A vidékfejlesztési pénzek egyik, Magyarországon egyedülálló, de Európában is csak kevés helyen előforduló felhasználására készülnek a Bükk–Mak LEADER által képviselt 44 településén, ahol mintegy 94 ezer ember él. Nem kosárfonásra, élelmiszer-előállításra, és nemcsak a falusi turizmus fejlesztésére költik az EU által rendelkezésre bocsátott keretet, hanem energiatermelő beruházásokra, hulladékkezelésre és újrahasznosításra, megújuló energiák hasznosítására – ezáltal a helyi munka nélküli és rendkívül alulképzett lakosság foglalkoztatására.

Energiát nyerni sok mindenből lehet – de tárolni és elosztani annál nagyobb feladat! Az egyik lehetséges megoldás a hidrogén igénybevétele.

A Bükk–Miskolc Térségi Akciócsoport (röviden Bükk–Mak) Nonprofit Kft. elképzelése, az „1 falu – 1 MW” elnevezésű ötlet lényege, hogy a Bükk–Mak 44 településén különféle megújuló energiát fognak előállítani a közösségek és a magánemberek. Ezt egy önálló, közös körön keresztül osztják meg egymással a rendszer tagjai, a megújuló energiát termelők és hasznosítók. Mivel helyi villamos hálózatot kiépíteni a nagy szolgáltatók részvétele és engedélye nélkül nem lehet, ezért a már meglévő hálózatot kívánják használni. Az úgynevezett hidrogénfaluban pedig elektromos hálózat helyett hidrogénvezetékeket építenek ki. A megtermelt energia tárolásának egyik lehetséges módja ugyanis a hidrogén. Mivel a megújuló energia mennyisége nehezen tervezhető, a „felesleges” energiával elektrolizáló készüléket működtetnek, amely a vizet hidrogénre és oxigénre bontja. A hidrogén tárolásának, szállításának technológiája már Magyarországon is meghonosodott. A hidrogénből a már kifejlesztett üzemanyagcellákkal ismét áramot lehet előállítani.

A Bükk–Mak területén kisebb hegyi patakokból, hét településen az alattuk található bezárt bánya járataiban lévő meleg vízből, szélből, napból és biomasszából nyernek energiát. Utóbbihoz éppúgy hozzátartozik a településenként vagy mikrorégiónként kialakítandó hulladékválogatókban – a helyi lakosságot foglalkoztatva – elkülönített komposztálható szemét, mint a zöldkaszálék, a szőlővenyige, a mezőgazdasági hulladék. Elindítják a „Biomasszáért pénzt vagy áramot” programot, amely során a kialakítandó biogáz-üzemekhez tartozó átvevőkben fogadják a lakosság, a cégek, a civil szervezetek által odavitt biomasszát. Ezért aztán vagy készpénzzel fizetnek, vagy az illető áramszámláját csökkentik a beszállított biomassza ellenértékével.

A Bükk–Mak vállalkozást is támogat. Így például a már világhírre szert tett harsányi napelemes tetőcserépüzemet (Ideas Solar Kft., Tóth Miklós feltaláló), vagy a Sajópetriben lévő K-LED Kft.-t, amely olyan technológiákat dolgozott ki, amelyek az egyébként is energiatakarékos LED-eket még inkább spórolóssá teszik: például a DIGÉP-nél a korábbi 1000 watt fogyasztással megoldható világítást ma már 68 wattot igénylő berendezés biztosítja.

Mindezek bemutatását a 2011-re elkészülő bükkaranyosi mintafaluban tervezik.