- 2010. október 29., péntek - 15:13
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezésében 2010. október 28-án I. Magyar Vidékakadémia néven rendezvénysorozat indult útjára a vidéki életet és a széles társadalmi rétegeket is érintő kérdések feszegetésére. A megnyitó eseményt Budapesten tartották, ahol a Közös Agrárpolitika (KAP) változásairól, valamint a magyar uniós, soros elnökségi feladatok alakulásáról hangzottak el együttgondolkodásra felhívó előadások.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezésében elinduló Magyar Vidékakadémia sorozatot üdvözölte és követendő példaként emelte ki a rendezvényt megnyitó Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárságának titkárságvezetője. Elmondta, az akadémiasorozat a vidék minden szereplője számára nyitott műhely és lehetőség arra, hogy kételyeit felvesse a jelenlévő szakértők felé, s érdemleges választ kapjon. Mezőszentgyörgyi Dávid hisz abban, hogy nem léteznek rossz kérdések, csupán, ahogy ebben az esetben is, találó és előrevivő, együttesen kialakított válaszok, megoldások.
Az idei sorozat fő témáit tekintve számos gyakorlati kérdés és válasz hangzott el az előadásokat követő fórumban. A lehetőség más érdeklődő számára is adott, az ország több pontján is, hiszen a sorozat azonos témákkal - a Közös Agrárpolitika (KAP) változásai, valamint az EU működésének átalakulása és a soros elnökségi feladatok – folytatódik november és december hónapban Ozorán, Győrben, Hódmezővásárhelyen és Hajdúszoboszlón.
Az EU működésének átalakulásáról és a soros elnökségi feladatokról Bencze Szilvia, a VM Vidékfejlesztési Főosztályának EU referense nyújtott átfogó előadást, amiben hangsúlyozta a hazai stratégia prioritásait, s a sikeres elnöklés lényegének alapjait. Elmondta, „2011. január 1. és június 30. között Magyarország első ízben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, amely hazánk számára több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen jelentőséggel bír. Ez a hat hónap Magyarországot, mint uniós tagállamot láthatóbbá teszi az Európai Unión belül és kívül egyaránt, és ebben stratégiai szerepe van a 2011. első félévi magyar EU-elnökség sikeres és eredményes végrehajtásának. Magyarország az elnökség sikerén keresztül jelentős elismerést nyerhet, amely által nőhet szavának súlya, érdekérvényesítő képessége.”
- A magyar kormány célja egy erős Magyarország egy erős Európában, erős intézményekkel és közös politikákkal. – hangzott el az előadás összefoglalásában.
A soros elnökségi feladatok és a kormány álláspontja a hazai gazdaságpolitikát illetően számos ponton párhuzamba állítható. Bencze Szilvia szerint a magyar elnökségnek folytatnia kell a belga elnökség munkáját, hogy enyhítse az Európai Uniót is sújtó válság gazdasági hatásait és meghatározza az utat a fenntartható növekedés felé. Jelezte, hogy nem könnyű helyzetünket segíti, hogy nem szükséges külön magyar és külön uniós célokban gondolkozni, mert a kettő egy és ugyanaz. „A kormány álláspontja az, hogy az embereknek kell az európai gondolkodás középpontjában állniuk. A munkahelyteremtésnél nincs fontosabb feladat sem az EU-ban, sem Magyarországon. A kis- és középvállalkozások megerősítése az EU-ban és Magyarországon is egyértelműen a legjobb eszköz a foglalkoztatás növelésére.”
Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársának előadásában az előttünk álló, s vélhetően 2014-től megvalósuló, új Közös Agrárpolitikai lehetőségeit mérte fel, s vetett fel számos provokatív megjegyzést a tagállami érdekellentéteket, vagy egyezéseket kiemelve.
