Lezajlott a Nemzetgazdasági Minisztérium Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó szakmai konzultációsorozatának első találkozója.  A szeptember 24-i Gyógyító Magyarország - Egészségipar című konzultációt hat sajtónyilvános szakmai rendezvény követ majd, amelyeken a 2011. január 15-én útjára induló Új Széchenyi Terv további hat kitörési pontja kerül terítékre: Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés; Otthonteremtés – Lakásprogram; Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés; Tudomány – Innováció – Növekedés; Foglalkoztatás; Közlekedés – Tranzitgazdaság.

Az egészségipar az egyik legígéretesebb ágazat a hét kiemelt program közül, hiszen a gyógy- és termálturizmus már az első Széchenyi Terv idején is kiemelt sikereket ért el. Az Új Széchenyi Terv egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt összekapcsolja az egészséget szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat.  Nézze meg a vitáról készült videoanyagot!

A vitairathoz eddig beérkezett javaslatok nagyon széles skálán mozognak, mind a beküldők szakterületei, mind a tartalom részletessége, kidolgozottsága tekintetében. Van közöttük a turizmusban működő szakmai szervezet, turisztikai tanácsadással foglalkozó szakember, van a turizmus és egészségiparban, vagy azzal érintkező területen működő vállalkozás munkatársa, vezetője, és vannak a szűkebben vett egészségügy szakértői, orvosok, egészségügyi szervezetek. Sok, nem a szűkebben vett turizmus vagy egészségipar szakmához köthető állampolgár is kifejtette véleményét, illetve kritikáját a Terv egészét, vagy egyes fejezeteit érintően.

A Magyar Szállodaszövetség részletes állásfoglalást adott ki a Vitairattal, elsősorban annak „Gyógyító Magyarország” fejezetével kapcsolatban. A szervezet egyetért azzal, hogy az ország egyik kitörési pontja az egészségipar, és ezen belül hangsúlyos terület az egészségturizmus lehet. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad az egyoldalú fejlesztés hibájába esni, hiszen az egészségturizmus a hazai vendégforgalom csupán 1-ét adja, vagyis a kormányzatnak a turizmus más területeire – így a kulturális turizmusra, a városlátogatásra, vagy a hivatásturizmusra – is kiemelt figyelmet kell fordítani. Konkrét teendőként pl. az ÁFA teher további csökkentését, az üdülési csekk adómentességének visszaállítását, egy több ezer fő befogadására képes budapesti kongresszusi központ létrehozását, Budapest és a Balaton integrált, komplex fejlesztését, illetve a nemzeti turisztikai marketing tevékenység hatékonyságának növelését jelölte meg az MSZSZ.

Egészségturisztikai szakértők szintén üdvözölték, hogy a kormány az egészségipart kiemelt fejlesztési területként kezeli, ugyanakkor a „Gyógyító Magyarország” fejezethez részletes kiegészítési javaslatokat tett. A szakértők az egészségiparhoz sorolt területek új csoportosítását is javasolták, ezen belül kiemeltebb szerepet szánnának a nano- és biotechnológiáknak, illetve az informatikának. A nemzetközi trendek egyre inkább az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmus, és nem a hagyományos, természetes gyógytényezőkre (termál- és gyógyvizek) alapozott szolgáltatások előretörése irányába mutatnak. A szakember ezért az előbbi terület részletes, alapos felmérését, illetve az EU-s támogatási programokban való hangsúlyos szerepeltetését javasolta a kormánynak. Meghatározták azokat a szegmenseket is, ahol véleményük szerint Magyarország jelenlegi adottságai alapján már rövid távon is sikereket érhet el: ezek az ízületi, mozgásszervi betegek gyógyítása, a habilitáció és rehabilitáció, valamint a fogászat. Legfontosabb feladat a piacképes szolgáltató-tömeg kialakítása, az aktív kommunikáció, illetve a bizalomépítés.

A Magyar Állami Földtani Intézet a hazai termálvízkincs geológiai-hidrogeológiai felméréshez ajánlotta fel segítségét és közreműködését. Véleményük szerint e munka hozzájárulhat a termál-egészségturizmus, az ásványvíz-ipar, valamint a növényházi kertészet fejlesztéséhez.

