A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. Társadalmi funkciója szerint az életminőség javulásának a biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent. Egy ország tudomány-, technológiai- és innovációs politikája egyrészt önálló, jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazott stratégiai program, másrészt pedig alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció, amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét. Olvassa el az Új Széchenyi Terv vitairatának ezen fejezetével kapcsolatban, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz benyújtott javaslatokat.

Az évtized közepére az adottságainkra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innováció-politika végrehajtása, új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export további mintegy 1,5–2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat. A kiszolgáló és bedolgozó országból csak így válhatunk ismét válságtűrő és növekedő tudásalapú gazdasággá, ami egyben a fenntarthatóság forrása és biztosítéka is.

A program célja, hogy az innováció útján dinamizálja a gazdaságot, és 4 év elteltével a gazdasági növekedés az egyéb intézkedések és az innováció hajtóereje révén érje el Magyarországon az EU-országok közötti legmagasabb értéket.

A gazdasági cél eszközeként az is célkitűzés, hogy az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 százalékát, és az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot, a következő ciklusban pedig az EU-országok felső harmadába kerüljön.

Az Új Széchenyi Terv Vitairat több fejezete (pl. I. és II.) külön-külön foglalkozik kutatás-fejlesztési kérdésekkel. Ezeket a fejezeteket célszerű összhangba hozni az V. fejezettel.

A tartalomipart bővíteni szükséges:

Vizuális és audiovizuális tartalomfejlesztések és alkalmazások kiemelt támogatása indokolt. A nemzeti értékmegőrzés, az ezzel kapcsolatos tartalomfejlesztés és a webes technológiák érintőlegesen sem szerepelnek a dokumentumban. Hiányzik az e-közigazgatás, e-kormányzat akárcsak érintőleges említése is. Az elektronikus közszolgáltatás fejlesztése is kiemelt társadalmi érdek (mind infrastruktúra, mind alkalmazás oldalról).


A vitairatban szereplő kreativitás fogalmat, illetve az ide sorolható iparágakat célszerű lenne a nemzetközi szakirodalom alapján kibővíteni az alábbiak szerint:

A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív ipart az alábbi 12 szektor alapján határozzák meg: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint kézművesség

Támogatni kell az innovációt elősegítő rendszerek, ill. tevékenységek alkalmazását, mint pl. informatikai és telekommunikációs technológiák, technológia-transzfer, beszállítói tevékenység, stb.


Részletes tartalmi megjegyzések:

a) Emberi erőforrások

A tehetségek gondozásának gondolatköre kerüljön be az Új Széchenyi Tervbe, mint a Terv egyik hangsúlyos eleme (felelősségre és öngondoskodásra építve a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulást jelentene hozzájárulva a foglalkoztatás bővítéséhez). A tudásnak összhangban kell lennie ezzel, és növelni kell az ember értékét munkaerőként is. A tudás és műveltség akkor versenyképes, ha a hordozója nehezen helyettesíthető

Tehetséghidak projekt elindítása (A projekt hidakat képez a tehetséggondozás azon ágai között, amelyek jelenleg egymástól jobbára elszakítottan léteznek, előkészíti egy budapesti székhelyű EU Tehetséggondozó Központ megalakítását-mindezt egy médiakampánnyal megtámogatva)

A sikeres vállalkozók viselkedése, véleménye meghatározó példa az ambiciózus fiatalok számára. példamutatás érdekében helyes lenne ezek közül minél többet, rendszeresen bemutatni a médiákban – különösen a köztelevíziókban, esetenként fő műsoridőben. Különösen azokat, akik valamelyik hazai vagy külföldi megmérettetésen díjat nyertek


b) A pályázatok, illetve a támogatási rendszer innovatív vállalkozások igényeihez való igazítása

Az innovatív magyar klaszterek – Európai Uniós példára – kapjanak dedikált támogatást az együttműködések katalizálásához, valamint a közös termék- és szolgáltatásfejlesztések megvalósításához,

