A mostani válságos időkben világszerte bizonyíthatják a klaszterek, hogy milyen értékes a szerepük a gazdaságfejlesztésben, a foglalkoztatásban, a versenyképesség, az állami és magánszféra, a vállalatok közötti bizalom növelésében. Erre hívta fel a figyelmet Christian Ketels, a Harvard Business School Stratégiai és Versenyképességi Intézetének főmunkatársa. A magyar Pólus Programiroda által szervezett klaszterkonferencián az EU legalább 14 tagállama és több érdeklődő ország – így Japán, Kína, Svájc, Törökország – képviseltette magát.

Az Európai Unió célja, hogy világszínvonalú klaszterek jöjjenek létre és működjenek a tagállamokban – hangsúlyozta Reinhard Büscher, az Európai Bizottság innovációért felelős illetékese. Elmondta, hogy az EU új növekedési és foglalkoztatási stratégiájában fontos helyet kell kapniuk a klasztereknek. Üdvözölte az olyan kezdeményezéseket, amelyek a kiváló klaszter cím elterjesztését és áttekinthető európai nyilvántartás és ösztönző rendszer bevezetését szolgálják.

„Aki számít a klasztervilágban, az szinte mind eljött Budapestre” – mutatott körbe büszkén Zombori Zita, a házigazda programiroda ügyvezető igazgatója. Maga is egyetért azzal, hogy a klaszterek felértékelődnek, nemcsak a világban, hanem Magyarországon is. Nálunk az elmúlt években mintegy megnégyszereződött az ilyen szervezetek száma, amelyeknek átlagosan 20-30 tagja van. A Pólus Programiroda vezetője az európai uniós forrásoknak és a klaszteresedés mind szélesebb körű megértésének tulajdonítja a népszerűség és az elismerés növekedését. Felidézte, hogy 200 pályázó közül 100 nyertese volt az induló és fejlődő klaszterek támogatására kiírt első pályázatnak a magyarországi régiókban. Ennél a konstrukciónál 79 induló és 21 fejlődő klaszter kapott EU-pénzt fejlesztéséhez. Egyidejűleg mára tizenhétre nőtt az akkreditált innovációs klaszterek száma, közülük nyolc működik az egészségiparban, és ötnek van projektje, amelyek már kifejezetten ennek a körnek kiírt pályázat révén jutottak jelentős EU-forráshoz.

Észak-Alföldön több termékből is lehet világsiker. Mint a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter ügyeit menedzselő Skultéti Éva elmondta, esélyes erre a szájon át bevehető inzulin, a tüdőrák-diagnózis új módszere és a sportolóknál egyre gyakrabban előforduló hirtelen halált okozó agyi folyamatok felderítése.

Magyarország több más 2004-ban csatlakozott EU-tagállammal együtt most a klaszteresedésnek a dzsungelfázisában van. Erre a következtetésre jutott a grazi Joanneum Intézet és az Észak-alföldi Innovációs Ügynökség közösen készített felmérésében. Grasselli Norbert igazgató szerint ezután következik egyfajta letisztulási folyamat, amely kiváló, nemzetközileg versenyképes klasztereket eredményez majd. Észak-Alföldön ebbe az irányba tart az informatikai és gyógyszeripari klaszter. Emellett több nemzetközi projektbe is bekapcsolódott a régió. Ezek közé tartozik az a biotechnológiai együttműködés, amelyben Párizs, Berlin, Heidelberg, Torino, Barcelona és Debrecen legjobb szakemberei vesznek részt. A másik nemzetközi klasztert maga Észak-Alföld kezdeményezte: ez a közép-európai termálvízkincs hasznosítására épül, eddig Ausztriából, Horvátországból, Szlovákiából csatlakoztak ehhez az együttműködéshez. Világsiker lehet a Mobilitás és Multimédia Klaszter kísérleti fázisban lévő terméke, az életfunkció-figyelő is. Ennél Lemák Gábor igazgató közlése szerint most azt vizsgálják, hogy például milyen ékszerbe (karkötőbe, fülbevalóba) építsék be. Az 510 millió forintos projekthez 50 százalékos EU-támogatást nyertek.