A Széchenyi Klub egy rekreációs kártya bevezetésére vonatkozó javaslatot ismertetett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatási igazgatója az intézet kutató kapacitásának felajánlásán túl két tématerületre, az e-egészségügyre és a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére és támogatására javasolt kiemelt figyelmet fordítani.

A Turisztikai Tanácsadók Szövetségének tagja szerint a turizmus önmagában (nem csupán az egészségipari program egyik elemeként az egészségturizmus szegmens) is érdemes arra, hogy az Új Széchenyi Terv az ország egyik kitörési pontjaként nevesítse. Véleménye szerint az egészségturizmus kizárólagos preferálása – túl azon, hogy figyelmen kívül hagyja a turizmus szektor sokrétűségét – előre nem látható vis maior eseményekben rejlő kockázatokat is hordoz. Önálló átfogó célként javasolta továbbá megjeleníteni a vidékfejlesztést.

A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karának adjunktusa a mezőgazdaság szerepével foglalkozik kiemelten. Véleménye szerint a Gyógyító Magyarország koncepciónak része kell, hogy legyen az egészséges élelmiszerek termesztésének és fogyasztásának, az egészséges táplálkozásnak az ösztönzése, támogatása. A javaslattevő kiemelte, hogy a fejlesztéseket komplex, integrált, térségi szemlélettel kell megvalósítani.

Egy vállakozó kidolgozott Balatoni Zöld Híd Program és Nemesvidi Szafari- és Élménypark projektet mutatta be, mint a Balaton térség egyik legnagyobb lehetséges attrakció fejlesztését.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete az egészségipar fejezet kiegészítését javasolta a lakosság egészségi állapotának javítására, és a születésszámok növelésére vonatkozó gondolatokkal.

Egyik szakmai javaslattevő több konkrét pályázati kiírás javaslatot küldött, ezek a vízparti strandok és kempingek fedett wellness és egészségturisztikai létesítményekkel történő megújítására, a hungaricumot őrző falvak és városok fejlesztésére, speciális gyógy- és termálfürdők, szállók támogatására, illetve a balatoni vitorláskikötők turisztikai célú fejlesztésére vonatkoznak.

EuMTA (European Medical Tourism Alliance) számos javaslatot fogalmazott meg az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország fejezetének Egészségturizmus pontjához. Vázolta egy Nemzeti Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia elkészítésének lehetséges modelljét, javasolta egy Nemzeti Egészségturisztikai Ügynökség felállítását, illetve egy Nemzeti Egészségturisztikai Statisztikai Rendszer megalkotását és bevezetését.

Az egészségturizmussal kapcsolatban ösztönözni kell az OEP támogatások jelenlegi rendszerének megújítását, a támogatott szolgáltatásokat aktualizálását. A gasztronómia fejlesztése terén a minőségi alapanyagok előállítását és a minőségi képzést támogatnák.

A támogatási rendszert regionális egészségturizmus fejlesztési stratégiákon keresztül alakítanák ki, és támogatási feltételként szabnák a gazdasági fenntarthatóságot. Kiemelten támogatnák a gyógyvíz visszasajtoló-, és visszaforgató kutak fejlesztését és létesítését. (Econoconsult)

A Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke a horgászható vízpartok kialakítását, infrastrukturális ellátását, horgászcsónak-kikötők létesítését és minőségi fejlesztését javasolta. A szervezet üdvözölné, ha a horgászturizmus fejlesztésére is lennének támogatási források.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke javaslata szerint visszaállítaná a gyógyszerészi többségi tulajdont a gyógyszertárak esetében. A Szövetség vállalná szűrő és diagnosztikai állomások létesítését a gyógyfürdőkben és turisztikai központokban.

