Az utóbbi években a lakásügy hiányzott a kormányzat fókuszterületei közül, nem volt országos lakásprogram, távlati lakáspolitikai célkitűzés, jövőkép. Ez nem megoldásokhoz, hanem problémákhoz, változó sikerű, jórészt utólagos intézkedésekhez vezetett.
A válságkezelés során a lakásépítési ágazat érdemi forrásokat nem kapott, a folyó évet érintő lakástámogatások 2009-ben huszadára csökkentek. A 2010. évi lakásügyi költségvetési előirányzat 147 milliárd forint (a GDP ~0,6 százaléka), ennek döntő része a korábbi lakáshitelek kamattámogatását szolgálja...

Az előző kormányzati ciklusban pozitív irányba mutatott a 36/2009. (V.12.) OGY- határozat elfogadása és egyéb építésigazgatási szabálymódosítások, de ezek megvalósítása jórészt elmaradt, egyes elemeinek (pl. fedezetkezelő bevezetése) gyakorlati hasznát számos kritika érte. Utólagosak, tűzoltó jellegűek voltak a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos intézkedések, a lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozás, a banki magatartási kódex megalkotása. A pályázati típusú lakástámogatások meghirdetése többnyire esetleges jellegű volt, a pályázati rendszer eredményessége a célok kitűzése híján jórészt nem volt mérhető. A CO2 kvóta értékesítéséből befolyt pénzek felhasználására a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) program 2009-ben kiírásra került.

Az építőipari helyzetkép negatív jellemzői: a lánctartozások, a finanszírozási források hiánya, kifizetetlen számlák, építőipari bűnözés, gyakran változó jogszabályok, túlzó bankgaranciák megkövetelése, minőségi problémák, gyárak időleges, vagy végleges bezárása, csoportos létszámleépítések, számos kis- és középvállalkozás megszűnése. A lakásépítések száma több évtizedes mélypont felé tart.

A lakosság jelentős része egyre nehezebben tudja megfizetni a lakhatási terheket, az elérhető forinthitelek hiánya devizában történő eladósodáshoz vezetett. Az élelmiszer után a lakhatási kiadások jelentik a háztartások második legnagyobb kiadási tételét, az összes kiadás (hiteltörlesztéseket nem számolva) mintegy 22 százalékát (2008). A lakásfenntartási kiadások az elmúlt években jelentősen nőttek, 2008-ban a lakosság lakásszolgáltatásra, vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra több mint kétszer annyit költött, mint 2000-ben.

A lakás az emberek döntő többségének a legfontosabb vagyontárgya, egy élet munkájának eredménye, sokak szemében a létbiztonság alapja. A magántulajdonú lakások fenntartása sok helyen nem megoldott; a bérlakás állomány, a bérlakásépítés aránya kirívóan alacsony.

Szeptember 15-ig közel ötszáz javaslat érkezett az Új Széchenyi Tervhez, többek között a vitairat ezen fejezetéhez is. A beérkező anyagok a szervezetek, vállalkozók javaslatait, elképzeléseit tartalmazzák. A javaslatok feldolgozása és beépítése a programba folyamatosan történik. 


Általános otthonteremtési és lakásprogram javaslatok

ÚSZT egészüljön ki pontos számadatokkal, a végrehajtást biztosító források megjelölésével, határidőkkel (ELTE Társad. Tud.i Kar oktatója)

Lakásért életjáradék: A tulajdon gondjaitól szabadulni akaró lakóingatlan tulajdonosok problémájának megoldása és az ingatlanfejlesztési tevékenységének támogatása. Javaslat oka: Sok társasházi lakásnak és a családi házak egy részének is, a tulajdon gondjaival küzdő tulajdonosa van, ami sok társasháznak finanszírozási nehézséget okozhat (épület-felújítás, javítás), családi ház esetében értékcsökkentő tényező lehet a szomszédos romos épület). Megoldás: ezek a tulajdonosok, amennyiben kívánnak, tudjanak biztonságos, jogilag szabályozott keretek között „szabadulni” a tulajdonnal járó terhektől, miközben a tulajdonjogról való lemondás fejében, biztonságos lakhatáshoz és rendszeres jövedelemhez jutnak, az ingatlan pedig fizetés- és hitelképes új tulajdonos birtokába kerül. A „tulajdonosból bérlő” modell, az életjáradéki rendszer egy speciális változataként is felfogható. A legjobban kielégítő megoldás az önkormányzati lakásért életjáradék. Jelenleg életjáradéki szerződést csak jobb, értékesebb ingatlanokra kötnek ez a gyakorlat azonban sem szociális, sem üzleti szempontból nem optimális. Kisebb önkormányzatok számára pedig gazdaságtalan a rendszer működtetése, ezért szükséges a továbbfejlesztés az alábbi szempontok figyelembevételével: A rendszernek az önkormányzati ingatlanfejlesztési stratégia eszközeként, azzal összhangban kell működnie. Szükség lenne külső finanszírozásra (bankok, biztosítótársaságok, állam?). Tevékenység helyi önkormányzat kontrollja alatt maradjon (Mikroorg Kft)

Jövő otthona: digitális otthon, IKT megoldások legyenek az otthonteremtésben – intelligens fogyasztásmérők elterjesztése, távfelügyeleti rendszerek alkalmazása (Magyar Telekom)

Elnagyolt helyzetelemzés, támogatások elnagyolt kezelése; a javaslat különböző támogatási konstrukciókat érint, aminek hatásmechanizmusairól nincsenek ismeretek; új lakások iránti kereslet nincs kellően alátámasztva; lakhatás szociális jellege integrálódjon bele a programokba (lakásköltségek megfizethetősége, lakáspolitikai kérdés is); lakáshelyzet kiemelt társadalmi probléma legyen (mint az egészségügy, nyugdíj, oktatás) (Városkutatás Kft.)

Otthonteremtés és épületrekonstrukció integrált megközelítése: Otthonteremtésbe bele kell érteni a minőségi, egészséges, energiatakarékos, a fenntartható fejlődésnek megfelelő otthonok építését, felújítását, a települési környezet élhetővé tételét is. Lakáspolitikai célkitűzéseket mind az új építésre mind a felújításra egységes szemléletben, egyazon stratégia keretben kerüljenek meghatározásra. A lakás szektor szabályozási környezetének felülvizsgálata, a garanciális jogi háttér (bérbeadói, bérlői jogviszony) kialakítása (MÉASZ)

Jól működő lakáshitelezési rendszer javasolt. A kedvezményes lakáshitel igénybevételében szerepet kaphatna a méltányolható lakásnagyság (alapterület), és maximalizálni kellene a hitel összegét, úgy, hogy a lakás értékének a felét lehetne kölcsönként felvenni. A havi törlesztőrészlet kifizetése után a család zsebében a létminimumnál valamivel több maradna.

Az ERM II árfolyamrendszerbe való belépéskor az euro alapú jelzáloghitelezés megengedése az ingatlan fedezeti értékének 60%-ig.

A lakásépítéssel kapcsolatban megfogalmazott szempontokra, pl. minőségre, energiatakarékosságra, megújuló energiaforrásokra vonatkozóan a szabványok nyújthatnak korszerű, elismert színvonalú megoldásokat. Európai szabványok magyar nyelvű kiadása (szakemberek sokszor nem ismerik a szabványokat). Lakásokat csak jó minőségű, környezetkímélő építőanyagokból érdemes építeni, ehhez viszont ismerni és alkalmazni kell az érvényben lévő szabványokat, műszaki előírásokat. ( Magyar Szabványügyi Testület)

A Széchenyi-tervvel egy-időben az építőipart sújtó körbetartozást is kezeljék. Ne kapjon a beruházó használatbavételi engedélyt a ddig, amíg hitelt érdemlően nem bizonyította, hogy az összes alvállalkozó és beszállító ki van fizetve.

Az épületgépészeti szakmák az Országos Képzési Jegyzéken belül a gépészeti szakmacsoportban kaptak helyet, amelynek következtében az épületgépészeti szakmák moduljai nem felelnek meg a szakma elméleti, gyakorlati, piaci követelményeinek. Ezen változtatni kell. (Magyar Épületgépészek Szövetsége)

Életben kell tartani a hazai építőanyag-gyártói, tervezői, kivitelezői, ingatlanforgalmazási kapacitásokat, építőanyag-kereskedést. (Magyar Építész Kamara)

A lakhatási szegénység nagyságrendje, társadalmi következményei, a rendelkezésre álló közösségi erőforrások szűkössége miatt különösen fontos, hogy a kormányzati politikák ezeket a problémákat felismerjék, ezekre szakpolitikai válaszokat fogalmazzanak meg, és közösségi forrásokat célozzanak. Az alacsony státuszú csoportok lakhatási problémái, az ezekkel kapcsolatban megfogalmazott célok és az ezekre adni szándékozott kormányzati válaszok jelen pillanatban háttérbe szorulnak az anyagban.

Legyen egy integrált, jobban célzott, neutrálisabb lakástámogatási rendszer, ami az alacsonyabb jövedelmű csoportokat is elérik.

