A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke, Jászai Sándor és a Hivatal fogja menedzselni az ország geotermikusenergia-vagyonának koncesszióba adását 2011-ben. „Azt tűztük ki célul, hogy jövőre a március és május közti időszakban kiírjuk az első pályázatokat, és egy év múlva eredményt hirdethetünk” – mondta Molnár József, a hivatal elnökhelyettese. A területkijelöléshez szükséges jogszabályok körül lassan egy éve tart a huzavona. Olvassa el itt a teljes cikket!

Óriási potenciális vagyonról van szó, legalábbis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a kormányváltás előtt készült leltárában 1 ezrelékes kihasználást feltételezve is 3622 milliárd forintra értékelte a hévízkészletet.

A Széchenyi-terv az atomenergia mellett az ellátásbiztonság egyik alapköveként számol a földhőből nyert energiával.

Magyarországon a hévizeket eddig fürdőkben és fűtési célra hasznosították, áramtermelésre nem. A bányatörvény tavalyi módosítása az ország 2500 méter alatti részét idén februártól zárt területté nyilvánította, a kutatás a fejlesztési miniszter által kiírandó, nyilvános koncessziós pályázaton nyerhető el, és az EU hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A koncessziópártiak szerint az eddigi rablógazdálkodást így nyílt verseny válthatja fel, ami pedig a szabályozást illeti, 2500 méteres mélység alatt a bányafelügyelet, felette pedig a vízügyi hatóság engedélyez.

Bár a fejlesztési tárca a folyamatban lévő szakmai egyeztetések lezárultáig nem kíván nyilatkozni, a koncesszióra a jelenlegi állás szerint a nagyobb tőkeerejű cégeknek lenne esélyük, szemben a kormányzati megnyilatkozásokban preferált hazai kis- és középvállalatokkal. A nagy tőkeigényt támasztja alá a Mol Nyrt. tapasztalata, hogy minden ötödik fúrás kecsegtet eredménnyel, emiatt a beruházás 2 milliárd forintnál kezdődik. A kisebb vállalkozások attól tartanak, hogy a nemzetközi tendereztetés miatt kiszorulnak a geotermikus energia hasznosításából, veszítenek a Molhoz, Gazpromhoz, E.Onhoz vagy az izlandi Mannvithoz hasonló mamutokkal szemben.