Cikkünk az Új Széchenyi Terv energetikai fejezetének – a Megújuló Magyarország c. rész rövid összefoglalója, melyben a legfontosabb, a vállalkozásokat is érintő energiapolitikai, és fejlesztési kérdésekre térünk ki.

Hazánk nagymértékben rá van utalva az import energiára, az összes energia igényének 80%-át importból fedezi. Ez különösen igaz a kőolajra és a földgázra, valamint nagyon alacsony a megújuló energia részaránya. Ezt a helyzetet kívánja megváltoztatni az új energiapolitika, amely az alábbi prioritások mentén lesz kialakítva:

1.    A gazdasági növekedés támogatása, és a foglalkoztatás növelése
2.    Az ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció
3.    Az importfüggőség csökkentése
4.    A megújuló energia előállításának és felhasználásának kiemelt ösztönzése
5.    Klímavédelem
6.    Atomenergia
7.    Az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer átalakítása

Szükség van továbbá az energiahatékonyság növelésére és energiaracionalizálásra. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az EU által elvárt 20%-os energiatakarékossági programot, 2020-ig az alábbiak megvalósítása elengedhetetlen:

1.    A fogyasztási cikkek energiahatékonyságának növelése
2.    A meglévő épületek energiahatékonyságának növelése, és alacsony energiafelhasználású új épületek építésének ösztönzése
3.    A közlekedés energiahatékonyságának növelése
4.    A kis – és középvállalkozások valamint az energetikai szolgáltatók energiahatékonysági beruházásokra való ösztönzése, és az ezekhez szükséges források mellérendelése
5.    Az önkormányzatok energiahatékonyságának növelése
6.    Az energiatudatosság növelése társadalmi szinten

Az ÚSZT-n belül kiemelt szerep jut a megújuló energiáknak, ami egyben a jövő új alternatív iparágát és kitörési pontját is jelenti.

A mezőgazdasági bioenergia-termeléshez kiváló adottságokkal rendelkezünk, és ennek az iparágnak a kiépítésével a vidék helyzetbe hozása is cél, hogy a gazdálkodók nyertesek legyenek ebben a programban. Meghatározó a szerepe lesz szilárd biomasszának is, ami jelenleg is a megújuló energia felhasználás 80% át teszi ki. Fontos cél a mezőgazdaság nagyobb mértékű bevonása a biomassza előállításba, pl. az agripellet, és dendromassza gyártás elterjesztésével.

A bio-üzemanyagok előállítása komoly lehetőséget tartogat a mezőgazdaság számára, hogy bekapcsolódjon az energetikai átalakulásba, és ebből profitálhasson. A bio- etanol és bio-dízel  gyártás, pedig stabilizálhatja az egyes gabona termékpályákat, így a termelők nagyobb biztonsággal tervezhetnek hosszútávon.

Külön meg kell említeni a geotermikus energiát, mivel ezen a téren kiemelkedő természeti adottságaink vannak, ám jelenleg a hasznosítás mértéke indokolatlanul alacsony. Ezen szegmens fejlesztése rövid időn belül csökkentheti az energiafüggést, és növelheti az ellátás biztonságát, közvetlen hatásként pedig új munkahelyeket teremthet és hozzájárulhat a gazdaság élénküléséhez.

A napenergia felhasználásának szintén van létjogosultsága. Elsősorban az egyedi, kisebb volumenű felhasználás vehető számításba.,és  azokon a területeken kaphat szerepet, ahol a melegvíz és fűtés költségei jelentősen meghaladják az elektromos áram költségeit. Kiemelt érdek a hazai kis –és középvállalkozások számára a háztartási méretű szélerőművek elterjesztése, különösen a nehezen megközelíthető helyeken. A szélerőművek technológiai hátterének biztosítása, a gyártás és az alkarész utánpótlás is új lehetőség a hazai vállalkozások számára.