A dokumentumban nem merül fel egy olyan téma, amelyre egy kormányzati lakásprogramnak ki kellene terjednie: a szegénység vidéki területi koncentrációja, a telepek, szegregált falvak, gettósodó kistérségek problémája. Ezt indokolttá teszi egyrészt, hogy ezek a területek a magyarországi lakásállomány legrosszabb állapotú részét koncentrálják, de emellett az a szempont is, hogy a lakhatás kérdése jóval túlmutat a puszta mennyiségi, minőségi paramétereken, nagyon fontosak a lokalitással összefüggő kérdései is. Hasonlóan a megvalósítandó állami projektek között szereplő város-rehabilitáció kapcsán megfogalmazottakhoz, ezekre a területekre is igaz, hogy célszerű lenne az elmúlt években indult programok értékelése. (Habit for Hungary)

Szükséges a lakhatási jog kifejtése.


Bérlakásépítéssel kapcsolatos javaslatok

Állami szerepvállalás indokoltsága: Az állam otthonteremtési programot indít, melynek része a bérlakás építési program, melyhez forrást biztosít a központi költségvetésből. Uniós források egy része felhasználható legyen bérlakás építések céljára, befektetői építésekhez társasági adó kedvezményt ad, lakbértámogatást biztosít cafeteria rendszeren keresztül, kialakítja a szükséges szervezeti és jogi hátteret, lehetővé teszi az előtakarékosság felhasználását „bérleti jog megszerzéséhez.

Az állam írja elő: maximált bérleti díjat, bérlő kiválasztás szempontjait, bérlői igénynek az építést megelőző bizonyítását, életciklus költségek figyelembevételével meghatározott: maximált kivitelezési költséget; minőségi, építészeti követelményeket; használati, fenntartási alapelveket.

A cél olyan támogatási forma bevezetése, amely révén az állam magát az épületet támogatja, ezáltal ráhatással rendelkezzen az épített környezet minőségére és fenntarthatóságára. A bérlakás létesítés célja a bérlakás szolgáltatás létrehozása és hatékony fenntartása 80-100 éven keresztül.

Lehetséges építészeti megoldások:

- Városi környezetben, ún. barnamezős beruházásban történő megvalósítása
- Nagyvárosi környezetben az egyes ütemek 500-1500 lakás egyidejű kivitelezését jelentenék

Komplex építészeti követelményrendszer: Egy „állami bérlakás-építési kódex” kidolgozása, amely az állam elvárásait rögzíti.

Komplex bérlakás építési program volumene: A következő években 5-10 ezer bérlakás építése.

Célcsoport: Alacsony vagy közepes keresettel rendelkező, gyermeket vállaló alkalmazotti, közalkalmazotti köztisztviselő réteg; középosztály; nyugdíjasok; előtakarékosság beiktatásával a pályakezdő fiatalok.  Javasolt bérleti díj: bruttó 1000 Ft /nm/hó.

Állami tőketámogatás minta (pilot) bérlakás építési projektekhez: A minta projekt állami felügyelet mellett működne, ennek kapcsán megerősíthetőek lennének a hazai bérlakás építési rendszer szabályrendszere.  Az épületek tulajdonosa a Nemzeti Vagyonkezelő, vagy az MFB által tulajdonolt cég (Bérlakás Építő, Kezelő Nonprofit Zrt.) lenne. Az így megépült bérlakások egy része (~ 30%) fecskeházként (fiatal családokat preferáló lakáslehetőség, a továbblépés előírásával) működhetne. 2011-re 8 milliárd Ft betervezése szükséges ahhoz, hogy:
- hitel felvétel nélkül, 8 milliárd forint tőketámogatás esetén hozzávetőleg 500 modern bérlakás épüljön (preferált változat);
vagy
- 50% hitel – 50% költségvetési támogatás mellett 8 milliárd forint tőketámogatás esetén 1.000 lakás épülhet;
vagy
- 100% hitel felvétel mellett nagyságrendileg 14.000 lakás épülhet, ami 20 éven át évi 8 milliárd Ft törlesztési támogatást igényel a költségvetésből.

Bérlakásépítésbe befektető TAO kedvezménye: A befektetői konstrukció lényege, hogy a befektető TAO kedvezményért cserében hajlandó meghatározott ideig az általa épített bérlakásokat az állam által meghatározott és felügyelt rendszerben működtetni. A meghatározott idő lejárta után a lakások felszabadulnak a kötöttségek alól, a befektető érdekelt a minél nagyobb lakás maradványérték (minőség) elérésében. A befektetőnek Magyarországon kell nyereséget elérnie, a TAO kedvezményt ebből írhatja le.


Építészeti javaslatok egy közhasznú bérlakás építési programhoz:

I. Nemzetgazdasági, társadalmi szintű szempontok
- Konjunktúra kiegyenlítő eszköz
- Hazai beszállítók, háttéripar és kkv fejlesztés
- Kapcsolat a gazdaságfejlesztési tervekkel, azok a munkahelyteremtő fejlesztések, amelyeknél a munkaerő lakhatása nem megoldott, kiemelt célterülete lehet a lakásépítésnek
- Munkaerő mobilitás
- Szakképzés – a bérlakásépítés hozzájárulhat a duális szakmunkásképzés kialakításához (jelenlegi tendencia szerint 100 ezer szakmunkás hiányozna az építőipari ágazatból)
- Munkahelyteremtés (10 ezer lakás felépítése 40 ezer embernek ad munkalehetőséget)
- Demográfiai és szociológiai hatás (kiszámíthatóság a gyermeket vállaló családoknak)

II. Település szintű szempontok
- Bérlői igény feltárása, igazolása – a bérlakás fejlesztést igényfelmérésnek kell megelőznie
- Barnamezős területek – minőségi bérlakásépítés vonzó alternatívája lehet a városból való kiköltözésnek
- Bérlakásépítések összhangja a városfejlesztési tervekkel
- Város rehabilitációs puffer lakások – önkormányzatok kapjanak bérlő kijelölési jogot (10%)
- Vízellátás, vízhatékonyság, szennyvízkezelés – esővíz hasznosítás, szürkeszennyvíz újrahasznosítása, víztakarékos berendezések alkalmazása, a vízigényt az átlagos vezetékes vízigény 50% alá kell szorítani
- Energia - alacsony energiaigényű épületek építése, megengedve a passzívházak (15kWh/m3 év) megvalósítását; fűtési energia ellátását főleg megújuló forrásból
- Közlekedés – bérlakások építése hatékony és jó minőségű tömegközlekedés közelében
- Ökológia szempontokat figyelembe kell venni
- Helyi szolgáltatások, közösségi funkciók megvalósítása

III. Lakóház, lakás szintű szempontok
- Vegyes bérlői összetétel
- Megfelelő méretű lakások – garzonlakás száma lakásdarabszám maximum 30%, nagy lakások (80-130 nm2) aránya 10%
- Akadálymentes lakások
- Gépkocsi parkolók (80% épületen belüli, 20% kívüli)
- Fenntarthatósági követelményrendszer kialakítása
- Minőségi építőanyag-felhasználás (környezetbarát) (Társaság a Lakásépítésért Egyesület)

A bérlakások számának növelése szükséges lehet, mert ma már a munkavállaló keresi a munkahelyet és nem fordítva. A kialakítandó bérlakás rendszer jelentősen megkönnyíti a költözést. A bérlakások számának növelésére két út van:

1. Meglévő lakások megvétele – a jelen gazdasági helyzet miatt a normálisnál nagyobb mennyiségben vannak a piacon értékesítetlen lakások. Ezen új, jó minőségű lakások megvásárlásával a bérlakások száma azonnal növelhető lenne. Bérleti-, örökbérleti konstrukció kialakítása a lakóval, ily módon a hitel fizetése is biztosítottá válna, a lakó megtarthatja lakását, továbbá bővül a bérlakás állomány. Természetesen ezen lakások felújítása, energia hatékony megoldások alkalmazása elkerülhetetlen és jelentős feladatot ad az építőiparnak.

2. Új lakások építése –új lakások építése mindig is szükséges volt és lesz, hiszen a régen épült lakás állomány folyamatosan elöregszik. Előnye, hogy az új energetikai normáknak, elvárásoknak megfelelően kerülhet sor megvalósításukra. Hátránya azonban a jelentősebb tőkeigény és a megvalósítási időtartam, melynek köszönhetően a bérlakás szám növekedése lassúbb, mint a meglévő lakások megvétele. (Fehér Ablak)

A bérlakás = szolgáltatás. A támogatások rendszerét úgy kialakítani, hogy az épület egyes tulajdonságainak, szolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát tartsa szem előtt. Ez csak a bérlakás által nyújtott szolgáltatások összességének figyelembe vételével, átláthatóan kialakított és számon kérhető szolgáltatási szabályrendszerrel érhető el. A létesítménygazdálkodás, mint üzleti diszciplína alapelvei széles körben alkalmazhatók a bérlakás szolgáltatás nyújtása során is. A jelenlegi ismeretekre és a kialakult szokásokra alapítva, azaz csak a beruházási költségekre figyelve és a bérlakás szolgáltatást bérlakásépítésre egyszerűsítve, reális a veszély, hogy az épületeket néhány év alatt felélik, és magántőkét bevonva a beruházók kiveszik a hasznot az építés során és az első néhány év alatt. (Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség)

Bérlakás program: ahol munkaerőt keresnek, ott az illetékmentesség 50 millió forintig és áfa csökkentése 20%-ra.

