Magyarország az idén nyáron költi el azokat az uniós pénzeket, amelyek tagságunk első három évére jártak – nyilatkozta Brüsszelben Surján László, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagja. A fideszes képviselő szerint nem elég ütemes a 2007-ben kezdődött költségvetés idején lehívható fejlesztési támogatások felhasználása, ezért a következő években növelni kell az erőfeszítéseket a lehetőségek kihasználására.

Az öt éve uniós tag Magyarország a hivatalos brüsszeli adatok szerint a 2004-2007 közötti időszakban 3,5 milliárd eurót kapott az EU-tól. A jelenlegi, 2007-ben kezdődött hét éves költségvetésben évente mintegy két milliárd euró áll rendelkezésünkre fejlesztési célokra, de a keret felhasználása nem eléggé megnyugtató.

„Ebből a pénzből Magyarország 2009. márciusáig csak 16 százalékot, 600 millió eurót  használt fel.  Tehát a következő években nagyon nagy erőfeszítést kell tenni, hogy ez a hatalmas pénzmennyiség fölhasználódjék.”  De nem csak a felhasználás ütemével van baj, hanem azzal is, hogy sokszor improduktív presztízsberuházásokra költik el a fejlesztési pénzeket. „Ez nem növeli Magyarországon sem a munkahelyek számát, sem a tényleges termelést. Át kell alakítani az egész rendszert annak érdekében, hogy csak munkahelyteremtő, termelést növelő pályázatok nyerhessenek.”

Nézze meg a kapcsolódó videot alább!

Surján László szerint ha az uniós pénzek arányosan érkeztek volna az országba, akkor a forint árfolyam változása miatt a támogatások most annyival többet érnének, annyival több pénz lenne a gazdaságban, hogy a pótlólagos költségvetési megszorításokra sem lenne szükség.  "Magyarországnak az elmúlt öt évében, azt lehet mondani, hogy az elszalasztott lehetőségek hazája voltunk az unió szempontjából, egyrészt a késve és rosszul felhasznált pénzek tekintetében, másrészt a pályázataink tartalmi részében. Rengeteg tanulmányt írattak, isten tudja mire és hogyan, de a rokonok, barátok és ismerősök busás megbízáshoz jutottak. Ez az, aminek véget kell vetni.”

 

A fideszes képviselő szerint az uniós pénzek felhasználását nehezítette az is, hogy a kormány a tőkeszegény magyar kis- és középvállalkozásoktól túl magas önrészt követelt meg, és ezen csak késve, a válság hatására enyhítettek.

Forrás: euvideohu - Brüsszel