Erős lehet a hitelkereslet az agráriumban működő cégeknél, részben az elérhető támogatásokkal összefüggésben – írta összeállításában a Világgazdaság. A területen működő cégek nagy többsége beruházna az előttünk álló egy évben - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a honlapján.

Intenzív időszakra számítanak az agráriumban működő vállalkozások finanszírozásában a pénzügyi szolgáltatók – derül ki a lapnak adott nyilatkozatukból.

Az agrárpiaci hitelezésben a következő egy év kiemelten magas növekedési potenciált rejt magában – közölték a Takarék Csoportnál. Válaszuk szerint a takarékok arra számítanak, hogy – a teljes vállalati hitelpiachoz hasonlóan – a mezőgazdaságban is a beruházási hitelek generálják a hitelpiac növekedését: ennek mértéke pedig az előttünk álló egy évben meghaladhatja a vállalati hitelpiac bővülésének mértékét. Ezt segíti elő, hogy a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei akár 50 százalék előleget igényelhetnek a beruházás elindításához, illetve hogy a kedvező kamatkörnyezet bátorítja a külső források igénylését. Biztató a kilátások szempontjából az a tény is, hogy a friss Takarék Agrár Hangulati Index szerint az agrárüzemek 77 százaléka tervez beruházást az előttünk álló 12 hónapban.

A K&H Bank szakértői szerint a hitelvolumen-növekedés a következő évben, években a pályázatok döntési ütemének függvénye lesz, várható összege a pályázati forrásokkal nagyjából megegyező összeg lehet, 40 százalékos intenzitást feltételezve. „Vannak olyan beruházási kényszerhelyzetek is, amelyek már nem várhatnak tovább pályázati forrásra, de ezek volumene a várható források harmadát sem éri el” – tették hozzá.

A Budapest Banknál az agrárhitelezés enyhe növekedésére számítanak a következő egy évben. Emlékeztettek rá, hogy az ősz folyamán 350 milliárd forintnyi támogatási forrásról születik döntés, ami mintegy 700 milliárd forint értékű fejlesztést indukál az ágazatban a következő két évben. Ez önmagában is jelentős finanszírozási igényt teremt, amit tovább növel az így létrehozott termelőkapacitás üzembe állításának forgóeszközigénye. Mindez már a következő egy évben érezteti hatását, kiteljesedni pedig két-három év múlva fog.

A legnagyobb húzóerejük a Budapest Bank szakértői szerint a szinte minden ágazatot érintő uniós pályázatoknak és az ezek nyomán jelentkező addicionális hiteligényeknek lesz. Ezek közül a kertészeti és az állattartó ágazatok emelkednek ki, de jelentős beruházások várhatók az élelmiszeriparban is. Az MFB Pontokon az élelmiszeripari középvállalkozások számára elérhető, 100 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermékek iránt tapasztalatuk szerint van kereslet: a pályázat keretkihasználtsága megközelíti az 50 százalékot, és az eddigi összes forrásigény 54 százalékát a Budapest Banknál igényelték a cégek. Ezenkívül organikus növekedés várható azon ágazatokban, ahol az árnövekedés miatt megvalósulhatnak a korábban elhalasztott beruházások: például a sertés- és tejágazatban, de említhetnénk a baromfiágazatot is, ahol időszerű a madárinfluenza miatt lecsökkent állatállomány pótlása.

Ami pedig a finanszírozás szempontjából kiemelt területeket illeti, nem nagyon lehet olyan szegmenst említeni, amely ne részesedhetne a finanszírozásból, vagy ahol ne lenne még tere jelentős fejlesztéseknek. Az OTP Bank szakértői szerint a most rendelkezésre álló pályázati források megoszlásának vonatkozásában az élelmiszeripar, a borászat, az állattenyésztés és a kertészet tekinthető fókuszterületnek. Azonban ez inkább csak várakozás, hiszen emellett saját erőből történő beruházások is megjelenhetnek egy-egy alágazatban, és azok akár jelentősebb banki forrás bevonását igényelhetik.

Forrás: nak.hu