A program céljai

• Hátrányos helyzetű kistérségek, falvak, tanyák agrártermelési fenntarthatóságának fejlesztése
• A helyi lakosság önellátási, agrártermelési feltételeinek javítása
• A különleges minőségű, hungarikum baromfitermékek genetikai és termelési feltételeinek megteremtése kis falvakban, az ökológiai típusú vegyes gazdaságok kialakításával
• A biztonságos baromfi-génmegőrzés feltételeinek javítása hosszú távon
• A modellprogram kiterjesztése más falvakra, térségekre

 

A program célcsoportjai

• Mintafaluként kiválasztott települések családi gazdaságai (ezen belül a baromfitartásban hagyományosan a nők szerepe meghatározó); a program induláskor mintegy 100-150 családi gazdaságra terjeszthető ki, később többszörösére növelhető
• A helyi polgármesteri hivatalok és csatlakozó civil szervezetek közösségi tevékenységének helyi szempontok szerinti fejlesztése révén (ökológiai gazdálkodás, vegyes gazdálkodás, baromfitenyésztés és génmegőrzés)

 

A program célja a helyi termelők és vállalkozások, az ellenőrzött HU-BA baromfihús és tojás előállítása, feldolgozása és értékesítése révén. (Mintegy kétszáz nőivarú naposbaromfi kihelyezésével és szaporításával a második évben mintegy kétezer tenyészállat, a harmadik évben már több mint százezer baromfi nevelhető fel ebben a rendszerben). A projekt sikere esetén további környékbeli szervezetek és önkormányzatok (öt-tíz község) csatlakozása várható.

A hároméves program során tizenkét kistérségi program indul el, amely az alkalmazott módszertannak köszönhetően fenntartható módon biztosítja a folyamatos baromfi-kibocsátást piaci és szociális alapon a kistérségben élők számára. Ezzel a program több mint ezerkétszáz családot kapcsol be egy kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségbe.
A program kiemelt feladata és potenciálja, hogy egy kapcsolatrendszert alakít ki a helyi lakosok között a kihelyezési programok során. A helyi önkormányzatok minden programban részt vesznek, annak irányítói.
A program képzési, tanácsadási és PR feladatainak lebonyolításában a KÁTKI együttműködik a NAKVI-val, 2013-2014-ben azokat közösen szervezik és valósítják meg. A program végére elkészítenek egy módszertani és képzési kézikönyvet, amely bemutatja és segíti további faluprogramok indítását és menedzselését.

A program módszere
A négy helyszín, ahol a program 2012-ben indítható:

• Egerág és környéke (három falu)
• Megyer és környéke (három falu)
• Mátraverebély és környéke (minimum két falu)
• Újkígyós és környéke (több falu Gyula környékén)

 

 Az igények és tartási feltételek alapján a KÁTKI és a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) szervezi a tenyészállományok kihelyezését. A program indulása úgy tervezhető, hogy egy faluban egy, a KÁTKI génbankjából származó tenyészállomány (kb. száz tojó és tíz kakas) a kihelyezést követő évben, helyben továbbszaporítható, és a szaporulat a környékbeli falvakba és családoknak a következő évben kiosztható (a tervezhető szaporulat negyvenszeres, ennek kb. a fele tojó, tehát egy száz tojós tenyészállomány szaporulatából a következő évben – megfelelő koordinációs háttérrel – mintegy négyezer naposcsibe osztható ki). A helyi keltetés, koordináció és ellenőrzés elengedhetetlenül szükséges a program sikeréhez.

A résztvevők támogatásként kapják a tenyész alapanyagot, egy keltetőt és egy évnyi takarmányozási költséget. A program első éves költsége 25 millió forint.

Szerződéses feltételek a program támogatása esetén:

• legalább öt évig fenntartják a programot
• 2013-ban saját tenyészállományt keltetnek és nevelnek a következő évi igények alapján
• vállalják az állatok elhelyezését, gondozását, a lakosság ellátását naposcsibével (2013-ban a kihelyezés 50 százaléka ingyenes)
• 2014-től a csibe 70 százalékban értékesíthető, amelynek bevétele fedezi a tenyészállomány-tartás és keltetés költségeit, 30 százalékot a helyi szociális programnak megfelelően helyeznek ki

Forrás: Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet