Az új közbeszerzési törvény szerint összességében a szabályozás mennyisége nem fog csökkenni, és nem biztos hogy valóban a kis-és középvállalkozásokat fogja támogatni. Hiányosság tapasztalható a nyugat-európai országokhoz képest az elektronikus közbeszerzés fejlődésében, de pozitívumként értékelhetők a törvény felépítésében, követhetőségében bekövetkezett változások – mondta el dr. Tátrai Tünde egyetemi adjunktus a CompLex Kiadó Ügyvédreggelijén.

Az év utolsó Ügyvédreggelijét rendezte meg a CompLex Kiadó, amelynek középpontjában ezúttal a január elsején hatályba lépő közbeszerzési törvény állt. A program előadója Dr. Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa a jogszabályhoz kapcsolódó legfontosabb változásokról, a gyakorlatban is szerepet játszó pozitív és negatív hatásokról beszélt az eseményen.

A reggelin elhangzott, hogy a kis-és középvállalkozások támogatása az Európai Unió Small Business Act-jének megfelelően hangsúlyos, ugyanakkor nem véletlen, hogy az EU-ban sem egységes a kicsik támogatásának formája a közbeszerzésen keresztül, hasonlóan ugyanezen a területen a foglalkoztatás növeléséhez, vagy a szociális szempontok érvényesítéséhez. A közvetlenül kis-és középvállalkozásokat támogató megoldások ugyanakkor nem tudják elérni a kívánt hatást, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy KKV-kat támogatnak például az előleg intézményének kötelező bevezetésével, amennyiben ajánlattevő kéri, vagy a közvetlen alvállalkozói kifizetés lehetővé tételével.

A problémát minden tagállam másként kívánja megoldani, de az biztosan előrelépés, hogy a jelenlegi nem működőképes számlaellenőrzés megszűnik. Szintén pozitívumként értékelhető a szerződésmódosítás életképesebbé tétele is. Nem előnyös ugyanakkor a közszolgáltatók teljes szabályrendszerének kiszervezése a törvényből, illetve a közbeszerzés eredményeként kötött szerződések tartalmának korlátozása, egyes elemeinek meghatározása is visszalépést jelent. Az igazi hiányosság ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés kapcsán látható, hiszen a már nyilvános vonatkozó rendeletmódosításon is látszik, hogy nem született új koncepció, így a hazai szabályozás nem tud haladni az európai államokkal. Szükség lenne az elektronikus információáramlásra, olyan informatikai támogatásra, melyet minden ajánlatkérő biztonságosan tud használni. Ennek kapcsán akár központi megoldás is érdekes lenne.

A rendezvény előadója elmondta, hogy egyelőre formabontónak tűnik a hazai erős központosításra törekvés, az állami tulajdonú gazdasági társaságok beszerzései egy részének központosítása, melyre kevés nemzetközi példa ismert. Szintén érdekes kezdeményezés a korábbi hirdetményellenőrzés újbóli megjelenése a kormányrendelet-tervezetek között, ami egyben visszalépést jelent a korábbi kötelező hirdetmény-ellenőrzés eltörléséhez képes. Az új törvény modernizációs elképzeléseit tehát elhalványítják azok a törekvések, melyek a közbeszerzést a válság megoldására kívánják felhasználni, úgy mint a beszerzési stop, a beszerzési eljárások központi ellenőrzése illetve a hirdetményellenőrzés.

Fontos ugyanakkor tudnunk, hogy az Európai Unió új irányelveken dolgozik, melyek várhatóan részben meg fogják újítani az európai szabályozási irányokat is, és lehetőséget adnak a későbbiekben számunkra is a további modernizációra. Függetlenül az igényektől és az újabb és újabb ötletektől, az egyik legfontosabb szempont a jogbiztonság lenne, melyet a közbeszerzésben meg kellene teremteni, ellenkező esetben az igen alacsony hazai közbeszerzési piaci aktivitás (a GDP kb 5-6 %-át költjük el a közbeszerzésben az EU-s 20%-hoz képest) soha nem látott mélypontra csökken.

Forrás: Merlin Communications Magyarország