A piaci és technológiai elvárásoknak megfelelő eszközparkkal bővült a zalaegerszegi 4M-Média Kft. A kor legmodernebb videós formátumát, a nagyfelbontású (HD) videót kezelni tudó számítógépes vágóberendezést vásárolt a cég a GOP-2.1.1/A jelű pályázaton nyert összegből. Ezen a berendezésen több órányi nagyfelbontású videót, filmet lehet vágni, a végterméket pedig a nagykapacitású Blu-Ray lemezre kiírni.
A beszerzést követően egy 5 részes filmsorozat utómunkái meg is kezdődtek, várhatóan november végén már adásba is kerül a sorozat a Hálózat TV műsorán.
A támogatás segítségével egy kamerakrán beszerzése is megvalósult. Ezzel az eszközzel összetett kameramozgások valósíthatóak meg. Elsősorban filmekhez és reklámfilmekhez használható, de a nyár vége óta a Zalaegerszegi Televízió KultúRandevú című műsorában is dolgozik, új szemszögekből mutatva be a műsort.
A sikeres pályázatnak köszönhetően a válság ellenére bizakodó a társaság, hiszen nőtt a vállalkozás versenyképessége, megerősödött piaci pozíciója, és új megrendelések is egyeztetés alatt vannak a jövő esztendőre vonatkozóan.
Július 24-én aláírták az uniós támogatással megvalósuló „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” kiemelt projekt támogatási szerződését. A Közép-Dunántúli Operatív Program keretében megvalósuló projekt több, mint 1,3 milliárd forint támogatást nyert el, az 1,5 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítására.
A szállítás megkönnyítése érdekében kért támogatást a gépbeszerzésre meghirdetett keret terhére egy Békés megyei gazdálkodó. A medgyesegyházai Holecz Zoltán elsősorban görög- és sárgadinnye szállításához használja majd azt a traktort, amelynek vételárához az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében rendelkezésre álló forrásból ítéltek oda neki anyagi segítséget.
Várhatóan ősszel sikerül beszerezni az új gépet a közösségi támogatás segítségével, bár az önerő kigazdálkodása miatt valamelyest csúszik a folyamat. Egy biztos, még az idén üzembe állhat az új, korszerű munkaeszköz.
Budahegyvidéki Lovasturisztikai és Lovasterápiás Központ fejlesztése az Európai Únió és a Magyar Állam társfinanszírozásában pályázati forrásból valósult meg.
A Pálhalmán frissen átadott, 1,7 megawatt teljesítményű létesítmény évi 6 millió köbméter biogázt állít elő 90-100 ezer tonnányi szerves hulladékokból (trágyából, valamint növényi, vágóhídi és éttermi hulladékból).
A magas beltartalmi értékkel bíró, megerjedt biomasszát a cég visszaforgatja növénytermesztési ágazatába, ezzel csökkentve a műtrágya felhasználást. A „zöld” áramot, amely körülbelül egy 15 ezer lakosú város villamos energia ellátásához elegendő, biogáz felhasználásával, gázmotorral fejlesztik, a keletkezett hőt pedig a kft. saját telephelyén használják fel, többek között az állattartó-telep fűtésére-hűtésére.
A cégnek a villamos áram értékesítésén túl jelentős bevétele származik a külső forrású hulladékok feldolgozásából, az élelmiszer alapú hulladékok ártalmatlanításából. Így nemcsak környezetbarát, hanem üzletileg is sikeres vállalkozás jött létre.
Európában egyedül a Hevesbeton Kft. gyárt olyan amerikai licenc alapján készült betonpaneleket,amelyek a beton eltörése nélkül is hajlíthatóak. Az úgynevezett feszített beton szendvics falpanelt főleg raktárak, bevásárlóközpontok és csarnokok burkolására használják. Ugyan drágább, mint a könnyűszerkezetes technológiák de sokkal jobb a hőszigetelése, ezért hosszú távon sok energiát takarít meg.
