A kohéziós forrásokból végrehajtott energiahatékonysági beruházások egyáltalán nem voltak költséghatékonyak az elmúlt több mint 10 évben - állapította meg az Európai Számvevőszék hétfőn.

A hatóság szerint uniós forrásból 2000 óta csaknem ötmilliárd eurót költöttek ilyen célokra, a pénzek megfelelő felhasználása pedig a tagállamok és az Európai Bizottság közös felelőssége. A számvevőszék úgy találta, hogy a támogatott projektek kiválasztásakor nem az energiahatékonyság volt az elsődleges szempont, vagyis nem az, melyik beruházással lehet fajlagosan a legtöbb energiát megtakarítani. Az ilyen célokra szánt forrásokból energiatakarékosabbá tett épületek kiválasztásánál az volt a meghatározó, hogy feleljenek meg a támogatási feltételeknek, és szoruljanak felújításra. A vizsgálatot Csehországban, Olaszországban és Litvániában végezte a számvevőszék, mert a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakban ez a három ország kapta a legtöbb felzárkóztatási pénzt ilyen célra. A luxemburgi székhelyű uniós intézmény összesen 24 középület energiahatékonysági beruházásait vizsgálta. “Egyetlen vizsgált projekt esetében sem találtunk előzetes igényfelmérést vagy annak elemzését, hogy a beruházás mekkora energiamegtakarítást hozhat” - jelentette ki Harald Wögerbauer, a számvevőszék jelentésért felelős tagja, aki azt is hozzátette: “a tagállamok lényegében arra használták a pénzt, hogy felújítsák középületeiket, miközben az energiahatékonyság a legjobb esetben másodlagos szempont volt”.

A beruházások átlagos megtérülési ideje ötven év, de egyes esetekben a 150 évet is eléri, ami azt jelenti, hogy a pénzeket nem ésszerű módon használták fel, a felhasznált anyagok és az épületek élettartama ugyanis ennél rövidebb, vagyis az energiahatékonyság szempontjából ez veszteségnek tekinthető - állapítja meg jelentésében a számvevőszék. Álláspontja szerint a tagállamok az erőforrások kiválasztásánál, a konkrét projektek megválasztásánál és a pénzek felhasználásánál nem azt tartották szem előtt, hogy a befektetett összeggel a lehető legnagyobb energiahatékonyság-javulást érjék el, az Európai Bizottság pedig az előzetes engedélyezésnél szintén nem kérte ezt számon. A számvevőszék jelentése ugyanakkor egyetlen egyszer sem használja a pazarlás szót, külön rámutat arra, hogy az energiahatékonyság növelését szolgálni hivatott uniós pénzek minden vizsgált esetben az előzetes leírásnak, engedélynek megfelelően valósultak meg: kicserélődtek ablakok, ajtók és egyéb nyílászárók, elkészült a falak és a tető szigetelése, de az energiamegtakarítás mértékéhez képest a költségek magasak voltak. A számvevőszék jelentése nem mulasztja el megemlíteni, hogy a 24 vizsgált beruházásból 18 esetében a konkrét energiamegtakarítást nem lehet ellenőrizni, mert nem készült hiteles mérés.

A beruházások költséghatékonyságának növelése érdekében az Európai Számvevőszék több ajánlást is tesz: a többi között azt javasolják, hogy az energiahatékonyság növelésére szánt kohéziós források odaítélését előzze meg igényfelmérés, és a projekteket rendszeresen ellenőrizzék. A számvevőszék szükségesnek tartaná, hogy a projektek kiválasztásának kritériumai legyenek világosak, hatékonyságuk mérésére pedig hozzanak létre olyan mutatószámokat, amelyek segítségével a különböző befektetéseket össze lehet hasonlítani. A hatóság szerint meg kellene határozni, hogy adott befektetéssel fajlagosan mekkora mennyiségű energiát kell megtakarítani, emellett pedig le kellene fektetni, hogy mennyi legyen az adott beruházás maximálisan elfogadott megtérülési ideje.

Forrás: MTI

Pályázat keresés

Facebook közösségünk

Pályázati Hírek TV


IOS és Android alkalmazás

palyazatihirek mobilapp honlap 300x500

ANDROID: TÖLTSE LE ITT!

IOS (iPHONE, iPAD): TÖLTSE LE ITT!

Egyedülálló funkciók, azonnali értesítések

szechenyi 2020 logo allo 260x260

Partnereink

.  

topcegalapitas hu logo

 

 

  Cegkivonatmost logo  

1

 

Add a Startlaphoz



 

.