A MUISZ elnöke halaszthatatlannak tartja a pályaudvarok, elsősorban a Keleti pályaudvar rekonstrukcióját. Mindemellett javasolta a vasúti közlekedés színvonalának emelését, a gyógyüdülőhelyek megközelítésének elősegítését, a budapesti nemzetközi hajóállomás korszerűsítését, áthelyezését. A gyógyhelyek környezetében fejleszteni javasolta a „zöld turizmust”, a mennyiségi helyett pedig a minőségi fejlesztéseket helyezné előtérbe. Javasolta, hogy biztosítsanak pályázati lehetőségeket az utazási irodák részére, hogy komplex szolgáltatásokat alakíthassanak ki. Az egészségturisztikai szolgáltatások Áfájának mértékét 10-15% közé helyezné. A MUISZ is szükségesnek tartja egy 5000 fő befogadására alkalmas kongresszusi központ megépítését a fővárosban.

Más szakértő „komplex programok” kidolgozására helyezte a hangsúlyt. Az Európai Duna Stratégia keretében az árvízvédelem, a hajózás, valamint a turizmus összehangolt fejlesztését javasolja. Javaslatában helyet kapott a fizetővendéglátás és a falusi turizmus állami támogatásának igénye.

Egy ökoturisztikai szakértő az öko-, valamint az aktív turizmusnak is kiemelt szerepet szán a Tervben, miután – véleménye szerint – ezek a területek elválaszthatatlanul részei az egészségturizmusnak. Az állami tulajdonú erdők kezelését a nemzeti parkok igazgatóságaihoz utalná. A szakértő a turista szervezeteket normatív állami támogatásban részesítené. Támogatná egy „Ökoturisztikai rekreációs paradicsom” létrehozását.

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a gyógyturizmust önálló ágazati fejezetként szerepeltetné a Tervben. Fontosnak tartanák továbbá a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia frissítését is. Három egyedi tevékenységet, újdonságot emeltek ki: a művészetterápiát, lovas terápiát, valamint a természetgyógyászatot. Javasolták a Budai Várnegyed komplex fejlesztését, és egy nagykapacitású kongresszusi központ létesítését.

Az International Prevention Organisation beemelné a WHO 3 prevencióról szóló definícióját az egészségipar fejezetbe. A szervezet egy minőségi kritériumrendszer kialakítását szorgalmazza a gyógy-és wellness szolgáltatások területén. Az egészségturizmus fejlesztését megelőzően teljes körű piackutatást tartanak szükségesnek. Önálló kutatóintézet felállítását is javasolták, mely erősítené hazánk balneológia terén betöltött szerepét. Indokolatlannak tartják, hogy jelenleg 13 felsőoktatási intézményben folyik idegenforgalmi képzés, helyette – véleményük szerint – 2-3 egyetem is biztosíthatná a szakemberek képzését.

A geotermikus energia hasznosítását kiterjesztenék a fürdők mellett a gyógy-és wellness szállodákra is. A gasztronómia oktatását a szervezet szerint meg kell reformálni, e téren minőségi változást kell elérni. Ehhez kapcsolódóan javasolják a HACCP és az ÁNTSZ előírásainak egyszerűsítését, harmonizálását.

A gyógyszerfejlesztéseket csak abban a körben támogatnák, amire nem kínálkozik fizioterápiás megoldás.

Javaslat érkezett a magyarországi kisvasutak fenntarthatóságának érdekében, melyben egy új finanszírozási rendszer követelményét fogalmazta meg. A javaslattevő szerint szükséges a járműállomány fejlesztése, és a Szob-Nagybörzsöny kisvasút beruházásának befejezése.

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége állásfoglalásában javasolta, hogy a fürdőfejlesztések során több árszintet is vegyenek figyelembe, mert véleményük szerint alacsonyabb kategóriájú fürdőkre is szükség van. A szervezet hiányt lát a középfokú végzettségű szakszemélyzetet terén.


A Pólus (és Klaszter) Programiroda Kft. az egészségipar fejlesztésében kulcsszerepet szánna a jelenleg 8 magas minősítési szempontoknak megfelelő ún. Akkreditációs Innovációs Klaszternek.

A Pannon Egyetem Turizmus Tanszék is kifejtette álláspontját a „Gyógyító Magyarország- Egészségipar” programmal kapcsolatban. Hiányolják a tervből az ökoturizmust, melynek fejlesztése véleményük szerint hozzájárulhatna az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célkitűzések eléréséhez, mivel alapjaiban szolgálja a megfogalmazott célokat.

