A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis (nem megújuló) energiahordozókra épülő felhasználási struktúra által kiváltott problémákat – ellátásbiztonság, növekvő árak stb. – hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növekedése mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. Olvassa el itt a vitairat ezen részével kapcsolatban, a Nemezegazdasági Minisztériumhoz beérkezett javaslatokat.

Az energiapolitika alapvetéseit legutóbb az MVM Zrt. által 2006. novemberben közzétett „Magyarország Energiapolitikai Tézisei 2006–2030” című anyag fogalmazta meg. Az abban foglalt megállapítások részben helytállóak, de azóta jelentős változások következtek be. Az elmúlt években a világpiaci kőolajárak hektikus kilengései korábban nem látott mértéket öltöttek. Magyarország és a régió két egymást követő évben földgázellátási zavarnak volt kitéve. A 2008. évi globális pénzügyi és gazdasági válság az energetikai szektort is alapjaiban érintette, ami a teljes ellátási láncon kifejtette hatását. A jövőbeni energiapolitikának és az azzal összefüggő fejlesztési stratégiának ezeket a megváltozott tényezőket feltétlenül figyelembe kell vennie.

Szeptember 15-ig közel ötszáz javaslat érkezett az Új Széchenyi Tervhez. A beérkező anyagok a szervezetek, vállalkozók javaslatait, elképzeléseit tartalmazzák. A javaslatok feldolgozása és beépítése a programba folyamatosan történik.


Általános zöld gazdaságra vonatkozó javaslatok

Egy vállalkozó azt javasolta, hogy azon termékek, melyek megújuló energiákkal, épületkorszerűsítéssel kapcsolatosak, kerüljenek át a 0%-os ÁFA kategóriába.

Az ország területi adottságainak elemzésével regionális, ill. helyi megújuló energia beruházási tervek elkészítése tűnik indokoltnak (Bükk-mak Leader, KSZGYSZ)

„A szabványosításban rejlő előnyök – jogkövetés elősegítése, versenyhelyzet javítása és a gazdasági fejlődés elősegítése – kiaknázása érdekében az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési eszközei között mindenképpen szerepelnie kell a szabványosítás támogatásának. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák felhasználását elősegítő szabványok jelentős része magyar nyelven nem hozzáférhető. A magyarországi feltételek sok tekintetben különböznek a nyugat-európaitól, ezért szükség van a hazai feltételekhez igazított követelményeket tartalmazó szabványok kidolgozására is. A „tiszta” magyar szabványok kiadása lehetővé teszi, hogy a magyar agripellet, biometán előtt is megnyíljon a hazai, vagy akár az európai piac is. Emellett fontos bizonyos szabvány alkalmazásának elterjedése, ezért szükséges a Széchenyi programban támogatást adni erre a célra.” (Magyar Szabványügyi Testület)

A zöld gazdaság működtetéséhez szükséges felsőfokú szakemberképzés elindítása sürgető feladatnak látszik. A naprakész tudás biztosítása ezen a területen sem működhet a több tudományágat átfogó alapkutatások, gazdasági partnerekkel és önkormányzatokkal kialakított fejlesztési együttműködések nélkül, melynél a kritikus tömeg elindításához és az érdekeltség megtereméséhez állami beavatkozás is szükséges. (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

„Egy hiánypótló szakkönyv kiadása és tudatos szakemberek képzése (gyakorlatias, modern, egyénre szabott, akkreditált tananyag) hogy képessé váljanak alkalmazni és átadni a megszerzett tudást.” (Optimus Plus Kft)

„Az Új Széchenyi Terv vitaanyagából, illetve következő fázisaiból nem hiányozhat a megvalósításhoz párosuló, illetve annak feltételét képező oktatáspolitika, a megfelelő szakember-gárda. Intézményi, illetve vállalati energia-gazdálkodás magasabb szintre emelésének intézményi, illetve személyi feltételrendszerét képezhetné a megyei, illetve vállalati energetikusi rendszer visszaállítása. Tanácsadói hálózat létrehozását javasoljuk, mely külön a vállalkozásoknak, külön az önkormányzatoknak oktatási, ill. tanácsadói projekt keretében tudják átadni mind a technológiai, mind az engedélyeztetési ismereteket. Utóbbi esetében jelentős egyszerűsítésre van szükség.” (Magyar Energetikai Társaság és a Nemzeti Energetikai Kör elnöksége)

Tágabban kellene értelmezi a zöld gazdaságfejlesztést, amikor azt csak az energiapolitikára értik. Azonban célszerűen a teljes gazdaságot kell zölden fejleszteni, vagyis az egész ipart és építőipart, a közlekedést, a mezőgazdaságot, kereskedelmet és az egyéb szolgáltatásokat (Levegő Munkacsoport)