A kutatók különböző forgatókönyveket számoltak már végig és fejtették ki álláspontjukat, megállapítva, hogy kik lesznek a nyertesei és vesztesei a változásoknak. A kezdeti „vad és szélsőséges” valamint szignifikánsan különböző vízióktól, mára eljutottunk odáig, hogy bár az egyetértés és a kompromisszum még messze van, mégis néhány alapvető kérdésben már kezdenek kirajzolódni a legvalószínűbben megvalósuló szcenáriók körvonalai.
„Véleményünk szerint a mezőgazdaság az európai gazdaság stratégiai ágazata, emellett a mezőgazdaság és a vidék fontos eleme az európai identitásnak. A Közös Agrárpolitikának minden térségben lehetővé kell tennie a mezőgazdasági tevékenységek folytatását, a termőföld megművelését, aminek célja egyaránt lehet termékek vagy közjavak előállítása. Magyarországon, de közösségi szinten is igaz, hogy érdekünk agráradottságaink kihasználása. Ezért alapvető, hogy az Európai Uniónak 2013 után is erős Közös Agrárpolitikára van szüksége, vagyis a közösségi pénzügyi források nem csökkenhetnek.” – mondta el Papp Gergely.
Összegzésében elhangzott, hogy bár a KAP-reform döntési mechanizmusa bonyolult, Magyarország érdekérvényesítő ereje igen korlátozott, szerinte erőfeszítéseinket nem érdemes szétaprózni, felesleges teljes fronton kezdeményezni. Főleg olyan kérdésekben indokolt aktív „szövetségesi” politikát folytatni, amelyek elsősorban nekünk fontosak, mások figyelmét elkerülhetik, de nem reménytelen a többségi támogatás megszerzése. Ilyen témakör egyrészt, az I. pillér sorsa, pontosabban a közvetlen kifizetések odaítélésének szempontrendszere. „A vidékfejlesztési célok esetében, helyzetünkből adódóan nekünk két cél mellett kellene kitartanunk: az éghajlatváltozás által felerősített elemi károk megelőzésének, a bekövetkezett károk enyhítésének intézményes támogatására, illetve a vidéki munkahely-teremtés, a munkahely-megőrzés ösztönzésére.”
A Magyar Vidékakadémia vidéki időpontjai és helyszínei:
2010. november 4., Ozora
2010. november 11., Győr
2010. november 25., Hódmezővásárhely
2010. december 9., Hajdúszoboszló
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezésében elinduló Magyar Vidékakadémia sorozatot üdvözölte és követendő példaként emelte ki a rendezvényt megnyitó Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárságának titkárságvezetője. Elmondta, az akadémiasorozat a vidék minden szereplője számára nyitott műhely és lehetőség arra, hogy kételyeit felvesse a jelenlévő szakértők felé, s érdemleges választ kapjon. Mezőszentgyörgyi Dávid hisz abban, hogy nem léteznek rossz kérdések, csupán, ahogy ebben az esetben is, találó és előrevivő, együttesen kialakított válaszok, megoldások.
Az idei sorozat fő témáit tekintve számos gyakorlati kérdés és válasz hangzott el az előadásokat követő fórumban. A lehetőség más érdeklődő számára is adott, az ország több pontján is, hiszen a sorozat azonos témákkal - a Közös Agrárpolitika (KAP) változásai, valamint az EU működésének átalakulása és a soros elnökségi feladatok – folytatódik november és december hónapban Ozorán, Győrben, Hódmezővásárhelyen és Hajdúszoboszlón.
Az EU működésének átalakulásáról és a soros elnökségi feladatokról Bencze Szilvia, a VM Vidékfejlesztési Főosztályának EU referense nyújtott átfogó előadást, amiben hangsúlyozta a hazai stratégia prioritásait, s a sikeres elnöklés lényegének alapjait. Elmondta, „2011. január 1. és június 30. között Magyarország első ízben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, amely hazánk számára több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen jelentőséggel bír. Ez a hat hónap Magyarországot, mint uniós tagállamot láthatóbbá teszi az Európai Unión belül és kívül egyaránt, és ebben stratégiai szerepe van a 2011. első félévi magyar EU-elnökség sikeres és eredményes végrehajtásának. Magyarország az elnökség sikerén keresztül jelentős elismerést nyerhet, amely által nőhet szavának súlya, érdekérvényesítő képessége.”
