A kormány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) vitairatában megoldási lehetőségeket sorol fel, melyekkel kiküszöbölhetőek lennének a jakáshoz jutás és az otthonteremtés jelen problémái és létrehozható lenne egy új lakásprogram.

A vitairat szerint, ha a mai Magyarország lakásügyéről helyzetképet kellene adnunk, akkor címszavakban a következő tényeket sorolhatnánk fel:
- első lakás megszerzésének lehetetlensége
- építőipari anomáliák (lánctartozás, feketemunka, jogbizonytalanság)
- a lakosság jelentős része egyre nehezebben tudja megfizetni a lakhatási terheket
- sok a visszaélés a lakástámogatással kapcsolatban

- állami és uniós források alacsony szintje, aránytalan elosztása
- lakossági önerő előtakarékosság ösztönzésének hiánya
- devizahitelekkel járó kockázatok, bedőlő hitelek, kilakoltatás veszélye.

Ezen szempontok mellett azonban a legsúlyosabb probléma, hogy demográfiai mutatóink súlyosan romlanak, egyre több család esik szét a lakhatási okok miatt.

A problémák kiküszöbölésére a kormány összekapcsolná a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel valamint a devizahitelezés helyett a forint jelzáloghitelezést részesítené előnyben. A "lakásügyeknek" évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra - a GDP 1,5 százalékára - lenne szüksége: ezt a szintet fokozatosan több év alatt kell elérni.

Az új lakástámogatási rendszer legfőbb alapgondolatai:
- tisztességes munka
- a közterhekhez való hozzájárulás
- a gyermekvállalás
- az előtakarékosság-elismerés
- az elvárható szolidaritás és az állami szerepvállalás

A lakásprogram fő célkitűzései:
- az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50 ezerre kell fokozatosan emelni
- hosszú távú otthonteremtési programot kell kidolgozni
- a civilek bevonásával otthonteremtési tanácsadó testületet kell létrehozni
- az állami ellenőrzést fokozni kell a lakásépítési támogatás felhasználásában
- elő kell segíteni az öngondoskodó lakáscélú előtakarékoskodást
- elő kell készíteni egy panelprogramot és a bérlakásépítés hazai kérdéseit tisztázó projektet kell indítani.
- gyorsan, mindenki által elfogadható módon kell megoldani a deviza- és forinthitelek problémáit.

Milyen főbb területeken számolhatunk támogatással?
- épületenergetikai támogatások
- állami garancia a lakáskölcsönökkel kapcsolatban
- kamattámogatások bérlakás-építő, -kezelő cégek részére
- SZJA kedvezmények
- adómentes béren kívüli juttatások
- lakástakarékpénztári konstrukciók
- társasági adókedvezmény bérlakás-építő cégek részére

A dokumentum szerint "az adócsökkentési intézkedések optimális végrehajtásaként elképzelhető az szja-adójóváírás a lakásépítéssel kapcsolatban". Itt leszögezik azt is, hogy az szja-kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de hatékonyan, több éven át igénybe vehető kedvezmény. A program mindemellett a bérlakások bérleti díjának megfizetését az adómentes béren kívüli juttatásokhoz kapcsolná.

A meglévő lakástakarék-pénztári konstrukciókat olyan termékkel egészítenék ki, amely a szülőknek lehetőséget adna, hogy a gyermekük iskolai évei alatt előtakarékossággal összegyűjtött összeget új építésű bérlakásokkal kapcsolatos bérleti jog 3-4 évre történő megváltására is fel tudják használni. A közhasznú bérlakás-építésbe invesztáló befektető pedig társasági adókezdeményben részesülne.

A vitára bocsátott program kimondja azt is, hogy csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni, a lakástámogatásokat az építések, újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani és mindezek mellett szükség van az államilag ösztönzött bérlakásépítésre.

Kiemelt állami projektekként nevezi meg a vitairat:
- a bérlakás-építési programot (a következő években évi 5-10.000 bérlakás építése)
- az épületenergetikai, épületminőségi programot (ZBR-program, energetikai hatékonyság növelése)
- a városrész-rehabilitációkat,
- a lakótelepek megújítása programot.

Értesüljön az Új Széchenyi Terv  pályázati kiírásairól az elsők között!