„Javasolt mintaház-akciókra vonatkozó pályázatok kiírása, mint például a Települési Panel Program, amely lehetőséget biztosít optimalizált műszaki megoldások bemutatására, gazdaságossági értékelésükre, ajánlott típus-tervek (típus-rendszerek) kidolgozására” (Solanova)

Légköri szén megkötését és tartós tárolását elősegítő programok támogatása (erdőtelepítés, erdőfelújítás, fából készült termékek) (Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége)

A támogatások elbírálásakor gondoskodni kell ökológiai vizsgálatról, minősítve a témákat: Védi a környezetet – Környezeti hatása semleges – Ártalmas a környezetre (Magyar Feltalálók Egyesület)

A stratégiában lefektetett célokkal összhangban jelentős mértékben javuljon a versenyszabályozás és a megújuló energia szabályozói környezete annak érdekében, hogy az energetikai rendszer fenntartható pályára állításához szükséges tőkeintenzív, és döntően magántőkéből finanszírozandó beruházások megvalósulhassanak. (MOL csoport)

A kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálás mellett tegyen különbséget a villamosenergia-rendszer számára előnyösebb szabályozható és a nem szabályozható technológiák között. (MOL csoport)


Környezetiparra vonatkozó javaslatok

A gazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, az innováció-vezérelt, tudás-gazdag, magas hozzáadott értékkel bíró, versenyképes környezetipar fejlesztése (KSZGYSZ), így például az integrált hulladékkezelés

hatékony lépéseket kell tenni a hulladékkeletkezés csökkentésére, továbbá el kell érni, hogy a keletkező hulladék egyre inkább ne is hulladék legyen, hanem másodnyersanyag. Ezzel is sok, részben alacsonyabb képzettséget igénylő munkahely hozható létre. Magyarország egyre több településének, vállalkozásának kellene csatlakoznia a világszerte kibontakozó Nulla Hulladék Programhoz. (Levegő Munkacsoport)

A termékdíjas anyagáramok körének kibővítése mellett születik döntés, úgy komolyan meg kell fontolni egyes hulladékáramok felvételét a jogszabályba (KSZGYSZ)

Villamos és hőenergia igényes ipari és mezőgazdasági vállalkozások valamint az Önkormányzati intézmények helyi hulladékaikból nyert villamos és hőenergiával történő ellátását ajánljuk a mikro erőmű berendezéseinkkel. (Bükk-mak Leader)


Energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatok

Az energiahatékonyság és takarékosság kérdését nagyobb súllyal szerepeljen az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló pályázatok között. (az épületek hőszigetelésével, a pazarló energiagazdálkodással, a korszerűtlen, elhasználódott hőszigetelésű hő-veszteséget termelő távvezeték hálózat felújításával) (Energia Klub)

A termékek és fogyasztási cikkek energiahatékonyságának növelése magában kell, hogy foglalja az újrahasznosított anyagokból, ill. másodnyersanyag-okból készült termékek és cikkek támogatását, piacaik ösztönzését. (KSZGYSZ)

Nevesített és kiemelt támogatást lenne célszerű biztosítani a meglévő lakóépületek és középületek energia megtakarítási célú felújításainak (nyílászárók cseréje, hőszigetelő vakolat felvitele, meglévő fűtés rendszer korszerűsítése)

„Javasoljuk központi koordináció mellett megvalósuló átfogó és intenzív (operatív programokon átnyúló) programok kidolgozását, mely a lakossági fogyasztók környezettudatos energiafelhasználására koncentrál” (Norda)

Az intelligens mérés és intelligens hálózatok (smart metering és smart grid) költséghatékony fejlesztését prioritásként be kellene építeni az Új Széchenyi Tervbe. Ez hatékonyabbá tenné az energiafelhasználást, csökkentené az ország importfüggőségét és jobb lehetőségeket biztosítana a helyi megújuló energiafejlesztések számára.

Helyi önkormányzatok által ellenőrzött mentori hálózat létrehozása az energia hatékony felújítás sikeres megvalósítása érdekében (Fehér Ablak Kft.)


Megújuló energia témakörével kapcsolatos javaslatok

Javasoljuk, hogy minden biomassza alapú energianyerésnél legyen támogatási feltétel a képződött melléktermékek (hamu, fenéktermék, DGS, stb.) mezőgazdasági (esetleg erdő) területre való közvetlen, vagy takarmányozási hasznosításon keresztül történő visszajuttatása. (Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara és a Magyar Biokultúra Szövetség)

A biomassza energetikai célú felhasználása kizárólag szigorú fenntarthatósági kritériumok teljesülése esetén történhessen, a támogatási forrásokat mind a centralizált nagyerımővi biomassza égetés, mind a gázmotoros termelés esetén drasztikusan át kell csoportosítani a decentralizált, biomassza - biogáz alapú kapcsolt termelésre (MOL csoport)

Szakértők javasolják, elsősorban a biomassza alapú fűtési rendszerek elterjesztésének eszközeként a közösségi (önkormányzati, szövetkezeti) tulajdonú termelési és feldolgozási rendszerek (technológia és eszközigényének, valamint földterület-igényének) támogatását.

