Az idén három újabb pályázatot hirdetnek meg a svájci alapban, összesen 28 millió frankos előirányzott kerettel Liliana de Sá Kirchknopf, a Svájci Hozzájárulás budapesti irodájának vezetőjének tájékoztatása alapján. A támogatási program keretében már a nyáron közzéteszik a testvértelepülési és partnerségi kapcsolatok létrehozását szolgáló felhívást, amelyből együttesen 3 millió svájci frank támogatáshoz juthatnak a legjobb projektek.

A tervek szerint szeptemberben jelenik meg az Észak-Magyarország és Észak-Alföld felzárkóztatását célzó egészségügyi, valamint a közbiztonság témakörében egy szűkített körű kiírás, 13, illetve 12 millió frankos keret-előirányzattal.

Eddig hét pályázati felhívás jelent meg összesen 74 millió frankos kerettel a 2008 végétől működő Svájci Hozzájárulás égisze alatt. Ezek a regionális fejlesztés, árvízvédelem, infrastruktúra, természetvédelem, turizmus, kutatás-fejlesztés, civilszervezetek és a marginalizált, hátrányos helyzetű diákokat felkaroló ösztöndíjalap témakörében nyújtanak támogatást a legjobb projektek számára. A természetvédelemre szóló felhívást kivéve már mindegyik pályázat lezárult. Az év elején a Balassi Intézet közreműködésében a svájci ösztöndíjalap 3 millió frankos kerettel szintén meghirdette első felhívását. Az első ösztöndíjakat várhatóan szeptemberben ítélik oda, 2010. októberi tanévkezdéssel.

A program keretében, összesen 22 millió svájci frank támogatással a benyújtott pályázatok közül eddig öt projekt jóváhagyása történt meg, s július végéig további pályázatok támogatását jelentik be svájci részről. Elsőként a budapesti Andrássy Egyetem és St. Gallen egyetemének együttműködéséről írták alá a támogatási szerződést a projektben érintett felek, s ezt a megállapodást hamarosan újabbak követik. A regionális fejlesztésre pályázók közül pedig az első körben kiválasztott projektgazdákkal a héten találkoznak az iroda munkatársai a Kazincbarcikai, a Mezőkövesdi és a Sátoraljaújhelyi kistérségben, a programok tervezett helyszínein.

A svájci hozzájárulási program elindítását az Európai Unió kezdeményezte a kibővült egységes piac előnyeiért cserébe, az új tagállamok felzárkóztatásának támogatására, a gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentésére. Az Európai Bizottság és Svájc még 2006-ban állapodott meg az alap létrehozásáról. Ennek értelmében az alpesi ország a 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagállamnak egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként öt éven keresztül összesen egymilliárd frank hozzájárulást biztosít.

A Magyarország keretének a felhasználását menedzselő budapesti Svájci Hozzájárulás-iroda vezetője alapvetően elégedett az eddig elért eredményekkel. Szerinte nálunk az út felénél jár és ütemesen halad előre a forráslekötés. Ezt mutatja a 2009-es 44,8 százalékos lekötési mutató is, amely ez év júliusára meghaladhatja az 50 százalékot. Az élen az infrastrukturális fejlesztések állnak, ezek általában nagyobb értékű, 3–7 millió frankos projektek. Utánuk a környezetvédelmi monitoring és a regionális fejlesztési támogatási kérelmek következnek. Ez a három terület teszi ki a program legnagyobb hányadát, mintegy 70 százalékát. A regionális fejlesztések elbírálásánál némi nehézséget okoz, hogy a pályázók eleget tegyenek a svájci részről elvárt hozzáadottérték-feltételnek. „Többen túl szigorúnak tartják ezt az előírást, mi viszont úgy látjuk, fontos, hogy komplex fejlesztési stratégiában gondolkozzanak a kistérségek” – jegyezte meg Liliana de Sá Kirchknopf. Ugyancsak fontosnak nevezte a magyar–svájci intézményi együttműködés hatékonyságának a növelését. Ennek érdekében a jövőben dinamikusabb és gyorsabb munkát várnak magyar intézményi partnerüktől, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.