A Magyar Telekom javasolta az elektronikus egészségügyi alkalmazások minél szélesebb körben történő elterjesztését, ami megteremtené a betegek távoli felügyeletét, lehetővé tenné a távdiagnosztikát. Fontos szerepet szánnának az IKT alkalmazásoknak az egészségbiztosításban, a betegellátás adminisztrációjában. Véleményük szerint meg kell valósítani a páciensek adatainak elektronikus nyilvántartását, definiálni kell a „személyes egészségügyi fájl”-t.

Az egyik gazdasági vállalkozás kiemeli az idősek otthonához és a szociális otthonokhoz fűződő fejlesztési irányokat, felhívva a figyelmet az otthonok termálvíz közelébe építésében rejlő lehetőségekre. Lényegesnek látják a lakosság szemléletformálását. A geotermikus energia felhasználása kapcsán annak adnak hangot, hogy már az előkészítési és feltárási szakaszt is támogatni kellene.

A Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára a támogatásnyújtásnak két alapelvét fogalmazza meg. „Az ÚSZT olyan projekteket támogat, amelyekben valamilyen olyan alkotás hasznosul, amelyre a vonatkozó szellemi tulajdon ebben az évszázadban jött létre.” Emellett javasolja, hogy csak olyan témák kaphassanak támogatást, amelyek semmilyen környezeti ártalmat nem okoznak. Előtérbe kívánja helyezni a mezőgazdaság fellendítését, valamint a nagymarosi vízlépcső megépítést. Kiemelten kezelné azokat a fejlesztéseket, amelyek egyúttal kulturális innovációt is magukban hordoznak.

Az ÖKO Zrt. szakmai igazgatója a termálvizek hasznosításának két fő problémájaként a víz minőségét, és a készletek végességét azonosította. Véleménye szerint a túlságosan nagymértékű kitermelés miatt több fokos hőmérsékletcsökkenés következhet be. Az egészségipai koncepcióhoz hozzáfűzte, hogy a megelőzésre, az életmódbeli problémákra kellene koncentrálni az egészségügy területén.

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke javaslatában kifejtette, hogy újabb kutatások lennének szükségesek a hazai termálvizek egészségügyi felhasználásának pontosítására, valamint kiemelten kezelnék a határokon átnyúló együttműködések kezdeményezését. Ösztönöznék az ún. környezeti intelligenciával segített távgondozás kiépítését Magyarországon.

A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke állásfoglalásában kifejtette, hogy a szervezet hiányolja a Széchenyi Terv vitairatából a fejlesztések tekintetében a fenntarthatóság és a környezetvédelem hangsúlyozását. Véleményük szerint a Balaton kiemelt figyelmet és gazdasági támogatást kellene, hogy élvezzen, melynek célja a szezon meghosszabbítása lenne. Javasolják, hogy a vízellátó rendszerekre új stratégiát dolgozzanak ki, amely a térség csapadékvíz problémáira is megoldást jelenthetne. A hungarikumok mellett ún. „balatonikumok” használatát is javasolták a marketingkommunikáció során.

A közgyűlés által elfogadott javaslataik a következők: kiemelt figyelmet kell fordítani a strandok homokozására, medertisztításra, a Balaton vízszintjének szabályozására, megújuló energiák használatára. Szükségesnek vélik az egységes balatoni információs és tájékoztató rendszer (táblák, tanösvények) kiépítését, a közlekedésfejlesztést, a part menti térségek rehabilitációját.

Michalkó Gábor, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének osztályvezetője szerint a 2001-2002-ben megépült fürdők szolgáltatásainak diverzifikációjával különböző piaci szegmenseket kellene elérni. Ahol nem épült ki a fürdők mellett megfelelő színvonalú szolgáltatói szektor, ott támogatásokkal kellene ösztönözni a fejlesztést. Javasolta, hogy a további fejlesztéseket előzze meg a keresleti igények pontos meghatározása. Véleménye szerint a felsőoktatásban erősíteni kell a nem vezető beosztású munkatársak képzését.

A Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének elnöke alapvetően egyetért a turizmus tervezett fejlesztési irányaival ezzel együtt felvázol módosító javaslatokat, melyek a következők: a Ferihegyi reptéren biztosítani kellene a buszok parkolását, Ferihegy és a városközpont között gyorsvasút-vonalat szükséges kiépíteni, elengedhetetlen Budapest rendszeres takarítása, a hajléktalanok kérdésének megoldása, ügyelni kellene a speciális képzések biztosítására, a mennyiségi túlképzés megakadályozására. Hatásosan kell fellépni az engedély nélküli idegenvezetéssel szemben, az idegenvezetők számára pedig biztosítani kell a pályázati lehetőséget, hogy a szakmai szervezetek rendezvényein képviseltethessék magukat.

A Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetének megbízott főigazgatója szerint az európai piacon is megjelenni képes felsőoktatási programokat kellene létrehozni, az egészségipar-egészségturizmus kiépítését egy regionális tudásközpontnak kellene elősegítenie.

A gyógyturizmust és az egészségügyi turizmust együttesen célszerű fejleszteni. A közfinanszírozott egészségügyi infrastruktúra hiányosságait minél hamarabb fel kell számolni. Elsősorban a komplex szolgáltatást kínáló termékcsomagok és szakmai szerveződések kapjanak támogatást. Nem állami „megaberuházásokra” van szükség, hanem az állami szerepvállalásnak a saját erőből, kreativitásból felépülő szolgáltatókat kellene támogatnia. Ki kell jelölni 3-4 gyógytérséget, amelyek egészségügyi turisztikai projektekre nagyobb eséllyel nyerhetnének támogatást.

A Human Emergency Life Point szervezet is ismertette ún. életmentő pontok létesítésére vonatkozó, már létező, működő példákkal rendelkező programját. A program fontosságára való tekintettel bíznak benne, hogy a HELP is bekerülhet az Új Széchenyi Terv által kiemelten kezelt témák közé.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) nem találja elég innováció-barátnak az egészségipar fejezetet. Nem tartják helyesnek, hogy az egészségturizmus területeit konkurensként tüntették fel, a biotechnológia, nanotechnológia fejezetből pedig hiányolták a konkrétumokat. Állásfoglalásuk szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az orvosi szolgáltatásoknak, definiálni kellene melyek a leginkább piacképesek. Erősítenék a partner-kórház rendszert, melyben a magán- és közellátó intézmények együttműködnek. Összességében jobb arányt szeretnének elérni a rekreációs és a közvetlenül gyógyvíz-alapú szolgáltatások között. Mindemellett a MOTESZ felajánlja szakértelmét és kapcsolatrendszerét az Új Széchenyi Terv megvalósításához.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége üdvözölte, hogy az Új Széchenyi Terv a hazai gyógyszeripart kiemelten fontos ágazatként tartja számon. A szervezet több konkrét, a leendő pályázati kiírások tartalmára vonatkozó javaslattal élt. Néhány példát kiragadva: támogatnák a gyártáson kívül a gyártmányfejlesztést is, a gyártókapacitás fejlesztése érdekében eszközbeszerzési pályázat kiírását is javasolják, a hazai KKV-k erősítése érdekében ösztönöznék a beszállítók támogatását, illetve a nagyvállalatok és a KKV-k közötti technológia-transzfer támogatását.

A Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége egyetért azzal, hogy a turizmus fő prioritása az egészségturizmus legyen. Ehhez elengedhetetlennek tartják az ifjúság életmódformálását, és ennek részeként/feltételeként az ifjúsági szállók fejlesztését. Javasolják, hogy az Új Széchenyi Terv térjen ki az ifjúsági szállások szolgáltatásbővítésére, a meglévők korszerűsítésére, új szállások építésére, mellyel új munkahelyek is létrejönnének. Javasolják továbbá, hogy a 26 éven aluliak mentesüljenek az IFA megfizetése alól. A pályázatokban az önrész mértékét javasolják a minimumra csökkenteni. Más szakmai szervezetekkel együtt egyetértenek egy új turizmus stratégia kidolgozásában.

Olvassa el a vitairatot itt

Forrás: ngm.gov.hu