Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár is felszólalt a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyűlési Nyílt Napján 2011. május 18-án, Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Az államtitkár jelezte, hogy a megújuló nemzeti energiapolitika kész minden szükséges segítséget megadni a magyar vidék mélyreható változásaihoz, megerősítéséhez.

A Vidékstratégia összhangban van a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Energiastratégiával, az elfogadott és felülvizsgálat alatt álló megújuló energetikai, energiahatékonysági és klímapolitikai cselekvési tervekkel. A szakpolitikai törekvésekben kapcsolódási pontként azonosítható a természeti adottságokra építő megközelítés, ahogy jórészt azonosak a problémák és a megoldási lehetőségek is. A vidék felemelkedése, a falvak élhetőbbé és fenntarthatóvá tétele közös felelősség – fejtette ki az államtitkár.

A klímaváltozás várható, és az agrárgazdaság eredményességét veszélyeztető hatásai elleni küzdelem meghatározó eszköze az energiatermelés és -felhasználás hatékonyabbá és ésszerűbbé tétele, valamint a károsanyag-kibocsátás mérséklése a tiszta technológiák alkalmazásával. A megelőzés eszközrendszerét és alkalmazkodási stratégiákat felvázoló, felülvizsgálat alatt álló Éghajlatváltozási Stratégia teremtheti meg annak lehetőségét, hogy az agrárgazdaság számára fontos vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodjunk.

A vidéki önálló építményeknél energiahatékonysági intézkedésekkel kimagasló, a tüzelőanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás mérséklésében hatványozottan jelentkező megtakarítás érhető el. E lépések a termelési költségek nagyarányú csökkenése révén jelentősen emelhetik az agrárvállalkozások versenyképességét.

A zöldgazdaság kiépülésének egyik alappillére lehet a mezőgazdasági alapanyagokra, melléktermékekre alapozott agrárenergetikai szektor átalakítása. Az alapanyag-termeléssel szemben a termelők általi elsődleges feldolgozást, a megtermelt energia helyben történő felhasználását és különösen annak hő oldali hasznosítását érdemes a rendelkezésére álló eszközökkel ösztönözni. Egyetértés van abban is, hogy az energiapolitikai célkitűzések és vállalások nem veszélyeztethetik a biztonságos élelmiszerellátást. A fejlesztési tárca ezért együttműködik a vidékfejlesztési minisztériummal a fenntartható biomassza-gazdálkodás feltételrendszerének kialakítása érdekében.

A agroüzemanyagok kérdéskörében sincs éles különbség a két szakpolitika között. Az energiapolitika alapvető és 2020-ra teljesítendő törekvésként ismeri el az agroüzemanyagok 10%-os bekeverési arányának biztosítását a motorhajtóanyagokban. A megújuló energia szakpolitika a negatív energiamérlegű vagy vízpazarló technológiák hazai megtelepítésének elkerülése érdekében kizárólag a másodgenerációs agroüzemanyagok termelését szorgalmazza. A Vidékstratégia megvalósítási szakaszában elengedhetetlen a szabályozási környezet átalakítása, hogy az élelmiszeripari növények termőhelyeit ne foglalhassák el az agroüzemanyag előállítására és esetleges exportjára termesztett növénykultúrák.

Az energetika és vidékfejlesztés terén közös kormányzati álláspont, hogy a helyi igényeket helyi erőforrásokkal kielégítő, lokálisan termelt és felhasznált villamos- és hőenergia előállítása munkahelyeket teremt, akár a képzetlen munkaerő számára is. Így érdemben járul hozzá a falvak fenntartható és versenyképes gazdasági létalapjának megteremtéséhez és a mélyszegénység elleni küzdelemhez. A kapcsolódó kutatás-fejlesztés és innováció eredményes megvalósítása a Vidékstratégiában, az Energiastratégiában és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési tervében egyaránt hangsúlyos pillérként szerepel – zárta gondolatait az államtitkár.