- A magyar kormány célja egy erős Magyarország egy erős Európában, erős intézményekkel és közös politikákkal. – hangzott el az előadás összefoglalásában.
A soros elnökségi feladatok és a kormány álláspontja a hazai gazdaságpolitikát illetően számos ponton párhuzamba állítható. Bencze Szilvia szerint a magyar elnökségnek folytatnia kell a belga elnökség munkáját, hogy enyhítse az Európai Uniót is sújtó válság gazdasági hatásait és meghatározza az utat a fenntartható növekedés felé. Jelezte, hogy nem könnyű helyzetünket segíti, hogy nem szükséges külön magyar és külön uniós célokban gondolkozni, mert a kettő egy és ugyanaz. „A kormány álláspontja az, hogy az embereknek kell az európai gondolkodás középpontjában állniuk. A munkahelyteremtésnél nincs fontosabb feladat sem az EU-ban, sem Magyarországon. A kis- és középvállalkozások megerősítése az EU-ban és Magyarországon is egyértelműen a legjobb eszköz a foglalkoztatás növelésére.”
Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársának előadásában az előttünk álló, s vélhetően 2014-től megvalósuló, új Közös Agrárpolitikai lehetőségeit mérte fel, s vetett fel számos provokatív megjegyzést a tagállami érdekellentéteket, vagy egyezéseket kiemelve.
A kutatók különböző forgatókönyveket számoltak már végig és fejtették ki álláspontjukat, megállapítva, hogy kik lesznek a nyertesei és vesztesei a változásoknak. A kezdeti „vad és szélsőséges” valamint szignifikánsan különböző vízióktól, mára eljutottunk odáig, hogy bár az egyetértés és a kompromisszum még messze van, mégis néhány alapvető kérdésben már kezdenek kirajzolódni a legvalószínűbben megvalósuló szcenáriók körvonalai.
„Véleményünk szerint a mezőgazdaság az európai gazdaság stratégiai ágazata, emellett a mezőgazdaság és a vidék fontos eleme az európai identitásnak. A Közös Agrárpolitikának minden térségben lehetővé kell tennie a mezőgazdasági tevékenységek folytatását, a termőföld megművelését, aminek célja egyaránt lehet termékek vagy közjavak előállítása. Magyarországon, de közösségi szinten is igaz, hogy érdekünk agráradottságaink kihasználása. Ezért alapvető, hogy az Európai Uniónak 2013 után is erős Közös Agrárpolitikára van szüksége, vagyis a közösségi pénzügyi források nem csökkenhetnek.” – mondta el Papp Gergely.
Összegzésében elhangzott, hogy bár a KAP-reform döntési mechanizmusa bonyolult, Magyarország érdekérvényesítő ereje igen korlátozott, szerinte erőfeszítéseinket nem érdemes szétaprózni, felesleges teljes fronton kezdeményezni. Főleg olyan kérdésekben indokolt aktív „szövetségesi” politikát folytatni, amelyek elsősorban nekünk fontosak, mások figyelmét elkerülhetik, de nem reménytelen a többségi támogatás megszerzése. Ilyen témakör egyrészt, az I. pillér sorsa, pontosabban a közvetlen kifizetések odaítélésének szempontrendszere. „A vidékfejlesztési célok esetében, helyzetünkből adódóan nekünk két cél mellett kellene kitartanunk: az éghajlatváltozás által felerősített elemi károk megelőzésének, a bekövetkezett károk enyhítésének intézményes támogatására, illetve a vidéki munkahely-teremtés, a munkahely-megőrzés ösztönzésére.”
A Magyar Vidékakadémia vidéki időpontjai és helyszínei:
2010. november 4., Ozora
2010. november 11., Győr
2010. november 25., Hódmezővásárhely
2010. december 9., Hajdúszoboszló
Forrás: FVM VKSZI
