- 2010. október 13., szerda - 0:59
Mi kell ahhoz, hogy a magyar kisvállalkozók sikeresek legyenek? Hogyan teremthetnek több százezer új munkahelyet? Lesz-e kicsiből induló magyar világcég? Eddig az állam és a kormányzat nem adta meg, ami járna a kisvállalkozásoknak. Újra kell tervezni és kezdeni...
Ezért szükségszerűen a vállalkozások számára a következőek a legfontosabbak:
- Jövőkép és stratégia
- Stabilitás és kiszámíthatóság
- Bürokráciacsökkentés
- Adócsökkentés
- Vállalkozásbarát önkormányzatok
- Stabil forgótőke finanszírozás és tőke a fejlesztésekhez
- Növekvő hazai piac
- Tisztességes viszonyok kialakítása a kereskedelemben
- Segítség a szövetkezéshez és a hálózatépítéshez
- Egyablakos vállalkozásfejlesztési ügynökség
- Naprakész információk
- Érdemi szerep a gazdasági kamarának
- Közbeszerzési fordulat végrehajtása
- Zöld közbeszerzés
Az Új Széchenyi Terv Vitairatának Vállalkozásfejlesztési Programtervezetéhez jelentős számban érkeztek vélemények vállalkozóktól, szakértőktől, akadémikusoktól. A javaslatok egyik része az Új Széchenyi Terv kitörési pontjainak bővítésére tesz javaslatot, másik csoportjuk pedig a korábbi vállalkozásfejlesztési megoldások hibáinak kiigazítására.
Új célok és megőrzendő értékek: az Új Széchenyi Terv legyen az előrébb lépni, megerősödni kívánó vállalkozások szövetségese
A beérkezett vélemények hangsúlyozzák, hogy a fejlesztési források célját is már pozitív szemlélettel határozzák meg, azaz ne a „nehéz helyzet” kisegítését, hanem a sikerorientált, a kockázatot vállaló vállalkozások fejlesztéseinek megvalósulását szolgálja, vagyis a források egy erős vállalkozói réteg létrejötte szolgálja. Több véleményező jelezte, hogy a mikro- és kisvállalkozások mellett érdemes a hazai gazdaság gerincét hosszú távon biztosítani képes középvállalatok számára is előrelépési lehetőséget kell biztosítani.
Az észrevételekben visszatérő elvárás volt, hogy a jelenlegi széttagolt csak egyedi vállalkozások egyedi fejlesztéseire építő támogatási lehetőségek mellett végre lehetőséget kaphassanak a helyi összefogásokon alapuló, az értékteremtés egész láncolatát integrálni képes fejlesztési történeteknek, illetve az Új Széchenyi Terv támogassa az ilyen jellegű, már sikeresen működő modellértékű fejlesztési történetek terjedését, növekedését. Ilyen összefogást láttak a véleményezők az egyetemek és vállalkozások közös klaszterfejlesztéseiben, vagy a helyi közösségekben az anyag és energia körforgás újraszervezését biztosítani képes zöldenergetikai fejlesztésekben.
Szakértők vetették fel, hogy a KKV-k finanszírozására új formákat kell találni, létre kell hozni a vállalkozások számára könnyen elérhető, a fejlesztési hitellehetőségeket bővítő vidéki hitelszövetkezeti hálózatot. Több vélemény is kitért a fejlesztésekhez szükséges önerő biztosításának kérdésére: egy központi fejlesztési alap kialakításának felvetése mellett szakmai szervezetektől érkező javaslat szerint a támogatásokhoz önerőként lehetővé kellene tenni korlátozásmentes zártvégű lízingkonstrukciók igénybevételét is.
A javaslatokban visszatérő elem volt a már létező és jól működő kisvállalkozás finanszírozási rendszerek (pl. Széchenyi Kártya) megerősítése. A vita során felmerült, hogy a vállalkozásokat segítő intézményrendszerre való hatékonyabb együttműködéssel a fejlesztési források elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni. Ugyanakkor más javaslatok éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy a fejlesztési források biztosításán túl a vállalkozási tevékenységet támogató szolgáltatásokat is meg kellene erősíteni.
Számos vélemény felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszerben jelentős és fontos fejlesztések nem jutnak lehetőséghez, amelynek megváltozását várják az Új Széchenyi Tervtől. Így többen felhívták a figyelmet arra, hogy a kisebb települések, a jellemzően mezőgazdasági vidékek vállalkozói (nem csak a mezőgazdasági vállalkozások) eddig teljesen kiszorultak a gazdaságfejlesztési programokból.
A célokhoz kapcsoljuk az eszközöket: a programok összehangolásának szükségessége
A fejlesztési együttműködések támogatása érdekében többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi széttagolt forrásokat jobban össze kellene kapcsolni: egyrészt az önkormányzati és a vállalkozási forrásokat, másrészt a gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési forrásokat.
Szakértői hozzászólások erősítettek rá a Széchenyi Terv vitairatában már felvázolt kapcsolódási pontok fontosságára, különös tekintettel a vállalkozásfejlesztési, az innovációs és a foglalkoztatási program vonatkozásában.
Számos véleményben a források néhány célhoz, a kormány által az ország jövőjében meghatározónak ítélt fejlesztési területhez való hozzárendelését javasolták, ahol a kormányzat a vállalkozókkal összefogva együtt alakíthatja Magyarország jövendő sikerágazatait.
A pályázási rendszer átalakításához kapcsolódó javaslatok: egyszerűen, gyorsan, célratörően
A vélemények jelentős része foglalkozik a vállalkozásokat támogató uniós források elosztásával. A forráselosztási rendszer átalakításához kapcsolódó legfontosabb elvárás, hogy az uniós forrásoknak nem elérhetetlen célnak, hanem eszköznek kell lennie a fejlesztéshez: nem a vállalkozókat kell a rendszerhez igazítani, hanem a rendszert a vállalkozókhoz. Rendszeresen visszatérő igény a pályázati adminisztráció jelentős csökkentése. Több véleményező felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy nem csak a pályázás, de a végrehajtás szakaszában is lényegesen kisebb bürokráciára lenne szükség. Az egyik véleményező meglátása szerint a végrehajtás során a papíralapú bürokratikus számonkérésnél már az is jobb lenne a támogatást elnyerő vállalkozóknak, ha inkább a monitorok és a helyszíni ellenőrzések számát növelnék a papírhalmok helyett.
Az állam működésének versenyképesebbé tétele: az adminisztratív terhek csökkentése
A fejlesztési források elosztásával kapcsolatos javaslatok mellett nagy hangsúlyt kapott a hozzászólásokban a vállalkozások, különösen a kis és középvállalkozások működését megnehezítő szabályozási környezet fejlesztésének igénye is.
A vélemények visszatérően felhívták a figyelmet arra, hogy míg a fejlesztési forrásokkal csak korlátozottan lehet valamennyi vállalkozás helyzetén segíteni a vállalkozási tevékenységet sújtó adminisztratív terhek csökkentése és a szabályozás kiszámíthatóbbá tétele valamennyi vállalkozás versenyképességét jelentősen javítja.
A jogalkotás mellett a jogalkalmazás anomáliáinak kiküszöbölését is többen felvetették. A vállalkozásokkal kapcsolatba lépő hatóságok vállalkozásbaráttá tétele, a kiszámíthatatlan jogértelmezési gyakorlatok megváltoztatása több véleményező számára a Vállalkozásfejlesztési program kulcsa.
Hatékony és gyors intézkedések a tisztességtelen vállalkozói magatartás ellen
A vélemények alapján a vállalkozói létet leginkább a fizetési fegyelem romlása nehezítik meg, ezért a Kormánnyal szembeni egyértelmű elvárásként az fogalmazódott meg, hogy drákói intézkedésekkel lépjen fel a lánctartozások mögött meghúzódó tisztességtelen vállalkozói magatartás, különösen a csalárd csődökkel és az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben. Több vélemény részletes intézkedési javaslatokat fogalmaz meg a lánctartozás felszámolása és újratermelődésének megakadályozása érdekében.
- Jövőkép és stratégia
- Stabilitás és kiszámíthatóság
- Bürokráciacsökkentés
- Adócsökkentés
- Vállalkozásbarát önkormányzatok
- Stabil forgótőke finanszírozás és tőke a fejlesztésekhez
- Növekvő hazai piac
- Tisztességes viszonyok kialakítása a kereskedelemben
- Segítség a szövetkezéshez és a hálózatépítéshez
- Egyablakos vállalkozásfejlesztési ügynökség
- Naprakész információk
- Érdemi szerep a gazdasági kamarának
- Közbeszerzési fordulat végrehajtása
- Zöld közbeszerzés
Az Új Széchenyi Terv Vitairatának Vállalkozásfejlesztési Programtervezetéhez jelentős számban érkeztek vélemények vállalkozóktól, szakértőktől, akadémikusoktól. A javaslatok egyik része az Új Széchenyi Terv kitörési pontjainak bővítésére tesz javaslatot, másik csoportjuk pedig a korábbi vállalkozásfejlesztési megoldások hibáinak kiigazítására.
Új célok és megőrzendő értékek: az Új Széchenyi Terv legyen az előrébb lépni, megerősödni kívánó vállalkozások szövetségese
A beérkezett vélemények hangsúlyozzák, hogy a fejlesztési források célját is már pozitív szemlélettel határozzák meg, azaz ne a „nehéz helyzet” kisegítését, hanem a sikerorientált, a kockázatot vállaló vállalkozások fejlesztéseinek megvalósulását szolgálja, vagyis a források egy erős vállalkozói réteg létrejötte szolgálja. Több véleményező jelezte, hogy a mikro- és kisvállalkozások mellett érdemes a hazai gazdaság gerincét hosszú távon biztosítani képes középvállalatok számára is előrelépési lehetőséget kell biztosítani.
Az észrevételekben visszatérő elvárás volt, hogy a jelenlegi széttagolt csak egyedi vállalkozások egyedi fejlesztéseire építő támogatási lehetőségek mellett végre lehetőséget kaphassanak a helyi összefogásokon alapuló, az értékteremtés egész láncolatát integrálni képes fejlesztési történeteknek, illetve az Új Széchenyi Terv támogassa az ilyen jellegű, már sikeresen működő modellértékű fejlesztési történetek terjedését, növekedését. Ilyen összefogást láttak a véleményezők az egyetemek és vállalkozások közös klaszterfejlesztéseiben, vagy a helyi közösségekben az anyag és energia körforgás újraszervezését biztosítani képes zöldenergetikai fejlesztésekben.
Szakértők vetették fel, hogy a KKV-k finanszírozására új formákat kell találni, létre kell hozni a vállalkozások számára könnyen elérhető, a fejlesztési hitellehetőségeket bővítő vidéki hitelszövetkezeti hálózatot. Több vélemény is kitért a fejlesztésekhez szükséges önerő biztosításának kérdésére: egy központi fejlesztési alap kialakításának felvetése mellett szakmai szervezetektől érkező javaslat szerint a támogatásokhoz önerőként lehetővé kellene tenni korlátozásmentes zártvégű lízingkonstrukciók igénybevételét is.
A javaslatokban visszatérő elem volt a már létező és jól működő kisvállalkozás finanszírozási rendszerek (pl. Széchenyi Kártya) megerősítése. A vita során felmerült, hogy a vállalkozásokat segítő intézményrendszerre való hatékonyabb együttműködéssel a fejlesztési források elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni. Ugyanakkor más javaslatok éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy a fejlesztési források biztosításán túl a vállalkozási tevékenységet támogató szolgáltatásokat is meg kellene erősíteni.
Számos vélemény felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszerben jelentős és fontos fejlesztések nem jutnak lehetőséghez, amelynek megváltozását várják az Új Széchenyi Tervtől. Így többen felhívták a figyelmet arra, hogy a kisebb települések, a jellemzően mezőgazdasági vidékek vállalkozói (nem csak a mezőgazdasági vállalkozások) eddig teljesen kiszorultak a gazdaságfejlesztési programokból.
A célokhoz kapcsoljuk az eszközöket: a programok összehangolásának szükségessége
A fejlesztési együttműködések támogatása érdekében többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi széttagolt forrásokat jobban össze kellene kapcsolni: egyrészt az önkormányzati és a vállalkozási forrásokat, másrészt a gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési forrásokat.
Szakértői hozzászólások erősítettek rá a Széchenyi Terv vitairatában már felvázolt kapcsolódási pontok fontosságára, különös tekintettel a vállalkozásfejlesztési, az innovációs és a foglalkoztatási program vonatkozásában.
Számos véleményben a források néhány célhoz, a kormány által az ország jövőjében meghatározónak ítélt fejlesztési területhez való hozzárendelését javasolták, ahol a kormányzat a vállalkozókkal összefogva együtt alakíthatja Magyarország jövendő sikerágazatait.
A pályázási rendszer átalakításához kapcsolódó javaslatok: egyszerűen, gyorsan, célratörően
A vélemények jelentős része foglalkozik a vállalkozásokat támogató uniós források elosztásával. A forráselosztási rendszer átalakításához kapcsolódó legfontosabb elvárás, hogy az uniós forrásoknak nem elérhetetlen célnak, hanem eszköznek kell lennie a fejlesztéshez: nem a vállalkozókat kell a rendszerhez igazítani, hanem a rendszert a vállalkozókhoz. Rendszeresen visszatérő igény a pályázati adminisztráció jelentős csökkentése. Több véleményező felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy nem csak a pályázás, de a végrehajtás szakaszában is lényegesen kisebb bürokráciára lenne szükség. Az egyik véleményező meglátása szerint a végrehajtás során a papíralapú bürokratikus számonkérésnél már az is jobb lenne a támogatást elnyerő vállalkozóknak, ha inkább a monitorok és a helyszíni ellenőrzések számát növelnék a papírhalmok helyett.