A már eredményesen működő, minősített innovációs klaszterek tudatos támogatására, az eddig elért szakmai eredmények elismerésére van szükség,

Minden gazdasági tevékenység hatékonyság-növekedésének alapját jelentő modern, európai értelemben vett infokommunikáció (az információs és kommunikációs technológiák, beleértve a hírközlési és elektronikai ipart, IKT) jelenjen meg az egyes programokban, vagy az innovációt támogató IKT „infrastruktúra” (tudásbázisok és hálózatok, modellezési és szimulációs képességek stb.) fejlesztések céltámogatását biztosítani szükséges,

A támogatható költségelemek között meg kellene jeleníteni a Nemzeti Regisztrációs Díjak, illetve a termelői célra történő ingatlanvásárlás költségeit is,

A támogatási felhívásokban markánsabban kellene különbséget tenni a KKV-k és a nagyvállalatok között. Ezenkívül célszerű lenne a vállalatok számára kiírt pályázatokat egyszerűbbé, közérthetőbbé tenni,

A támogatási felhívásokban legyen lehetőség ne csak a gyártmány, hanem a gyártás támogatására is,

Az Európai Unió országaiban a hazai és a külföldi cégek aránya az elnyert közbeszerzési pályázatoknál éppen fordítottja a magyar arányoknak, ezért indokolt pontosítani a hazai cég fogalmát,

A kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés alkalmazása a pályázati konstrukciókban,

Társadalmi-gazdasági veszteségcsökkentés a közlekedésbiztonság ipar fejlesztésével, költségvetési többlet forrásigény nélkül (a közlekedésbiztonsági kockázatot növelő szabályszegők befizetéseiből lehetne finanszírozni a biztonságosabb közlekedést elősegítő kutatásokat, terveket, konferenciákat, tanulmányokat, e-learning tananyagokat stb.),

A földtudományi elméleti és gyakorlati célú kutatások összehangolt megerősítése,

EU pályázati projektek esetében kívánatos egy minősített beszállítói lista létrehozása,

Biztosítani szükséges a már elbírált és/vagy megvalósítási szakaszban lévő pályázatok kezelésének folytonosságát a megújuló pályázati rendszerben is,

Egyensúlyt és összhangot kell teremteni az országos, ágazati fejlesztési programok és a regionális fejlesztési programok között,

A kkv-k támogatása érje el a kritikus tömeget. KKV szinten az innováció érthetővé és elérhetővé kell tenni, a vállalati innovációs tudás és gondolkodás elterjedését támogatni kell,

Nagyon fontos – vállalkozások, cégek pl. pályázati összemérésére is – egy jól kifejező és egyértelmű innovációs jelzőrendszer és adatbázis kialakítása is,

Kiemelten, komplex módon kell támogatni a jelentős, eredeti magyar, piacközeli stádiumban lévő fejlesztési eredmények hasznosulását és piacra jutását pl. külön forrás biztosításával,

Támogatandó és azonnali intézkedést igényel, hogy a forrásokat központilag kitalált pályázatok helyett a vállalkozások igényeire fordítsák,

Regionális szinten a támogató rendszerek az utóbbi néhány évben kialakultak. Ezek megtartása, illetve további fejlesztése igen fontos. Az innovációban ugyanis, a regionális szint az, ahol még rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem pl. a pályázatok kezeléséhez,

A kutatóhelyek és KKV-k közötti együttműködést szolgáló egyetemi technológia-transzfer irodák, korai fázisú innováció- és technológiamenedzser vállalkozások és regionális innovációs ügynökségek, mint hídképző kiszámítható, egyben mértéktartó, pályázati úton történő, saját erőt is megkövetelő állami finanszírozása valósuljon meg,

Magvető tőkeprogram elindítása a technológia-intenzív high-tech vállalkozások számára(a lehetséges tőkealap kezelésében, a tőkebefektetésben részesülő társaságok inkubálásában, a programokat tapasztaltan kezelő menedzsment biztosításában és az EXIT feltételek megteremtésében pro-aktív szerepük),

A hazai kreatív iparágak szerepének megerősítése érdekében támogatni szükséges az infokommunikációs szektor innovációs, valamint K+F képességeit, mely a gazdasági innováció f+ motorja és a többi iparág fejlődésének alapja.

