Lehetőségek nyílnak a pályakezdő gazdálkodók előtt; megfontolják, hogy az állattartók nagyobb földterülethez juthassanak; pontosítják, hogy a földműveseken kívül ki juthat termőföldhöz Magyarországon. A miniszter a közeljövőben tanácskozik civil szervezetek vezetőivel, egy helyettes államtitkár konferencián ismertette az elképzeléseket.
Fazekas Sándor miniszter március 5-én fogadja annak a hét civil szervezetnek a vezetőjét, amelyek a földforgalmi törvény tervezetével kapcsolatban észrevételeket fogalmaztak meg – írja az a közlemény, melyet szerkesztőségünknek is eljuttatott a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ez a bejelentés is arra utal, hogy a korábban közzétett tervezethez képest – az időközben lezajlott szakmai-társadalmi viták nyomán – várhatók némi változások. Ez derült ki abból az előadásból is, amit Simon Attila, a tárca helyettes államtitkára tartott a Fiatal gazda konferencián február 22-én, Budapesten.
A közbeszédben gyakran csak „földtörvényként” emlegetett készülő jogszabály valódi neve a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló” törvény, és rövidítve is helyesebb „földforgalmazási törvényről beszélni, hiszen kifejezetten a forgalmazási kérdésekről, a földhöz jutás feltételeiről fog rendelkezni. Mint Simon Attila is emlékeztetett, a jogszabály – az új alkotmány rendelkezéseinek megfelelően – sarkalatos törvény lesz, azaz kétharmados többség szükséges az elfogadásához, illetve esetleges későbbi módosításához. Ennek megfelelően ez a törvény nem fog rendelkezni olyan kérdésekről, melyek szabályozása sűrűbben változhat – ilyen például a földvédelem vagy a földhasználati nyilvántartás ügye, melyekről más, nem kétharmados jogszabályok születnek. (Ugyancsak nem tartoznak majd a földforgalmazási törvény hatályába a halastavak – mint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter valahol korábban fogalmazott, a halastó sokkal inkább tekinthető istállónak, mint termőföldnek.)
Ki szerezhet termőföldet Magyarországon? – természetesen ez a kérdés váltja ki a legnagyobb érdeklődést. (Mint ismeretes, az Európai Bizottság a termőföld-vásárlási moratórium három éves meghosszabbítását engedélyezte 2011-ben Magyarországnak; eszerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzése további három évig korlátozható. Ilyen hosszabbítás azonban csak egyszer lehetséges, így – ha az új földforgalmazási törvény nem születne meg, 2014-től szinte korlátozás nélkül vehetnének földet a magyarországi lakhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok is.)
Az új jogszabálytervezet szerint nem szerezhet termőföldet Magyarországon sem külföldi jogi személy, sem külföldi természetes személy. Részleges tilalom lesz érvényes a belföldi jogi személyekre (és jogi személy nélküli szervezetekre): földtulajdont nem szerezhetnek, de bérlet formájában földhöz juthatnak. Relatív tilalom vonatkozik a haszonélvezetre: ez csak közeli hozzátartozónak adható, és legfeljebb 20 éves időtartamra. A határozatlan időre kötött hasonló megállapodások a törvény értelmében 2032-ben le fognak járni.
A „hol szerezhető termőföld?” kérdésre a jogszabály azt a választ adja: ez természetes személy esetében helyben lakáshoz, jogi személy esetében helyi illetőséghez kötődik (utóbbi esetben értelemszerűen nem tulajdonszerzésről, hanem földhasználatról lehet szó). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a birtokközpontnak az adott település területéhez kell tartoznia, illetve nem lehet a közigazgatási határtól 20 km-nél távolabb.
Hasonlóan fontos a „ki és mennyi földet szerezhet?” kérdés. Természetes személyre az az elv vonatkozik, hogy az illetőnek meg kell felelnie a „földműves” fogalmának, azaz foglalkozásszerűen a mezőgazdaságból kell élnie. Mint Simon Attila elmondta, új elem a korábbi törvénytervezethez képest, hogy a pályakezdő gazdálkodó számára is lehetővé teszi a földhöz jutást – ehhez betöltött 16 éves életkor, és legalább középfokú agrárvégzettség szükséges.
Földhasználati jogot – a magánszemély földművesen kívül – „mezőgazdasági termelőnek” minősülő jogi személy is szerezhet. Ennek fő kritériuma, hogy a vezető tisztségviselő agrárvégzettséggel rendelkezzen; minél nagyobb az adott szervezet, annál magasabb szintű végzettséget megkövetelve. A törvény – akárcsak a természetes személyek esetében – itt is lehetővé fogja tenni az új szervezetek piacra lépését is.
Vannak kivételek is az alapszabály alól, mely szerint földművesek juthatnak földhöz, és ez a kör szintén bővült az eredeti törvénytervezethez képest. Így például földhöz juthat a földműves közeli hozzátartozója is (például természetes öröklés révén). Erdőbirtokossági társulat tagjává válhat az is, aki nem földműves, és ugyanez vonatkozik a hegyközségi társulat tagjaira is (akik természetesen csak szőlőtelepítésre szánt területen szerezhetnek használati, illetve tulajdonjogot). Szerezhet földet továbbá egyházi jogi személy, az állam, illetve az önkormányzatok is, továbbá a jelzálog-hitelintézetek is – mint könnyen belátható, ennek hiányában ellehetetlenülne a hitelezés a mezőgazdaságban. Ugyancsak földhöz juthatnak a szakképző iskolák is – ez esetben a törvényalkotó mezőgazdasági szakképzés erősítését, tangazdaságok létrehozását kívánja támogatni.
A megszerezhető termőföld nagyságáról szóló tervezett rendelkezések ugyancsak vitákat váltottak ki – Simon Attila szerint ezen a téren nem fog változni a törvényjavaslat. Azaz őstermelők esetében 50 ha, egyéni vállalkozók esetében 300 ha, családi gazdálkodók esetében 500 ha, mezőgazdasági szervezetek esetében 1200 ha a felső határ.
A helyettes államtitkár elmondta: megfontolja viszont a törvényjavaslat benyújtója, hogy az állategységekhez igazodó területszámítás gondolatát elfogadja: az elképzelés szerint nagyállat-egységenként 2 ha-ral növelhető lenne a terület felső határa. Így is lenne azonban olyan abszolút felső határ, amit ilyen módon sem lehetne túllépni.
Simon Attila hangsúlyozta: az új földforgalmi törvény a már fennálló tulajdonviszonyokra és szerződésekre értelemszerűen nem fog vonatkozni. Az új jogszabályi környezet azokra a természetes és jogi személyekre lesz érvényes, akik/amik a törvény hatályba lépése után szeretnének földtulajdont, illetve használati jogot szerezni.
Forrás: Vidék és Gazdaság
