Egy 2017. november 14-én megjelent közlemény alapján módosult a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendelet. 

A módosítások az alábbi pontokat érintik:

1) A módosítás előtt hatályos szabályozás értelmében több értékelési szakasz esetén az értékelési határnap és a következő értékelési szakasz első napja között legfeljebb hét napos szünet volt meghatározható. Tekintettel arra, hogy a támogatási kérelem benyújtására nyitvaálló határidőt – szemben a korábban jogszabályban rögzített 24 hónapos határidővel – az irányító hatóság állapítja meg, már nem szükséges az egyes értékelési szakaszok között esetlegesen meghatározott szünet hosszának jogszabályban történő korlátozása.

2) A módosítás eredményeként egyértelműen rögzítésre került, hogy a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban nemcsak az adott szakasz lezárása, hanem a felfüggesztése is csak az erről szóló döntés közzétételét követő nyolcadik naptól lehetséges.

3) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelet meghatározza azon eseteket, amikor a beérkezett támogatási kérelmek tartalmi értékelése állami projektértékelés keretében történik. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a szakmai tapasztalatok azt mutatták, hogy kialakulhat olyan helyzet, amikor az állami projektértékelés kötelező előírása, valamint a megyei jogú városok Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal összefüggő feladatköre összeütközésbe kerülhet, mely gátolhatja az egységes jogértelmezés és joggyakorlat kialakulását. Az ilyen helyzetek kezelése érdekében felülvizsgálatra kerültek a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, továbbá a 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelet releváns rendelkezései, egyértelműen lehatárolva a megyei jogú városok és az állami projektértékelők értékelési feladatait.

4) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet korábban hatályos szabályai alapján nem volt kiadható támogatói okirat és nem volt megköthető támogatási szerződés azzal, aki mint költségvetési szerv, gazdasági társaság és az ezen gazdasági társaság többségi tulajdonosának többségi tulajdonában álló más gazdasági társaság kedvezményezett a 2007–2013 közötti programozási időszakban az európai uniós társfinanszírozású projektjének megvalósítása során a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest felmerült késedelmét nem dolgozta le, amíg e késedelem fennállt. Figyelemmel arra, hogy a 2007–2013 programozási időszak operatív programjainak végrehajtása lezárult, így a 2007–2013 és a 2014–2020 programozási időszakban nem zajlik párhuzamosan projektek végrehajtása, a fenti korlátozó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerülhetett.

5) A korábban hatályos szabályozás értelmében a közlekedésfejlesztési vagy környezeti és energiahatékonysági tárgyú projektet megvalósító közszféra szervezet kedvezményezett – jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret nélküli – elszámolható összege 50%-ának, szolgáltatásvásárlás esetén 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybevételének lehetőségét. Figyelemmel arra, hogy ezen rendelkezés az építési beruházás vagy építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó elszámolható költségelemekre vonatkozik, szükségtelen a támogatási előleg terhére a szállítónak nyújtott előlegre vonatkozó speciális szabályok között a szolgáltatásvásárlásra hivatkozni, ez esetben az igényelhető előleg kötelező mértékét meghatározni.

6) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletnek a módosítás előtt hatályos rendelkezései értelmében az Európai Bizottság vagy az audit hatóság által megállapított szabálytalanság, és az annak vonatkozásában elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye. Tekintettel arra, hogy az audit hatóság ellenőrzése során az elszámolás szabályosságára vonatkozó vizsgálatot a költségnyilatkozatban szereplő elszámolások tekintetében végzi, így a kedvezményezettel szembeni pénzügyi korrekció szükségességének vizsgálata, elrendelése, végrehajtása és a szabálytalanságkezelés az irányító hatóság hatáskörébe tartozik. Erre figyelemmel indokolttá vált megteremteni a kedvezményezettek jogorvoslathoz való jogát. Az előbbiek mellett a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben szükséges volt egyértelművé tenni, hogy nincs helye kifogás benyújtásának a szabálytalanságot megállapító döntés ellen.

A közlemény itt érhető el!