Szociális bérlakásépítés: Az újonnan épült szociális bérlakások programját a települések, kerületek határozzák meg, a megvalósulás utáni tapasztalatok nincsenek összegezve, így nem alakulhatott ki az építészeti-műszaki mintaprogram, amely garanciája lehet egy hosszú távon is jól és gazdaságosan üzemeltethető épületnek. BME felajánlja egy mintaház-tervcsomag elkészítését. (BME)

Szentendrei bérlakás-program: Szentendrén a 70-es 80-as években több hullámban épültek lakótelepek, melyek mára kezdenek lepusztulni, fenntartási költségeik pedig egyre magasabbak. Jelentős az üdülőterületi ingatlanokba beköltöző lakosok száma, elsősorban a Szentendrei Szigeten és Leányfalun. Jelentős lakóterületi fejlesztés várható Pomázon, ahol az alcsevicai részen több száz lakóingatlan épülhet fel az elkövetkező években.  Az otthonteremtés területén két jelentős fejlesztési igényű terület van: a bérlakás program Szentendrén és Pomázon, valamint a szentendrei lakótelepek felújítása. (Szentendre Város Önkormányzata)

Közalkalmazotti és a köztisztviselői bérezés kiegészítő eszköze lehet a munkahely közelében bérlakás építése. (rendőrség, egészségügy, oktatás) (Magyar Építész Kamara)


Szociális bérlakás-szektor fejlesztése

A bérlakás-szektor megerősítése, innovatív intézményi, lakásgazdálkodási megoldásokkal, neutrálisabb támogatási rendszerekkel. Magyarországon is kulcsfontosságú lenne egy ilyen elmozdulás a szakpolitikában. A dokumentum azon pontjával, hogy „egy fenntartható kezelhető bérlakás-rendszert építéssel lehet kialakítani” nem ért egyet a javaslattevő.  Egy jól működő bérlakás-rendszer megteremtésében – egy olyan helyzetben, amikor egyébként Magyarországon nincs mennyiségi lakáshiány, sőt a lakások egy jelentős része üresen, vagy bár már most is bérlakás, nem látható az állam számára – a meglevő lakásállomány bérlakás-szektorba történő bevonása is releváns. Egy jól működő szociális bérlakás-rendszer megteremtésében Magyarországon az építéseknél még nagyobb szerepet kellene juttatni ez utóbbinak.

Egy államilag támogatott bérlakás-építési program egy átfogóbb (vegyes tulajdonosi- és üzemeltetői struktúrában gondolkodó) állami bérlakás-koncepcióhoz kapcsolódva kerülhet megvalósításra. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy az épülő bérlakások átgondolt helyi, a deszegregációs szempontot is figyelembe vevő lakásstratégiába illeszkedjenek, figyelembe vegyék az energia-hatékonyság szempontját, illetve biztosított legyen, hogy ezen bérlakások legnagyobb része valóban szociális bérlakásként kerül kiadásra.

Az anyag nem tér ki a szociális bérlakás-rendszer üzemeltetési kérdéseire, amelyek álláspontunk szerint legalább annyira fontos kérdések, mint az, hogy mi a szerepe az építéseknek a szociális bérlakás-állomány bővülésében. A szociális bérlakás-rendszer működtetésének jelenlegi módja fenntarthatatlan és alkalmatlan arra, hogy egy jól működő szociális bérlakás-rendszer bázisa legyen. Az önkormányzatok számára szociális bérlakásaik fenntartása nehezen vállalható/vállalhatatlan anyagi terheket jelent, ezzel összefüggésben az önkormányzati lakásállomány állapota folyamatosan romlik, ill. az önkormányzatok még meglevő bérlakásaiktól is igyekeznek megszabadulni. Emellett az önkormányzatok nemcsak anyagi, hanem egyéb szempontból is ellenérdekeltnek érzik magukat a szociális bérlakásokban élő „problémás” népesség ott-tartásában, helyzetük javításában. Az önkormányzatok legnagyobb részének nincsen lakásstratégiája, a szociális bérlakásokkal kapcsolatos tevékenységük a felmerülő akut karbantartási munkák mellett a megüresedő bérlakások kiadása. A dokumentum ugyanakkor arra utal, hogy a szociális bérlakás-szektor bővítésében továbbra is az önkormányzatoknak szán kulcsszerepet. (Habitat for Hungary)


Lakbértámogatás

Cafetéria keret felhasználása lakbérre (lakbértámogatás): A lakások bérleti díjának megfizetéséhez adómenetes béren kívüli juttatást lehetne kapcsolni. Ez hozzájárulna a „vállalati bérlakás” jellegű megoldások elterjedéséhez. A javasolt mérték havi 20.000,- Ft, amennyiben a bejelentett bruttó bér eléri a minimálbér kétszeresét. A havi mérték az állam által felügyelt „közhasznú bérlakás építési programban” épült bérlakások bérleti díja esetén 40.000,- Ft / hónap lehetne, amennyiben a bejelentett bruttó bér eléri a minimálbér kétszeresét. Felmerül, hogy a cafeteria keretet lehessen lakáscélú előtakarékosságra felhasználni (Társaság a Lakásépítésért Egyesület)


