A Közös Agrárpolitikában korábban alkalmazott támogatási elemek egy része megtartásra kerül, de fontos változások is lesznek a hamarosan induló új támogatási időszakban.

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára "Milyen változások várhatók az agrártámogatásokban?" címmel tartott tájékoztató előadást november 23-án a Magyar Közgadasági Társaság rendezvényén.

Előadásában elmondta, hogy az Európai Bizottság november 7-én hagyta jóvá a következő támogatási ciklus forrásainak elosztását célzó stratégiai tervet.

Az új támogatási rendszerben olyan változások jelennek meg, amelyek meglévő hiányosságokat fognak pótolni, kezelni, vagy amelyeket kifejezetten az Európai Bizottság kért.

Megváltozik a közvetlen támogatások rendszere (I. pillér).

A korábbi terület alapú támogatás megmarad, de több zöld elvárás kapcsolódik majd hozzá. A SAPS és a zöldítés együttesen alaptámogatásként (BISS) jelenik meg, melyre összesen 1321 milliárd forint áll rendelkezésre, a támogatás összege pedig várhatóan hektáronként 147 euró lesz. Ehhez kapcsolódik az agrár-ökológiai program, melyben a gazdák önkéntesen vehetnek majd részt. A zöldintézkedés teljes kerete 363 milliárd forint, az egy hektárra jutó támogatás mértéke pedig hektáronként 80 euró körül lesz majd.

A termeléshez kötött támogatások esetén a kedvezményezett ágazatok köre nem változik a korábbiakhoz képest, azonban a feltételrendszerben változások lesznek:

• Az étkezési burgonya támogathatósága megszűnik.
• Előírás lesz a minősített szaporítóanyag használata ott is, ahol korábban nem volt.
• Az ipari zöldségnövények között csak a zöldborsó és a csemegekukorica marad, a többi kultúra a zöldségnövények közé kerül át.
• Az ipari zöldségek, szemes fehérjenövények, zöldségek, tejhasznú szarvasmarha forrás növelésére kerül sor az ipari olajnövény, az extenzív gyümölcs és a szálas fehérje terhére.
• A hízott bika tartása jogcím esetében előírás lesz a központi lajstromszámmal ellátott tenyészbika használata.

Ezen jogcímekre összességében szintén 363 milliárd forintot különített el a kormány.

A következő ciklus egyik legújabb eleme a redisztribúciós támogatás (CRISS). Célja a támogatások igazságosabb elosztása, a kis és közepes gazdaságok megerősítése a mezőgazdasági üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatásával. Azok a gazdálkodók, akik alaptámogatásra jogosultak és üzemméretük nem haladja meg az 1200 hektárt, a redisztributív támogatást is igénybe vehetik. Az első tíz hektár esetén hektáronként 80 euro, 10 és 150 hektár között pedig hektáronként 40 euro támogatás nyújtható. A teljes keret 340 milliárd forint.

A fiatal gazdák terület alapú támogatására az első pillér forrásainak 1,4 százaléka kerül majd elköltésre. A tervezett fajlagos támogatás hektáronként 157 euro lesz, a támogatást 300 hektárig lehet igény bevenni.

A II. pillér esetén a valamennyi jelenlegi intézkedés megtartható, azonban a zöld célok a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak a vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatban. A zöld intézkedések területén 22 pályázat jelenik majd meg melyek között lesznek erdészeti, állatjóléti, környezet- és klímavédelmi felhívások is. Erre a célra egymilliárd forint lesz felhasználható.

A középpontba a gazdaságfejlesztés kerül, erre a célra a vidékfejlesztési források 52%-a, azaz csaknem 1500 milliárd forint van elkülönítve. Összesen 21 pályázat jelenik majd meg a területhez kapcsolódóan, melyek többek között az élelmiszeripar megújítását, valamint a hozzáadott érték növelését célozzák. Új elemként jelennek meg a generációváltást segítő felhívások, valamint a díszkertészet ágazat számára is elérhető lesz egy pályázat.

Az úgynevezett zöldintézkedésekre mintegy ezermilliárd forint fordítható a következő években. A tervek szerint ezen a területen összesen 22 pályázat jelenik majd meg, számos erdészeti, állatjóléti, valamint környezet- és klímavédelmi felhívás készül. A klasszikus vidékfejlesztési támogatásokra 285 milliárd forint kerül elkülönítésre, és összesen 17 intézkedés lesz meghirdetve.

A tervezett, 80 százalékos nemzeti forráskiegészítés megmarad.

Forrás: Magyar Közgazdasági Társaság, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály