- 2010. október 13., szerda - 1:48
Az új magyar kormány legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése. A magasabb foglalkoztatás megvalósításának elengedhetetlen feltétele új munkahelyek létrehozása, ami nem megy egyik napról a másikra. A változáshoz a sok szempontból hibás korábbi gazdaságpolitika és foglalkoztatáspolitika átalakítására van szükség. Egyszerre több területen kell nagymértékű, átfogó változtatásokat eszközölni, szükség szerint megváltoztatva a gazdaság, a társadalom szereplőinek elvárásait, viselkedését.
Több dolognak kell egyszerre teljesülnie, melyek – rövid távon – az alábbiak:
- a külföldi tőke számára anyagilag vonzóvá kell tenni a magyarországi beruházásokat,
- segíteni kell a kis- és közepes vállalkozások fejlődését, növekedését, ösztönözve fejlesztéseiket,
- az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba,
- a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani,
- a klasszikus állami közfoglalkoztatást az „értelmes” munka irányába kell terelni (a közfoglalkoztatás azonnali munkahelyteremtés),
- újra kell gondolni a vidéki, falusi közfoglalkoztatás alapjait, hiszen nagyon sok helyen már 20 éve hiányoznak a munka feltételei, a munka intézményei, a munka kultúrája,
- bővíteni szükséges a szociális földprogramot (elsősorban a munkára aktiváló hatást erősítve, rövid idejű képzésekkel összekötve),
- az önkormányzatok önellátását segítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása szükséges a jogszabályi környezet módosításával.
Egyensúly akkor keletkezhet, ha minél többen lesznek képesek hagyományos piaci munkaviszonyból megélni, mert ezáltal nőhet a befizetés a kasszába és így a munkaerőpiacról véglegesen kiszorultak is színvonalasabb ellátásban részesülhetnek.
Paradigmaváltásra van szükség. „Első az értékteremtő munka” elv alapján minden lehetséges eszközzel azok munkába állását kell támogatni, akik képesek a munkavégzésre, és a befizetéseik által előteremtett hagyományos pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal azon emberek méltó megélhetését biztosítani, akik munkára képtelenek. A jobb anyagi helyzetbe kerülő embereknek emelkedik a fogyasztása, ami javítja a zömében belföldi fogyasztásra építő kis- és mikro-vállalkozások növekedési esélyét.
Több dolognak kell egyszerre teljesülnie, melyek – rövid távon – az alábbiak:
- a külföldi tőke számára anyagilag vonzóvá kell tenni a magyarországi beruházásokat,
- segíteni kell a kis- és közepes vállalkozások fejlődését, növekedését, ösztönözve fejlesztéseiket,
- az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba,
- a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani,
- a klasszikus állami közfoglalkoztatást az „értelmes” munka irányába kell terelni (a közfoglalkoztatás azonnali munkahelyteremtés),
- újra kell gondolni a vidéki, falusi közfoglalkoztatás alapjait, hiszen nagyon sok helyen már 20 éve hiányoznak a munka feltételei, a munka intézményei, a munka kultúrája,
- bővíteni szükséges a szociális földprogramot (elsősorban a munkára aktiváló hatást erősítve, rövid idejű képzésekkel összekötve),
- az önkormányzatok önellátását segítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása szükséges a jogszabályi környezet módosításával.
Egyensúly akkor keletkezhet, ha minél többen lesznek képesek hagyományos piaci munkaviszonyból megélni, mert ezáltal nőhet a befizetés a kasszába és így a munkaerőpiacról véglegesen kiszorultak is színvonalasabb ellátásban részesülhetnek.
Paradigmaváltásra van szükség. „Első az értékteremtő munka” elv alapján minden lehetséges eszközzel azok munkába állását kell támogatni, akik képesek a munkavégzésre, és a befizetéseik által előteremtett hagyományos pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal azon emberek méltó megélhetését biztosítani, akik munkára képtelenek. A jobb anyagi helyzetbe kerülő embereknek emelkedik a fogyasztása, ami javítja a zömében belföldi fogyasztásra építő kis- és mikro-vállalkozások növekedési esélyét.
A vitairat ezen fejezetével kapcsolatosan az alábbi javaslatok érkeztek be a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz:
Az Új Széchenyi Terv keretében intézkedéseket kell tenni az értékteremtő szakmunka megbecsültségének helyreállítására, a jobb képességű gyerekek szakmaválasztásának népszerűsítésére! A hazai fiatalokra, munkanélküliekre, hátrányos helyzetben lévőkre alapozottan kell megteremteni a szakmai utánpótlást. (Az Építő-, a Fa- és az Építőanyagiparban dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége)
Az erdő- és mezőgazdasági ágazatnak hosszú távon stabil munkaerő igénye van, és a foglalkoztatási hasznok azonnal megjelennek. A foglalkoztatás bővítése érdekében az élőmunka igényes tevékenységeket kell támogatni. (ÖKO Zrt.)
Az Európai Bizottság megállapítása szerint az IKT megoldások elterjedése a foglalkoztatásra bizonyíthatóan pozitív hatása van. A foglalkoztatás növelése, az 1 millió új, adózó munkahely megteremtése szempontjából kiemelkedő szerepet játszhatnak az olyan IKT alkalmazások, mint a távmunka és a távoktatás. A távmunka amellett, hogy elősegíti a foglalkoztatás növelését, pl.: a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők és a kismamák munkába állását, visszatérését, hozzájárul a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez, valamint a zöld gazdaság céljait is kiemelten támogatja. (Magyar Telekom)
Ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációja eredményes legyen, mindenképpen szükséges az együttműködés azokkal a nonprofit szervezetekkel, amelyek testi és szellemi fogyatékos emberek támogatásával, segítésével foglalkozik. Javasolt a régi munkahelyteremtő és munkahelymegtartó pályázati logikákat újra gondolni, a piaci és vállalkozói igények szerint. (ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft.)
Az építőiparban, mezőgazdaságban, turizmusban szükséges a magas szakértelmet kívánó ágazatok képzési rendszerének átalakítása, egyenlő esélyű hozzáférés (képzés, átképzés, közmunka) megteremtése, illetve fenti célokat támogató rendszer kialakítása. Emellett fontos a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő piaci reintegrálását, átképzését, valamint foglalkoztatását érdekeltté tételét ösztönző intézkedések támogatása. (NORDA)
A vállalkozások számára szükséges, célszerű képzések - az iskolarendszerű képzést, a szakképzést és a felnőttképzést is beleértve - tananyagának részét kell képezzék a szabványok. A képzési tematikák kiegészítése a szabványosítással és szabványokkal kapcsolatos ismeretanyaggal a foglalkoztatásra is előnyös hatást gyakorol, ezért a Széchenyi terv Foglalkoztatás projektjén belül indokolt az erre irányuló támogatás. A szabványok és a szabványosítás képzési tematikába való beépítésével a vállalkozások számára érdekeltté válik a képzés, az ezen ismeretekkel rendelkező munkavállaló pedig jobban érvényesül a munkaerő piacon, hiszen jól ismeri a szabványokkal elérhető érdekérvényesítés folyamatát, lehetőségét. (Magyar Szabványügyi Testület)
A foglalkoztatás növeléséhez a segélyezés rendszerét teljesen meg kell reformálni. Segélyezési és közmunkákat a vállalkozói és szociális infrastruktúra kiépítésére, erdőgazdálkodásra, bio kertművelésre és állattartásra lenne célszerű összpontosítani. Felül kell vizsgálni a rokkantnyugdíjazás rendszerét is: új belépők csak szigorú és független korrupciómentes orvosi vizsgálat után kerülhessenek be a rendszerbe. Meglévő rokkantnyugdíjasok a munka világába történő fokozatos visszavezetésére kell törekedni a munkaadóknak biztosított járulékkedvezmények révén. A teljes értékű munkát végző részleges rokkantnyugdíjasok ingyenes egészségügyi eszközöket és egészségipari szolgáltatásokat kapjanak pénzbeli rokkantnyugdíj és vállalkozói járulékkedvezmény helyett. A visszaélések visszaszorításán kívül ez a rendszer az egészségipari szolgáltatások fejlődését is elősegítené. (Samsem Bt.)
A textil- és ruhaipar ágazat teljes egészében kimaradt az Új Széchenyi Terv vitaanyagból, annak ellenére, hogy az ott megfogalmazott célok eléréséhez jelentős mértékben hozzájárulhat és hozzá is kíván járulni. A nagy hagyományokkal rendelkező kreatív iparág, amelynek feltétlenül helyet kell kapnia a Széchenyi Tervben a hagyományos magas munkaigényű ágazatok között is. Lehetőség nyílhat az alacsonyabb képzettségűek, vagy a megváltozott munkaképességűek munkába állítására, illetve távmunkával a korábbi bedolgozói rendszer átalakításával a modern információs technológiák és logisztika segítségével a hátrányos helyzetű régiókban is munkát lehetne biztosítani. (Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE)
Javasoljuk, hogy a képzések új gazdasági igénykehez való igazítása érdekében az Új Széchenyi Terv segítsége a hazai és uniós források - pl. az EU Lifelong Learning program - felhasználásával kifejlesztett korszerű felnőttképzési és szakképzési anyagok felhasználását és elterjesztését (is) a képzés területén. Ismereteink szerint a képzések jelentős része megmerevedett, elavult. Jelentős részük leginkább a képző intézmények üzleti érdekeit szolgálja, semmint a képzettek, illetve az alkalmazók valós érdekeit. (TREBAG Vagyon- és Projektmenedzser Kft dolgozói együttműködésben a Cross-Kovácsi Egyesülettel)
A jelenlegi szakképzés irányítás túlzottan az iskolai kapacitások által vezérelt és hiányzik a hosszú távú stratégia szerinti tervszerű működés. Célszerű a hazai képzési keretrendszert és a gyakorlati képzést –az európai rendszerekkel összhangban– úgy kialakítani, illetve egyszerűsíteni, hogy a tanulók, a szülők és a munkaadók számára átlátható, a munkavállalók számára pedig átjárható legyen. A szakképzéssel kapcsolatos döntéseket ágazati szinten kell meghozni –kamara, munkaadói szervezetek, képzők együttműködésével–, ahol a döntésben résztvevők vállalják a döntések anyagi következményeit is. (Magyar Tartalomipari Szövetség)
Fontos, hogy az oktatásban a gyakorlati és az elméleti oktatás egymást váltva, folyamatosan kapcsolódjon egymáshoz, a gyakorlati oktatás ne csak szakmai műhelyekben,vagy az iskolában, hanem vállalatoknál történő kihelyezett gyakorlati oktatásként is megvalósulhasson, és ne csak egy képzési időszak végén. (duális képzés) (Joint Venture szövetség)
Alapvető jelentőségű a foglalkoztatatási ráta jelentős emelése, ami elsősorban az alacsony képzettségű és zömmel vidéki körzetben élő emberek rendszeres, hasznos, jövedelemtermelő munkába való bevonását kívánja meg. Célszerű lenne pályázati alapon szélesebb vállalkozói, kutatói, civil erőket bevonni az alacsony képzettségűeket foglalkoztató vállalkozási, munkaszervezési modellek kidolgozásába, és ennek eredményei alapján – ugyancsak pályázati támogatással – mintaprojekteket indítani. (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
A Roma Polgári Tömörülés helyesli, hogy a kormány a foglalkoztatás növelését jelöli meg legfontosabb célkitűzésként. Ugyanakkor tapasztalataink alapján a mai szociálpolitika a legleszakadtabb, legrászorultabb rétegeket nem éri el, így javasoljuk, hogy az Új Széchenyi Terv is kezelje ezeket a rétegeket prioritásként minden egyes területen. Készüljenek átfogó, roma integrációt is magába foglaló térségi fejlesztési, megvalósítási tervek. A mai napig hiányoznak a térségi szükségleteket felmérő kutatások, megalapozott helyi stratégiai tervek. Közmunka, közhasznú és közcélú munkák szervezésekor a munkaügyi szervezet, az önkormányzatok, és a foglalkoztatók törekedjenek arra, hogy a roma munkavállalók részarányosan vegyenek részt az átmeneti foglalkoztatást biztosító programokban. Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a közmunkarendszer nem emeli ki a rászorulókat a mélyszegénységből, és a tartós munkanélküliséget sem oldja meg. (Roma Polgári Tömörülés)
Egyértelműen csak a megújuló és alternatív energiahatékonysági forrásokhoz hozzárendelt bioélelmiszeripar, és a gyógynövény termesztés területe tudja befogadni a munkaerő százezres nagyságrendű táborát. (EuroAdvance Közgazdasági Tanácsadó Kft.)
A vitairatban feltüntetett stratégiában igen csak hiányos módon van jelen a felnőttképzés, holott a vállalkozások és a munkavállalók, illetve leendő munkavállalók képessé tevésének egyik alappillérének kell lennie a life-long-learning-nek, az élethosszig tartó tanulásnak. A kis- és középvállalkozások szervezetfejlesztését és további képzését javasoljuk, elsősorban vállaltvezetés / stratégiai menedzsment / humánpolitika, humánfejlesztés területeken. (Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – AFIOE)
Alapvető problémának látjuk a magyarországi cigány lakosság foglalkoztatást. Itt nagy tömegű, jórészt képzetlen emberekről van szó, akiknek munkát kellene biztosítani. Elképzelésünk szerint olyan ajándéktárgyakat lehetne kifejleszteni, amelyek nagy kézimunka igényűek, és kötődhetnének a cigányság tradícióihoz (pl. vesszőfonás, fafaragás stb.). Jól felépített koncepció esetén akár exportképes ajándéktárgyakat lehetne létrehozni, amivel több hasznos célt is el lehetne érni: munkát lehetne biztosítani és segíteni lehetne a cigányságról kialakult negatív kép átformálását, kiemelve a bennük rejlő pozitív elemeket. (History&Heraldry)
Megfontolásra érdemes természeti erőforrásokkal rendelkező megyékben, speciális nyelvoktató projektek indítása, majd második körben a nyelvvizsgát tett emberek számára idegenforgalmi szakember képzési kurzusokat meghirdetése (idegenvezető, falusi turizmus szervező, stb).
A Széchenyi Terv keretében meg kell vizsgálni az oktatási számla, illetve az oktatási kártya bevezetésének lehetőségét. A képzési számla létrehozásával az egyén dönt, hogy hol fogja azt felhasználni és vállalja a feltételeket. Ha képzés megvalósul, már az is eredmény és pozitívum, hiszen az egyén saját döntése alapján és aktivitásával valósult meg.
Hatékony befektetési ügynökségi munkával közös határmenti régiós gazdaságélénkítő beruházások támogatását javaslom, a már meglévő foglalkoztatási társulásokkal együtt, amely kapcsolódik a közép-európai gazdasági elképzelésekhez. ( A javaslattevő EURES tanácsadó)
Szükségesnek tartom a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának szabályozásának megváltoztatását. Szankcionálás helyett az ösztönzést kell előtérbe helyezni: a preferált csoport (megváltozott munkaképességű dolgozó, sérült gyereket nevelő szülő, stb.) foglalkoztatása esetén munkáltató valamilyen kedvezményt kapjon. Érdeke legyen érdeke az alkalmazás, s ne kötelezettsége. (Vinyl Kft.)
Törekedni kell az államilag és önkormányzatilag támogatott fenntartású gyermekgondozási és az ápolási szolgáltatások bővítésére (képzések, családi jellegű gyermekgondozások) (Nagycsaládosok Országos Egyesülete)
A versenyképesség növelése érdekében (~50% önerővel) a középvállalatoknak uniós forrásból pályázati pénzt kell biztosítani szervezetfejlesztésre, szervezésre, belső anyagi érdekeltségi (mozgóbér, teljesítménybér) rendszer kialakítására, hogy nemcsak technológiailag, hanem szervezettségben is meg tudjanak felelni a nemzetközi követelményeknek.
A járadékok összegét úgy szükséges megállapítani, hogy ösztönözzön a munkakeresésre, azaz ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy a munkabér alig magasabb, mint a különböző helyről kapott járadékok. (Közigazgatásfejlesztési Társaság)
A Széchenyi Kártya programból a fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató nonprofit közhasznú szervezetek (célvállalatok) nem vehetnek részt közhasznú minősítésüknél fogva. Fontosnak tartjuk, hogy a Széchenyi Kártya programot csakúgy mint a Széchenyi Terv koncepciót a fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató speciális funkciójú cégekre is kiterjesszék. (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége)
Olvassa el a vitairatot itt
Forrás: ngm.gov.hu
Az Új Széchenyi Terv keretében intézkedéseket kell tenni az értékteremtő szakmunka megbecsültségének helyreállítására, a jobb képességű gyerekek szakmaválasztásának népszerűsítésére! A hazai fiatalokra, munkanélküliekre, hátrányos helyzetben lévőkre alapozottan kell megteremteni a szakmai utánpótlást. (Az Építő-, a Fa- és az Építőanyagiparban dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége)
Az erdő- és mezőgazdasági ágazatnak hosszú távon stabil munkaerő igénye van, és a foglalkoztatási hasznok azonnal megjelennek. A foglalkoztatás bővítése érdekében az élőmunka igényes tevékenységeket kell támogatni. (ÖKO Zrt.)
Az Európai Bizottság megállapítása szerint az IKT megoldások elterjedése a foglalkoztatásra bizonyíthatóan pozitív hatása van. A foglalkoztatás növelése, az 1 millió új, adózó munkahely megteremtése szempontjából kiemelkedő szerepet játszhatnak az olyan IKT alkalmazások, mint a távmunka és a távoktatás. A távmunka amellett, hogy elősegíti a foglalkoztatás növelését, pl.: a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők és a kismamák munkába állását, visszatérését, hozzájárul a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez, valamint a zöld gazdaság céljait is kiemelten támogatja. (Magyar Telekom)
Ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációja eredményes legyen, mindenképpen szükséges az együttműködés azokkal a nonprofit szervezetekkel, amelyek testi és szellemi fogyatékos emberek támogatásával, segítésével foglalkozik. Javasolt a régi munkahelyteremtő és munkahelymegtartó pályázati logikákat újra gondolni, a piaci és vállalkozói igények szerint. (ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft.)
Az építőiparban, mezőgazdaságban, turizmusban szükséges a magas szakértelmet kívánó ágazatok képzési rendszerének átalakítása, egyenlő esélyű hozzáférés (képzés, átképzés, közmunka) megteremtése, illetve fenti célokat támogató rendszer kialakítása. Emellett fontos a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő piaci reintegrálását, átképzését, valamint foglalkoztatását érdekeltté tételét ösztönző intézkedések támogatása. (NORDA)
A vállalkozások számára szükséges, célszerű képzések - az iskolarendszerű képzést, a szakképzést és a felnőttképzést is beleértve - tananyagának részét kell képezzék a szabványok. A képzési tematikák kiegészítése a szabványosítással és szabványokkal kapcsolatos ismeretanyaggal a foglalkoztatásra is előnyös hatást gyakorol, ezért a Széchenyi terv Foglalkoztatás projektjén belül indokolt az erre irányuló támogatás. A szabványok és a szabványosítás képzési tematikába való beépítésével a vállalkozások számára érdekeltté válik a képzés, az ezen ismeretekkel rendelkező munkavállaló pedig jobban érvényesül a munkaerő piacon, hiszen jól ismeri a szabványokkal elérhető érdekérvényesítés folyamatát, lehetőségét. (Magyar Szabványügyi Testület)
A foglalkoztatás növeléséhez a segélyezés rendszerét teljesen meg kell reformálni. Segélyezési és közmunkákat a vállalkozói és szociális infrastruktúra kiépítésére, erdőgazdálkodásra, bio kertművelésre és állattartásra lenne célszerű összpontosítani. Felül kell vizsgálni a rokkantnyugdíjazás rendszerét is: új belépők csak szigorú és független korrupciómentes orvosi vizsgálat után kerülhessenek be a rendszerbe. Meglévő rokkantnyugdíjasok a munka világába történő fokozatos visszavezetésére kell törekedni a munkaadóknak biztosított járulékkedvezmények révén. A teljes értékű munkát végző részleges rokkantnyugdíjasok ingyenes egészségügyi eszközöket és egészségipari szolgáltatásokat kapjanak pénzbeli rokkantnyugdíj és vállalkozói járulékkedvezmény helyett. A visszaélések visszaszorításán kívül ez a rendszer az egészségipari szolgáltatások fejlődését is elősegítené. (Samsem Bt.)
A textil- és ruhaipar ágazat teljes egészében kimaradt az Új Széchenyi Terv vitaanyagból, annak ellenére, hogy az ott megfogalmazott célok eléréséhez jelentős mértékben hozzájárulhat és hozzá is kíván járulni. A nagy hagyományokkal rendelkező kreatív iparág, amelynek feltétlenül helyet kell kapnia a Széchenyi Tervben a hagyományos magas munkaigényű ágazatok között is. Lehetőség nyílhat az alacsonyabb képzettségűek, vagy a megváltozott munkaképességűek munkába állítására, illetve távmunkával a korábbi bedolgozói rendszer átalakításával a modern információs technológiák és logisztika segítségével a hátrányos helyzetű régiókban is munkát lehetne biztosítani. (Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE)
Javasoljuk, hogy a képzések új gazdasági igénykehez való igazítása érdekében az Új Széchenyi Terv segítsége a hazai és uniós források - pl. az EU Lifelong Learning program - felhasználásával kifejlesztett korszerű felnőttképzési és szakképzési anyagok felhasználását és elterjesztését (is) a képzés területén. Ismereteink szerint a képzések jelentős része megmerevedett, elavult. Jelentős részük leginkább a képző intézmények üzleti érdekeit szolgálja, semmint a képzettek, illetve az alkalmazók valós érdekeit. (TREBAG Vagyon- és Projektmenedzser Kft dolgozói együttműködésben a Cross-Kovácsi Egyesülettel)
A jelenlegi szakképzés irányítás túlzottan az iskolai kapacitások által vezérelt és hiányzik a hosszú távú stratégia szerinti tervszerű működés. Célszerű a hazai képzési keretrendszert és a gyakorlati képzést –az európai rendszerekkel összhangban– úgy kialakítani, illetve egyszerűsíteni, hogy a tanulók, a szülők és a munkaadók számára átlátható, a munkavállalók számára pedig átjárható legyen. A szakképzéssel kapcsolatos döntéseket ágazati szinten kell meghozni –kamara, munkaadói szervezetek, képzők együttműködésével–, ahol a döntésben résztvevők vállalják a döntések anyagi következményeit is. (Magyar Tartalomipari Szövetség)
Fontos, hogy az oktatásban a gyakorlati és az elméleti oktatás egymást váltva, folyamatosan kapcsolódjon egymáshoz, a gyakorlati oktatás ne csak szakmai műhelyekben,vagy az iskolában, hanem vállalatoknál történő kihelyezett gyakorlati oktatásként is megvalósulhasson, és ne csak egy képzési időszak végén. (duális képzés) (Joint Venture szövetség)
Alapvető jelentőségű a foglalkoztatatási ráta jelentős emelése, ami elsősorban az alacsony képzettségű és zömmel vidéki körzetben élő emberek rendszeres, hasznos, jövedelemtermelő munkába való bevonását kívánja meg. Célszerű lenne pályázati alapon szélesebb vállalkozói, kutatói, civil erőket bevonni az alacsony képzettségűeket foglalkoztató vállalkozási, munkaszervezési modellek kidolgozásába, és ennek eredményei alapján – ugyancsak pályázati támogatással – mintaprojekteket indítani. (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
A Roma Polgári Tömörülés helyesli, hogy a kormány a foglalkoztatás növelését jelöli meg legfontosabb célkitűzésként. Ugyanakkor tapasztalataink alapján a mai szociálpolitika a legleszakadtabb, legrászorultabb rétegeket nem éri el, így javasoljuk, hogy az Új Széchenyi Terv is kezelje ezeket a rétegeket prioritásként minden egyes területen. Készüljenek átfogó, roma integrációt is magába foglaló térségi fejlesztési, megvalósítási tervek. A mai napig hiányoznak a térségi szükségleteket felmérő kutatások, megalapozott helyi stratégiai tervek. Közmunka, közhasznú és közcélú munkák szervezésekor a munkaügyi szervezet, az önkormányzatok, és a foglalkoztatók törekedjenek arra, hogy a roma munkavállalók részarányosan vegyenek részt az átmeneti foglalkoztatást biztosító programokban. Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a közmunkarendszer nem emeli ki a rászorulókat a mélyszegénységből, és a tartós munkanélküliséget sem oldja meg. (Roma Polgári Tömörülés)
Egyértelműen csak a megújuló és alternatív energiahatékonysági forrásokhoz hozzárendelt bioélelmiszeripar, és a gyógynövény termesztés területe tudja befogadni a munkaerő százezres nagyságrendű táborát. (EuroAdvance Közgazdasági Tanácsadó Kft.)
A vitairatban feltüntetett stratégiában igen csak hiányos módon van jelen a felnőttképzés, holott a vállalkozások és a munkavállalók, illetve leendő munkavállalók képessé tevésének egyik alappillérének kell lennie a life-long-learning-nek, az élethosszig tartó tanulásnak. A kis- és középvállalkozások szervezetfejlesztését és további képzését javasoljuk, elsősorban vállaltvezetés / stratégiai menedzsment / humánpolitika, humánfejlesztés területeken. (Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – AFIOE)
Alapvető problémának látjuk a magyarországi cigány lakosság foglalkoztatást. Itt nagy tömegű, jórészt képzetlen emberekről van szó, akiknek munkát kellene biztosítani. Elképzelésünk szerint olyan ajándéktárgyakat lehetne kifejleszteni, amelyek nagy kézimunka igényűek, és kötődhetnének a cigányság tradícióihoz (pl. vesszőfonás, fafaragás stb.). Jól felépített koncepció esetén akár exportképes ajándéktárgyakat lehetne létrehozni, amivel több hasznos célt is el lehetne érni: munkát lehetne biztosítani és segíteni lehetne a cigányságról kialakult negatív kép átformálását, kiemelve a bennük rejlő pozitív elemeket. (History&Heraldry)
Megfontolásra érdemes természeti erőforrásokkal rendelkező megyékben, speciális nyelvoktató projektek indítása, majd második körben a nyelvvizsgát tett emberek számára idegenforgalmi szakember képzési kurzusokat meghirdetése (idegenvezető, falusi turizmus szervező, stb).
A Széchenyi Terv keretében meg kell vizsgálni az oktatási számla, illetve az oktatási kártya bevezetésének lehetőségét. A képzési számla létrehozásával az egyén dönt, hogy hol fogja azt felhasználni és vállalja a feltételeket. Ha képzés megvalósul, már az is eredmény és pozitívum, hiszen az egyén saját döntése alapján és aktivitásával valósult meg.
Hatékony befektetési ügynökségi munkával közös határmenti régiós gazdaságélénkítő beruházások támogatását javaslom, a már meglévő foglalkoztatási társulásokkal együtt, amely kapcsolódik a közép-európai gazdasági elképzelésekhez. ( A javaslattevő EURES tanácsadó)
Szükségesnek tartom a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának szabályozásának megváltoztatását. Szankcionálás helyett az ösztönzést kell előtérbe helyezni: a preferált csoport (megváltozott munkaképességű dolgozó, sérült gyereket nevelő szülő, stb.) foglalkoztatása esetén munkáltató valamilyen kedvezményt kapjon. Érdeke legyen érdeke az alkalmazás, s ne kötelezettsége. (Vinyl Kft.)
Törekedni kell az államilag és önkormányzatilag támogatott fenntartású gyermekgondozási és az ápolási szolgáltatások bővítésére (képzések, családi jellegű gyermekgondozások) (Nagycsaládosok Országos Egyesülete)
A versenyképesség növelése érdekében (~50% önerővel) a középvállalatoknak uniós forrásból pályázati pénzt kell biztosítani szervezetfejlesztésre, szervezésre, belső anyagi érdekeltségi (mozgóbér, teljesítménybér) rendszer kialakítására, hogy nemcsak technológiailag, hanem szervezettségben is meg tudjanak felelni a nemzetközi követelményeknek.
A járadékok összegét úgy szükséges megállapítani, hogy ösztönözzön a munkakeresésre, azaz ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy a munkabér alig magasabb, mint a különböző helyről kapott járadékok. (Közigazgatásfejlesztési Társaság)
A Széchenyi Kártya programból a fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató nonprofit közhasznú szervezetek (célvállalatok) nem vehetnek részt közhasznú minősítésüknél fogva. Fontosnak tartjuk, hogy a Széchenyi Kártya programot csakúgy mint a Széchenyi Terv koncepciót a fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató speciális funkciójú cégekre is kiterjesszék. (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége)
Olvassa el a vitairatot itt
Forrás: ngm.gov.hu