Lakástámogatás lakástakarékkal

Kizárólag az előtakarékosságra (lakástakarék pénztárakra) épülő lakástámogatási rendszert javasolnak. A szerződés alapján befizetett összeg 30 %-át (maximum 72 000 forint) kitevő állami kiegészítést - 2011. január 1-jétől az új szerződéskötésekre - 40 %-ra, maximum évi 144 000 forintra javasolják emelni. Elő kell segíteni, hogy a szerződés időtartama alatt még a felhalmozási időszakban sokkal többen jussanak hitelhez. (Közigazgatásfejlesztési Társaság)

Az anyag egészét nézve a stratégiai célok közé tartozik „az öngondoskodásra képes, közterhekhez hozzájáruló” társadalmi csoportok ösztönzése lakhatásuk megoldására, lakáskörülményeik javítására. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a közösségi forrásokkal való felelős gazdálkodás szempontja indokolttá teszi, hogy „az öngondoskodásra képes, közterhekhez hozzájáruló” csoportok támogatása során elkerülje az állam olyan társadalmi csoportok támogatását, amelyek állami ösztönzés, kedvezmények nélkül is képesek a háztartás szükségleteinek megfelelő lakáshoz való hozzájutásra illetve lakáskörülményeik javítására. Másrészt, a kormányzat nem feledkezhet meg azokról, akik nem képesek öngondoskodásra. Ez a kérdés, illetve általában az alacsony státuszú csoportok lakhatási problémái, az ezekkel kapcsolatban megfogalmazott célok és az ezekre adni szándékozott kormányzati válaszok, jelenleg háttérbe szorulnak az anyagban. Az anyagban több olyan intézkedés szerepel, amely nem, vagy nem kellően célzott, így fennáll annak a veszélye, hogy bevezetésük esetén a magasabb státuszú csoportok jutnak hozzá/jutnak hozzá nagyobb mértékben közösségi forrásokhoz, miközben azok az alacsonyabb státuszú háztartások, akik önerőből képtelenek lakáshoz jutásukat ill. lakhatási helyzetük javítását megoldani, nem vagy sokkal kisebb arányban férnek hozzá ezekhez. Ezek közé tartozik a lakástakarék-pénztárak számára nyújtott állami támogatások kérdése, vagy az SZJA-kedvezmények. A közösségi források pontos célzását a lakásügy területén különösen fontossá teszi a jelen szűkös költségvetési helyzet. (Habitat for Hungary)

LTP források felszabadítása forinthitelezés érdekében:  Az LTP tv. módosításával lehetővé válna, hogy a hazai lakás-takarékpénztárak hozzávetőleg évi 30-40 milliárd forint körüli, kedvező kamatozású forint hitellel megjelenjenek a lakáshitelezésben. A meglévő LTP konstrukciók bővítése. (Társaság a Lakásépítésért Egyesület)


Uniós források lakásépítésre

A „Válságkezelés az építőiparban” c. fejezethez megállapítás, hogy az uniós források lakásépítésre történő felhasználás a jelenlegi uniós szabályozás szerint „housing-típusú” támogatásnak minősülne, amely csak nagyon szűk keretek között finanszírozható az EU fejlesztési alapjaiból. (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.)

Olyan fejlesztési koncepciók kidolgozásának támogatása, amelyeket az önkormányzatoknak az EU pályázati eszközök segítségével jó esélye lenne megvalósítani. Egyszerűsített úton elérhető pályázati lehetőséggel forráshoz kell juttatni az önkormányzatokat, hogy a régóta halogatott közérdekű fejlesztéseiket kellő megalapozottsággal el tudják készíteni. Ez az EU-nak, államnak azért lenne jó, mert a befektetett források jól előkészített fejlesztésre mennének. Az önkormányzatok ki tudnának szakadni abból a mókuskerékből, amibe a korábbi pályázati gyakorlat kergette őket. Az építész szakma megőrizné a szellemi potenciálját és szakmai tapasztalatát.  (Magyar Építész Kamara)


SZJA kedvezmény lakásvásárlásra

A lakáspolitikai beavatkozások között felsorolt SZJA kedvezmények körét javasolt kiterjeszteni az építésen és vásárláson túl felújításra is. Általában véve elmondható, hogy a lakásüggyel kapcsolatos kedvezmények, támogatások ne csak az új építésre, de a felújításra is vonatkozzanak, hiszen településfejlesztési/vidékfejlesztési szempontból a felújításnak az új építéssel szemben több előnye van, továbbá az építőipar fellendülésére, munkahely-teremtésre éppen úgy hatása van, mint az új építésnek. (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.)