Az állam működésének versenyképesebbé tétele: az adminisztratív terhek csökkentése
A fejlesztési források elosztásával kapcsolatos javaslatok mellett nagy hangsúlyt kapott a hozzászólásokban a vállalkozások, különösen a kis és középvállalkozások működését megnehezítő szabályozási környezet fejlesztésének igénye is.
A vélemények visszatérően felhívták a figyelmet arra, hogy míg a fejlesztési forrásokkal csak korlátozottan lehet valamennyi vállalkozás helyzetén segíteni a vállalkozási tevékenységet sújtó adminisztratív terhek csökkentése és a szabályozás kiszámíthatóbbá tétele valamennyi vállalkozás versenyképességét jelentősen javítja.
A jogalkotás mellett a jogalkalmazás anomáliáinak kiküszöbölését is többen felvetették. A vállalkozásokkal kapcsolatba lépő hatóságok vállalkozásbaráttá tétele, a kiszámíthatatlan jogértelmezési gyakorlatok megváltoztatása több véleményező számára a Vállalkozásfejlesztési program kulcsa.
Hatékony és gyors intézkedések a tisztességtelen vállalkozói magatartás ellen
A vélemények alapján a vállalkozói létet leginkább a fizetési fegyelem romlása nehezítik meg, ezért a Kormánnyal szembeni egyértelmű elvárásként az fogalmazódott meg, hogy drákói intézkedésekkel lépjen fel a lánctartozások mögött meghúzódó tisztességtelen vállalkozói magatartás, különösen a csalárd csődökkel és az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben. Több vélemény részletes intézkedési javaslatokat fogalmaz meg a lánctartozás felszámolása és újratermelődésének megakadályozása érdekében.
Néhány javaslat a felvetett intézkedések közül, példálózó jelleggel:
- Alvállalkozói szintek számának – a beruházások műszaki tartalma szerint differenciált mértékben történő – korlátozása.
- A pályázat kiírója a szerződött összeget folyósítsa több részletben. A további részkifizetések függjenek attól, hogy az alvállalkozók megkapták-e a pénzüket.
- A fizetési határidő maximum 30 nap legyen.
- Kötelező legyen a késedelmi kamat.
- A használatbavételi engedélyek kiadásának legyen feltétele a fővállalkozó és a vele közvetlenül szerződő alvállalkozók kifizetésének igazolása. Így lecsökkennének az alvállalkozói láncok.
- Ha valakinek úgy kerül felszámolásra a vállalkozása, hogy tartozást hagyott maga után, akkor 10 évig ne indíthasson saját vállalkozást.
- Az ÁFA fizetési kötelezettségnek az elhalasztási lehetősége a számla ellenértékének beérkeztéig, illetve a körbetartozások miatt kialakult sorban állásoknak (adóhátralékoknak) az APEH általi beszámítása és adórendszeren keresztüli a nem fizető vállalattól való behajtása.
A beérkezett hozzászólásokban több vállalkozó, szakértő, akadémikus is felajánlotta segítségét a program, illetve egyes elemeinek részletes kidolgozásában. Vállalkozók konzultációt javasoltak sikeres fejlesztési történeteik megismerésére és azok modellprogramként mások által is megvalósíthatóvá tételére.
Olvassa el a vitairatot itt
Forrás: ngm.gov.hu
- Alvállalkozói szintek számának – a beruházások műszaki tartalma szerint differenciált mértékben történő – korlátozása.
- A pályázat kiírója a szerződött összeget folyósítsa több részletben. A további részkifizetések függjenek attól, hogy az alvállalkozók megkapták-e a pénzüket.
- A fizetési határidő maximum 30 nap legyen.
- Kötelező legyen a késedelmi kamat.
- A használatbavételi engedélyek kiadásának legyen feltétele a fővállalkozó és a vele közvetlenül szerződő alvállalkozók kifizetésének igazolása. Így lecsökkennének az alvállalkozói láncok.
- Ha valakinek úgy kerül felszámolásra a vállalkozása, hogy tartozást hagyott maga után, akkor 10 évig ne indíthasson saját vállalkozást.
- Az ÁFA fizetési kötelezettségnek az elhalasztási lehetősége a számla ellenértékének beérkeztéig, illetve a körbetartozások miatt kialakult sorban állásoknak (adóhátralékoknak) az APEH általi beszámítása és adórendszeren keresztüli a nem fizető vállalattól való behajtása.
A beérkezett hozzászólásokban több vállalkozó, szakértő, akadémikus is felajánlotta segítségét a program, illetve egyes elemeinek részletes kidolgozásában. Vállalkozók konzultációt javasoltak sikeres fejlesztési történeteik megismerésére és azok modellprogramként mások által is megvalósíthatóvá tételére.
Olvassa el a vitairatot itt
Forrás: ngm.gov.hu