A gyártósor megvásárlásához és egy speciális targonca beszerzéséhez a vállalat 150 milliós támogatást kapott. A beruházással 16 embernek teremtettek munkát az ország egyik legrosszabb foglalkoztatási helyzetű kistérségében.
A cég tevékenységi köre azóta jelentősen kibővült, így most már ötven főnél több alkalmazottal dolgoznak. Megrendelés van bőven, az előre gyártott vázszerkezeti elemek piaca az építőipari piactöbbi részének zsugorodása mellett is bővül.
Az igényes magyar borászatok boraik címkézéséhez egyre gyakrabban tekercsmatricás címkéket rendelnek. Ez alapvetően más technológiával készül, mint a hagyományos, ragasztóval felvitt címkék. Az egri Varga Nyomda azonban nem rendelkezett olyan berendezéssel, amellyel képes lett volna a vevők ilyen igényeit kielégíteni.
Mintegy 105 millió forint összköltséggel, a GVOP pályázaton elnyert közel 37 millió forint támogatás segítségével olyan berendezéseket vásároltak, amelyek egyetlen technológiai sorban végzik el a tekercsmatricás címke gyártásának minden részműveletét. Ha a beruházás nem valósult volna meg, bizonyára egyre több magyar borra kerülnének külföldön gyártott címkék.
A kisteleki önkormányzat kezdeményezésére megvalósult projekt az ország egyik mintaprojketje lett a geotermikus energia felhasználásában.
Még e pályázat beadása előtt 2200 méter mély kutat fúrattak, s erre alapozva 2004-ben nyílt meg a kisteleki termálfürdő.
Az EU-pályázaton elnyert pénzből 2005-től 2007-ig tartott a geotermikus erőmű megépítése és a település nyolc közintézményének a fűtéskorszerűsítése. Ma már az összes önkormányzati intézményt a Föld hője fűti, ráadásul a felhasznált vizet egy új technológia segítségével vissza is tudják préselni a mélyrétegekbe.
Ezzel nemcsak abszolút környezetbarát fűtést sikerült kialakítani, de az önkormányzat is jelentős összegeket spórol a fűtésszámlán, amelyet így lakosság jólétére fordíthatnak.
Az ilyen beruházások hosszú távon elősegíthetik, hogy az EU jobban függetlenedjen a drága földgáztól.
Liszt Ferenc születésének 179. évfordulóján került sor a "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten" című kiemelt projekt támogatási szerződésének aláírására, melynek során elkezdődhet a Zeneakadémia infrastruktúrájának várhatóan 2011-ig tartó rekonstrukciója. A munkálatok során megújul a Zeneakadémia Wesselényi utcai épülete is, amely az egyetemi adminisztráció és a hallgatói önkormányzat mellett a felpezsdülő egyetemi életnek is otthont fog nyújtani. A Liszt Ferenc téri központi épület rekonstrukciója várhatóan 2009 őszén kezdődik.
A beruházás fő célja, hogy a hagyományőrzés és az innováció összekapcsolásával lehetővé váljon a legmagasabb szintű oktatás és hangversenyélet biztosítása, és emellett megmaradjon a műemlék épület megszokott atmoszférája. A kiemelt projekt tíz milliárd forint európai uniós támogatásból és több mint egy milliárd forint önrészből valósul meg. A támogatási szerződést ünnepélyes keretek között írta alá dr. Batta András, a Zeneakadémia rektora, Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Mosonyi Balázs az NFÜ Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága főigazgatója.
A majd 995 millió forintos beruházás 90 százalékát a Regionális Fejlesztési Terv városrehabilitációs pályázatán elnyert támogatásból fedezték. A projekt során megszépült a történelmi városközpont, a Református Nagytemplom és az Idősek Otthona, valamint a Kossuth tér. A projekt megvalósítása során az egyház és az önkormányzat szorosan együttműködött. A városközpont felújítása amellett, hogy új munkahelyeket teremtett, hozzájárult az idegenforgalom növekedéséhez is.