SZJA átcsoportosítás lakás elő-takarékosságba: Meg kell vizsgálni, hogy a formálódó SZJA koncepcióval lakáspolitikai intézkedések összeegyeztethetőek-e. Cél: egyszerű, hatékony intézkedés bevezetése, népesedés, foglalkoztatási, adópolitika,költségvetési bevételek, előtakarékosság összekapcsolása, meglévő intézmény rendszer kihasználása, önerő növelése, kedvező kamatozási forint hitel forrás létrehozása. (Társaság a Lakásépítésért Egyesület)


Városrész –rehabilitáció

AZ ÚMFT-ben elérhető városfejlesztési pályázatokat újra kell gondolni. Ennek részletei, a változtatások irányai nem olvashatók ki az anyagból. Ezen kiírások esetében tisztán szépészeti/presztízs beavatkozásokról gazdaságfejlesztési szinergiákat és fenntartható várospolitikai beavatkozásokat felmutató projektek felé kell terelni a hangsúlyt (pl. közösségi közlekedés, közösségi-kulturális terek, sétálóövezetek, forgalomcsillapítás) (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.)

Alapvető szempontként kell figyelembe venni az életciklus költségeket. Ennek megfelelően részletes, tételesen számon kérhető szakmai szabályrendszert kell kidolgozni és számon kérni a projektek minden szakaszában. Az állam (ill. az EU) által támogatott beruházások esetén, a szabályrendszer birtokában, kötelezővé kell tenni tervvariánsok kidolgozását, az életciklus költség kimutatását az egyes tervvariánsokra és az életciklus költség figyelembe vételét a beruházási döntéseknél. Az életciklus költségek ilyen számbavételére és mérlegelésére az északi országok kiforrott szabványháttérrel és több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. (Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség)

Fontos lenne az addig lezajlott szociális városrehabilitációs akciók értékelése és ezek alapján a program esetleges módosítása a program eredeti céljainak elérése érdekében (fizikai és társadalmi szempontból leromlott illetve a fizikai leromlás és társadalmi státuszvesztés egymást erősítő folyamatai által érintett városrészek revitalizálása, státuszának emelése a meglevő lakosság nagyobb részének megtartásával), mivel pedig a program által kezelni célzott probléma és a program célkitűzései továbbra is relevánsak, mindenképpen fontosnak tartjuk a megtartását. (Habitat for Hungary)

40-50 ezer lakás többségének felépítésének a szegényebb régiókban kellene megvalósulnia, ennek elérésére nem megfelelő eszköz az egykulcsos szja és az szja kedvezmény.


Épületfelújítás /Panelprogram

Energiatakarékos, minőségi felújítás és új építés: nemzeti épületrekonstrukciós és energiatakarékossági program indítása, ennek keretében 2020-ig legalább 1.500.000 lakás felújítása, 25.000 új építése.  A hazai lakó- és közintézményi épületállomány (különös tekintettel a panellakások és az 1990 év előtt épült vidéki családi házak hosszú távú, komplex felújítási programjának elkészítése.(MÉASZ)

A felújításnál és korszerűsítésnél szükséges a komplex gondolkodás a tervezés és megvalósítás egységének megteremtése és a meglévő értékek védelme a minden áron új létrehozásával szemben. A panel és tömbházak felújítása csak akkor éri el a kívánt hatást, ha fűtésszabályozástól a légtechnikán át a szigetelésig a környező szolgáltatásig együtt kezeljük azt. Ez a gondolat megjelenik a dokumentumban, de fontosnak tartanánk ennek pontosabb megfogalmazását, hogy egyértelműen a megfelelő hatékonyság felé mozduljunk el. (HUFMA Épületfenntartók Országos Egyesülete)

A főleg vidéken lévő kispaneles - többségében társasházi tulajdonú - lakóépületek teljes körű felújítása és magas tetős beépítéssel új lakásszám növelése, megújuló energiaforrással. A fenti épületállományt az önkormányzat köteles piaci áron megvásárolni és szociális bérlakásként vagy idősek otthonaként működtetni, a kiköltöző családokat az önkormányzat másik lakás hozzájutásában segíti (új lakás-, családi ház építéséhez telek, építési tervek, építési vállalkozók rendelkezésre bocsátása).

