Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a Kápolnásnyéki Református Egyházközség a "Vidéki örökség megőrzése" jogcím keretében vissza nem térítendő támogatást nyert 2010-ben a református templom felújítására. A gyülekezet régi vágya teljesült, pályáztak és nyertek 38,6 millió forintot, amelyhez a hívek és vállalatok adtak anyagi és munkában kifejezett támogatást.

A pályázati anyag összeállítását és a támogató döntést követően a felújítási munkálatokat az egyházközség részéről Burján Zsolt református lelkész koordinálta cégünk, az NLC Tanácsadói Csoport Kft. segítségével.

A munkálatok 2011. októberében kezdődtek. A felújítás során egyik fontos és emlékezetes pillanat volt a vörösréz felhasználásával renovált templomsisak helyére emelése, melynek megünneplésére a falu apraja-nagyja összegyűlt. Burján Zsolt lelkipásztor elmondása szerint,  a II. világháborúban ellőtt toronyrész helyreállítása során nem az eredeti torony formáját kapta vissza a templom. A tervek szerint a templomot kívül-belül, eredeti állapotában építik újjá, méltó formáját visszaadva az épületnek, ahová egykor Vörösmarty is járt imádkozni az 1854-1855-ös években.

A templom történetéről Burján Zsolt lelkipásztor elbeszélései adnak rövid összefoglalót.

"Az egyházközség első ismert temploma innen 250 m-re délre, Nemes Péter udvarházában állt. (Néhány éve bontották el, az udvarházzal együtt, egy magánépítkezés miatt.) A jelenlegi templom 1812-ben épült „eddigi templomunk kicsinysége és szorossága miatt”. A templom elé csak 1829-ben építettek tornyot. A templomot 1867-ben átalakították neogótikus stílusban. A második világháború harcai során tornyát lelőtték. Az oroszok tábori konyhát rendeztek be a templomban, és padjait elfűtötték. (Az úrasztala mindössze azért menekült meg, mert a tábori hentes azt használta a húsdaraboláshoz. Bárdjának nyomai mai napig világosan láthatóak.) Az orgonát a szovjet katonák szilveszterkor szétszedték, mert trombitálni szerettek volna a sípokkal az újév köszöntésére, majd szétdobálták. A templom maradék berendezéseit (pl. a világítás falikarjait) az oroszok elvonulása után civilek hordták szét. A háború után a tornyot katonai okokból nem engedték visszaépíteni, és a külső helyreállítás elég jellegtelenre sikeredett. Belül (a korábbi hagyományosan református félköríves elrendezés helyett) keletre tájolták berendezését, a plébániatemplom mintáját követve. Így az úrasztala és a szószék is a templom keleti végébe került."

2012-ben újabb templomfelújítási pályázati kiírás várható. Amennyiben bővebb információt szeretne megtudni a pályázatról, kattintson az alábbi linkre:

Templomfelújítási pályázat 2012-ben