljárást szabályozó hivatalos működési kézikönyv is rögzítette, amelynek tartalmát az uniós szakértők ismerték, de az eljárásrendet csak utólag kifogásolták. Ráadásul a kifizetések előtti vizsgálatok – húzza alá a magyar álláspont – éppen az unió pénzügyi érdekeit, vagyis a kiutalások biztonságát szolgálták. Az ide vonatkozó EU rendelet szerint a háromhónapos kifizetési határidőt onnantól kellett figyelembe venni, amikor az ellenőrzések után a teljes támogatási dokumentáció összeállt, ez alapján pedig Magyarország nem késett a kiutalásokkal – hangsúlyozza az MVH.

A pénzügyi szankció alkalmazása ellen Magyarország több alkalommal kifejtette szakmai és méltányossági érveit, de ezekre az EB érdemben nem reagált. Bár a hazai hatóságok indokait tavaly február 11-én az üggyel foglalkozó brüsszeli egyeztető testület is elfogadta és támogatta, a bizottság ez év március 28-i határozatában mégis visszafizetést rendelt el. Ezért – állapítja meg az MVH – Magyarország számára egyetlen további lehetőségként az maradt, hogy az Európai Bíróságon jogorvoslati eljárást kezdeményezzen az EB ellen. Ennek érdekében az illetékes minisztériumok a közelmúltban az EKTB-nek előterjesztést készítettek, amelyben azt javasolják, hogy a kormány a per megindítását támogassa. Magyarország a jogorvoslati kérelmet az Európai Bíróságon a kabinet jóváhagyása után terjeszti majd elő.

Mint ismert, Brüsszel az elmúlt években több más alkalommal is kifogásolta egyes uniós agrártámogatások magyarországi kifizetését, de a bizottsági megállapításokat a mezőgazdasági tárca az esetek többségében vitatta. Az EB pénzeket kért vissza például a terület alapú támogatásokkal, a kölcsönös megfeleltetési előírásokkal, a mezőgazdasági parcellazonosító rendszer működésével vagy a cukortámogatási szabályozással kapcsolatban is. A brüsszeli bejelentések után egyeztető tárgyalások kezdődtek, amelyek nagy része ma is tart. Ismert ugyanakkor, hogy Magyarország az Európai Bíróságon már indított agrárgazdasági témájú pereket az EB ellen, mégpedig az Amflora elnevezésű génmódosított ipari burgonya köztermesztésének tavalyi uniós engedélyezése és a szlovák-magyar “Tokaji” névhasználati vita miatt.

Forrás: agromonitor.hu

Pályázat keresés

Facebook közösségünk

IOS és Android alkalmazás

palyazatihirek mobilapp honlap 300x500

ANDROID: TÖLTSE LE ITT!

IOS (iPHONE, iPAD): TÖLTSE LE ITT!

Egyedülálló funkciók, azonnali értesítések

szechenyi 2020 logo allo 260x260

Partnereink

.  

topcegalapitas hu logo

 

 

  Cegkivonatmost logo  

1

 

Add a Startlaphoz



 

.