A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) várhatóan december közepén hirdeti meg két, régóta várt, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból finanszírozott pályázatát: a Nemzeti Technológia Programot kilencmilliárd forint keretösszeggel, valamint a Technológiai Inkubátor Programot 1,6 milliárd forint kerettel - jelentette be Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, kabinetfőnöke. Ezenkívül fontos előrelépés, hogy az NFGM-nél hamarosan összeáll a deregulációs szabálycsomag, amelynek két fő célja a pályázatok átfutási idejének rövidítése és az adminisztratív terhek csökkentése.

A különböző felmérések szerint Magyarországon jelenleg csupán mintegy tízezer cég tartja magát innovatívnak, ám közülük is alig nyolcszázra tehető azok száma, amelyek valóban k+f-et és értéknövelést is végeznek. Ezt a vállalati kört a fogalmak tisztázása és a jobb kommunikáció is növelheti. Sok vállalkozás ugyanis nem gondolja, hogy a saját tevékenysége is innováció, ezért nem indul az e célra rendelkezésre álló pályázatokon - mondta Balla.

A magyar gazdaságban új gondolkodás kezdődött 2003-ban: a kormányzati k+f politika középpontjába a vállalati tevékenység támogatása került. Bár azóta nemzetgazdasági szinten a k+f célú összköltés a GDP egy százaléka körül stagnál, a vállalatok aránya érezhetően emelkedik. Ezzel együtt a cégek körében még komoly tartalékok vannak - állapította meg a szakállamtitkár, aki kedvezőtlennek tartja viszont, hogy a múlt ősszel kezdődött gazdasági válságra a cégek elsősorban a k+f+i költés visszafogásával reagáltak. A válságkezelő kormány a makroegyensúly és a gazdasági-társadalmi stabilizáció mellett a növekedés alapjainak megteremtését is célul tűzte ki - ennek pedig része az innováció erősítése.

A válság leküzdése e területen hármas feladat. Egyrészt a válságjelenségek megelőzését és kezelését szolgálja a támogatási programok hatékony működtetése és a normatív finanszírozás, valamint az innovációbarát gazdasági környezet megteremtése. Másrészt a szektor hozzájárulása a nemzetgazdasági válságkezeléshez, ezt szolgálja a magas képzettségű munkaerő védelme, valamint a pályázati kifizetések gyorsítása. Harmadrészt készülni kell a válságot követő időszak versenyképességének magalapozására, ezt szolgálja a tudás- és innovációs bázis erősítése (Kutatóegyetem program, Pólus program, Technológiai inkubátor program), az infrastruktúra fejlesztése (ELI, NEKIFUT, Felsőoktatási kutatási infrastruktúra - TIOP 1.3.1.), a vállalati innovációs tevékenység erősítése (Ötlettől a megvalósulásig, Vállalati innovációs program - GOP 1.3.1-2., GOP 2.1.1., Klaszterprogram - GOP 1.2.1., Inkubátorprogram, Jeremie program - GOP 4., Beszállítói program - GOP 1.3.3.), a kutatások támogatása (Nemzeti Technológiai Program, Vállalati kutatások - GOP 1.1.1.) és a regionális innováció erősítése (Baross program, Innocsekk Plusz, rop-ok, riü-k). Mára elkészültek a kiemelt ágazatok fejlesztését célzó akciótervek is (járműipar, gyógyszeripar és biotechnológia, infokommunikációs technológia, logisztika).

A kiemelt feladatok közé tartozik az innovációs szereplők körében a szemlélet- és kultúraváltás megvalósítása: az együttműködés, a verseny és a hatékonyság kultúrája mellett fontos a szellemi termékek védelmének kultúráját is erősíteni - fogalmazott a szakállamtitkár.