A pályázati konstrukcióknál a fenntarthatóság szempontjaira az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani.

Az alábbi, a kreatív technológiákat intenzíven használó területek célzott, kiemelt támogatása:
- Textil- és ruhaipari kreatív alkalmazások támogatása
- 3D technológiák fejlesztése
- 3D tartalomfejlesztés
- Új üzleti modellek a 3D kiaknázására
- 3D platformok speciális alkalmazási területekre
- Közös 3D formátumok és csatolók (interfészek) szabványosításában való közreműködés
- Új generációs, jobb 3D látványt nyújtó kijelzők fejlesztése, ill. a meglevők gyártásának költséghatékonyabbá tétele


c) Vállalkozásfejlesztés elemeinek markánsabb megjelenítése az Új Széchenyi Tervben:

Jelenjen meg önálló vállalkozásfejlesztő módszerként a „Tudomány – innováció – növekedés” fejezetben a vállalati inkubáció. Szükséges egy megfelelően kialakított és standardizált minősítő rendszer – melynek kidolgozása, bevezetése és szakszerű működtetése csak az állami szervezetek egyetértésével történhet -, hogy folyamatosan nyomon lehet követni és értékelni egy-egy inkubátor vállalkozásfejlesztési, gazdasági teljesítményét.

Annak megfogalmazása, hogy a kormányzat milyen eszközökkel kívánja a hazai KKV-k piaci helyzetének javítását elérni, mi módon lehet a hazai piacon elért eredmények mind nagyobb részét visszaforgatni a hazai fejlesztésekbe. A KKV piac erősítése történhet a beszállítók támogatásával, vagy lehetőség biztosításával a nagyvállalatok és a KKV-k közötti technológiatranszfer támogatásával,

Magyar rendszerközpontú világcégek megtervezéséhez, megszervezéséhez és versenyképes működtetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek átvétele. (Folytonos keresleti és kínálati piacismeret, több kontinenses, vagy globális naprakész piackutatással, piacelemzéssel, naprakész piacszervezéssel, korszerű marketing módszerekkel). A skandinávok (svédek, dánok) e téren 30-40 év gyakorlati előnnyel rendelkeznek, a módszereket érdemes tőlük készen átvenni)


A KKV-k részére szolgáltatáscsomag biztosítása:

1. Újdonságkutatás és szakvélemény arról, hogy egy újnak vélt műszaki megoldás valóban világviszonylatban és szabadalomjogi értelemben is új-e és érdemes-e oltalom alá helyeztetni, és ha igen mi(k) az alkalmazandó legcélszerűbb oltalmi forma (formák), vagy esetleg célszerűbb-e know-how-ként titokban tartani a megoldást. Szükséges a megoldás piaci értékelése, marketing és üzleti terv iparjogvédelmi oldalának a kidolgozása is. Amennyiben a külföldi jogszerzés igénye is fennáll, javaslattétel a külföldi jogszerző stratégia kialakítására.

2. „Freedom to operate” szakvélemény készítése, azaz új termék fejlesztésének megkezdése vagy piacra vitele előtt megvizsgálni, hogy az adott piacon (pl. itthon és a környező országokban) van-e olyan szellemi tulajdonjog, amely akadályozhatja a tervezett piacra jutási stratégiát.

3. Technológiai és menedzsment szolgáltató központok kialakítása: alakuljanak területileg elosztva olyan infrastrukturális szolgáltató központok, amelyekben a technológia-intenzív, innovatív mikro- és kisvállalkozásoknak lehetősége nyílik hozzáférni a state-of-the-art infokommunikációs technológiákhoz, professzionális üzleti, technológiai és innovációs menedzsmenthez és felhasználói környezethez.

Olvassa el a vitairatot itt

Forrás: ngm.gov.hu