EU Strukturális és Kohéziós Alapjait köztulajdonú épületek felújítására átcsoportosítani. Magántulajdonban lévő lakások felújítása szintén nemzetgazdasági érdek, ehhez az államnak biztosítania kell a megfelelő színvonalú és reális költségen dolgozó kivitelezői hátteret (K+F, mintaépületek, innovatív műszaki megoldások, szakemberképzés, Zöld Bank létrehozása, információs hálózat kiépítése). Lakásfelújítás forrásigénye ezermilliárd forint nagyságrendű, így az építőipari kereslet sok évre biztosítható. Csak hatékony, energetikailag és költség szempontjából optimalizált munkát érdemes elvégezni. (Levegő Munkacsoport)

Panelrehabilitáció: EU-s pénzekből végrehajtott energia megtakarítási célú felújítások minimális többletmunkával és költséggel építészeti és társadalmi rehabilitációra. Olyan mintaház-tervcsomag elkészítése, amely nemcsak hőszigetelési, nyílászáró-felújítási, színezési kérdésekkel foglalkozna, hanem bemutatná azokat az építészeti lehetőségeket, melyek használata megállítaná a panelos épületek értékvesztését. Szükséges egy nagyon részletes, a különböző műszaki megoldások mellé rendelt költségelemzés is. A BME felajánlja a program kialakításában történő közreműködést. Elkészíthető egy látványterveket is tartalmazó és reális megoldásokat mutató anyag. (BME)

Az épületgépészetnek döntő hatása van az energiafelhasználás hatékonyságának elvárt növelésére, az épületek vízfelhasználására, és a környezet védelmére. Úgy vélik, hogy ez nem kap elég hangsúlyt a Tervben, javasolják az épületgépészet súlyát a hagyományos építéssel egyenrangúan kezelni.  A Terv ne csak az építőipari, hanem az épületgépészeti vállalkozások, a tervezői és kivitelező kapacitások, az épületgépészeti szakkereskedések életben tartását és fejlesztését is tűzze ki célul.

Kifogásolják, hogy a Terv csak másodrendű fontosságúnak sorolja a napenergia hasznosítást. A napenergia ma a legkisebb költséggel hasznosítható zöldenergia. Munkahelyteremtés szempontjából akkor lehet jelentős, ha ennek a jelenlegi szűkös hazai termékgyártói hátterét, legalább összeszerelés szinten növelnék. CO2 megtakarítás különösen lakóépületek, szállodák esetében.

Legkedvezőbb ráfordítással a meglévő fűtési rendszerek korszerűsítésével érhető el eredmény (30-40%-os megtakarítás). Gázfűtés hatékonyságának növelése lehet a helyes cél.

120 kWó/m2: ez az összes primer energiára vagy csak a fűtésre vonatkozik, új építésű épületre vagy csak felújításra? Legvalószínűbb, hogy ez a hazai lakásállomány átlagos fűtési energiafelhasználásának öt éven belül elérendő célja. Új építések esetén: 60 kwó/m2 javasol. (Magyar Épületgépészek Szövetsége)


Épületenergetikai, épületminőségi program

A ZBR pályázati rendszer tekintetében csak a jelenlegi rendszer leírását közli, a változtatási javaslatokat. A lakossági célú korszerűsítési, energiahatékonysági programokat a korábbi NEP pályázatokhoz hasonló egyszerű, gyors ér rugalmas pályázati rendszer útján, kvázi-normatív támogatásokkal célszerű végrehajtani. A ZBR rendszer a jelenlegi formájában túlzottan bonyolult, indokolatlanul teszi kötelezővé szakértő bevonását (összetettsége nem áll arányban az átlagos megpályázott összegekkel.)

KÉK program: 2011-től 2020-ig évente átlagosan legalább 150 ezer hagyományos építésű és panel lakóépület felújítása és 25 ezer alacsony energiafogyasztású új otthon felépítése. Az épületenergetikai fejlesztések a leggyorsabban megtérülő állami beruházások (5év). Az állami és EU-s forrásokból biztosított támogatások évente hozzávetőleg 150 milliárd forintot érhetnek el, mely további 400-600 milliárd Ft nem állami forrást mozgat meg. A Kék program életre keltheti a magyar építőipart és háttér beszállítóit; évente akár 10 ezer új munkahelyet teremthet. 8-10 millió tonna CO2 kibocsátás takarítható meg. (MÉASZ)


Forrás: ngm.gov.hu

Pályázat keresés

Facebook közösségünk

Pályázati Hírek TV


IOS és Android alkalmazás

palyazatihirek mobilapp honlap 300x500

ANDROID: TÖLTSE LE ITT!

IOS (iPHONE, iPAD): TÖLTSE LE ITT!

Egyedülálló funkciók, azonnali értesítések

szechenyi 2020 logo allo 260x260

Partnereink

.  

topcegalapitas hu logo

 

 

  Cegkivonatmost logo  

1

 

Add a Startlaphoz



 

.