A földgáz drágulása önmagában is indokolhatja, hogy pályázzanak és termálvizes rendszereket, hőszivattyús technológiákat alkalmazzanak a városok és falvak. Nincs emisszió, a felszínen legfeljebb egy kis szivattyúház   jelzi, hogy  a zöldenergiás lehetőségek közül is a legtisztább - a többnyire két kilométer mélyből felhozott termálvíz - megoldást választotta a felhasználó.

Ezt a környezetbarát érvet egy arányszám és egy forintban mért beruházási érték egészíti ki: A Magyar Tudományos Akadémia kutatásából tudható, hogy az ország energiaforrásának 5,8 százaléka a felszín alól felhozható meleg víz lehet . Mályi mellett április utolsó napján megkezdhették annak a kútnak a fúrását, amelynek a feljövő 100-120 fokos vize gondoskodni fog a városrész távhőszolgáltatásáról. A folytatás is biztató Miskolc térségében, mivel sor kerülhet további hat-nyolc fúrásra - termelő és visszasajtoló kút kialakítására - is, mellyel még garantáltan biztonságos marad a térség karsztvízrendszere, de bővíthető azon épületek köre, amelyek élvezhetik a komoly árelőnnyel együtt járó termálvizes fűtést.

A miskolci projekt is igazolni látszik, hogy az import földgáz ellenében fokozatosan át lehet térni a hazai alternatív energiahordozóra. A geotermia valóban sokfelé oldhatja meg a helyi fűtési igényeket, noha a szükséges beruházások komoly pénzt emésztenek fel.  Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt  igazgatótanácsának elnöke szerint, legalább 100 milliárd forintnyi beruházást vélelmez az akadémiai 5,8 százalékos energiaellátási részarányhoz, vagyis a mai szűkös időkben csillagászatinak tűnő pénzekre lenne szükség az energia kinyeréséhez. A forrás pedig több helyről származhat. Az új kormányzati energiastratégia kiemelt szerepet szán a megújuló energiának, mert Magyarország sem maradhat ki Európa „zöld ipari forradalmából". A társaság elnöke is bízik abban, hogy az éppen erre a célra szánt uniós támogatásokból a geotermia végre az európai arányok szerint részesedik majd.

Emellett egyre nő a befektetők érdeklődése is, a néhány évvel ezelőttihez képest nagyobb pénzek áramlanak ebbe a szektorba. Tehát a magántőke is biztos megtérülést lát benne, csak a valóban nagy kezdeti beruházási költségek okoznak problémát. De éppen erre találták ki az uniós programokat, például a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP).

A föld hője azonban más módon is kinyerhető. A hőszivattyús rendszereknek ugyancsak nagy jövője lehet. A Balatontól északra hatalmas területeken esélyük nincs termálvizes kis erőműveknek, de hőszivattyúkkal nagyon sok település csökkentheti a fosszilis energiahordozók fogyasztását. Véleményünk szerint a támogatások fókuszát a megújuló energiákra kell helyezni, ezen belül is olyan területekre, mint például a Magyarországon különösen ígéretes mélyvizes geotermiára és a hőszivattyús technológiák megvalósítására.

Az elmúlt pár hónapban már egyébként is sikerrel beavatkozott saját rendszere átalakításába az állam, hiszen a távhőszolgáltatás áfáját leszállította öt százalékra. Ezzel a lakosságnak címzett adókedvezménnyel egyfajta gáztámogatást is elért a döntéshozó, de szerencsére a geotermális rendszerek is előnyt élvezhetnek az egyedi gázfűtéshez képest. Az önkormányzatok, amelyek intézményeik költségvetéséért mindenképpen felelősek,  ismét költségnövekedéssel kénytelenek számolni, ha az olaj és a földgáz világpiaci árának hatásaival találkoznak.

A gázár világpiaci - és persze hazai - növekedésével nem tart lépést a termálvizes távhőszolgáltatás ára, s így eleve ráirányíthatja a helyhatóságok figyelmét erre a lehetőségre. S ha az állam is úgy akarja, a beruházások is finanszírozhatóbbak, támogatottabbak lehetnek.