Magyarországon megfelelően kialakított támogatási struktúra esetén a jelenlegi tervek több mint tízszerese, akár 200 megawatt teljesítményű napelemes alkalmazás is elképzelhető, sőt elvárható 2020-ra. Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA) felmérése szerint Európában - így hazánkban is - a tetők 40%-a, a homlokzatok 15%-a alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. A Magyar Építésügyi Technológiai Platform szerint az építészet eszköztára bővülni fog az épületekbe integrált napelemekkel.

Az Új Széchenyi Terv keretében javasolt olyan ipari háttér támogatási pályázat kiírása, amelyet a hazai vállalkozók vehetnek igénybe a napkollektorok kifejlesztésére és gyártókapacitásának létrehozására. (Solanova)

„Javasolt továbbá olyan támogatási pályázat, amely a lakosságot támogatja az úgynevezett hőközpontok kialakításában. Ez a hőközpont a lakosság tulajdonába van, műszakilag olyan kialakítású, amely fogadni és hasznosítani tudja a megújuló energiákat, a távhőszolgáltatótól mérten vásárolja a mindenkor éppen szükséges energiát a szolgáltatói szerződés alapján” (Solanova)

Javasoljuk a szélenergia hasznosítására olyan hitel, garancia, ár és egyéb tényezőket tartalmazó konstrukciók kialakítását, amely a föld tulajdonosának, használójának (a vidék lakóinak) biztosít lehetőséget a nagy teljesítményű szélerőművek létesítésére (Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara és a Magyar Biokultúra Szövetség)

PV áramtermelés európai szintű helyet kapjon a mindenkori megújuló energiamixben. A jelenleg ismert cselekvési tervek alapján legalább 500 MWp kiépített kapacitás a kívánatos cél 2020-ra a jelenlegi 1 MWp alatti üzembe helyezettel szemben. Ennek feltétele, hogy: kialakításra kerüljön egy fenntartható támogatási mechanizmus, akadálymentesítésre kerüljön az adminisztratív eljárásrendje, garantálva legyen a hatékony, egyszerűsített hálózati csatlakozási feltételeket. (MANAP Iparági Szövetség)


Geotermikus energiával kapcsolatos javaslatok

A kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás kapcsán a termálvíz fokozatosan csökkenő hőmérsékletű formáinak hasznosítását szolgáló, műszakilag egymáshoz kapcsolódó különböző eszközök (fűtő rendszer, esetleg fűtőművi hálózat berendezései, valamint az egészségügyi felhasználás eszközei, mint például a termálvizes medence vízellátása, hőfoktartása,) berendezések műszakilag egységes rendszert képeznek. A beruházási pályázati rendszer vonatkozásában együtt lehetne/kellene támogatást biztosítani a projekt egymáshoz kapcsolódó elemeire, mert nehéz (és pontatlan, erőltetett) dolog lenne szétválasztani ezeket.

Kiemelt, külön nevesített támogatást kellene biztosítani a geotermikus energia lakások és közintézmények fűtését szolgáló (leggyakrabban távfűtési rendszerek erre a célra alkalmassá tevő átalakítása, kiegészítése formájában megjelenő) beruházások számára. Egyrészt országosan jelentősen csökkenne a fűtési költség, másrészt a beruházások volumenének jelentős növelése nem csak azt kivitelező szakcégeknek biztosítana több megrendelést, hanem a szükséges gépészeti berendezések magyarországi gyártóinak is.

Az idén leköszönt kormány egyik utolsó intézkedésével pedig egy olyan rendeletet fogadott el, amely ismét rendkívül súlyos helyzetet teremtett. Amennyiben a 147/2010 kormányrendeletet nem vonják vissza, vagy nem módosítják lényegesen, úgy a magyar geotermikus energiahasznosítás csaknem 80%-a kerül lehetetlen helyzetbe, és sajnos számolni kell több ezer munkahely megszűnésével is (Magyar Geotermális Egyesület)

Fontosnak tartjuk, hogy szabályozási és felügyeleti kérdésekben külön kezeljék a nagymélységi (2500 m alatti) és a felszínhez közeli geotermikus energiaforrást hasznosító projekteket. (MOL csoport)


Forrás: ngm.gov.hu

Pályázat keresés

Facebook közösségünk

Pályázati Hírek TV


IOS és Android alkalmazás

palyazatihirek mobilapp honlap 300x500

ANDROID: TÖLTSE LE ITT!

IOS (iPHONE, iPAD): TÖLTSE LE ITT!

Egyedülálló funkciók, azonnali értesítések

szechenyi 2020 logo allo 260x260

Partnereink

.  

topcegalapitas hu logo

 

 

  Cegkivonatmost logo  

1

 

Add a Startlaphoz



 

.