kutatás

A Portfolionak adott interjúban Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke azt nyilatkozta, hogy évi 50-60 millió forintnyi támogatást kaphatnak 5 éven keresztül azok a kutatók, akik kiemelkedő szaktudásokat Magyarországon kamatoztatják. Pálinkás szerint ezt a támogatás a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is vonzó lehet, de nem lesz könnyű elnyerni, ahogy a 80 milliárd forintos keretből gazdálkodó hazai Innovációs Alap támogatásainál is további szigorításra, előzetes helyszíni ellenőrzésre lehet számítani. Pálinkás szerint sikerülhet évi 7 milliárd forintnyi kockázati tőkét kihelyezni a gazdaságba a Hivatal szakmai felügyeletével felállított alapból.

A Portfolio interjúja alapján Pálinkás ismertette az uniós és a hazai forrású kutatás-fejlesztést támogató projekteket is. 

A 2017-es év a két nyertes magyar Teaming projekt indítóéve, ami azt jelenti, hogy most építik fel a projekt szervezetét és választják ki azokat a kutatócsoportokat, melyek részt vesznek ezekben. Azért nevezték el Teamingnek, mert követelmény, hogy a magas és alacsony intenzitással rendelkező uniós tagállamok kutatási intézményeinek össze kell fognia és együtt pályáznia. A pályázatra 169 kérelem érkezett be, melyből összesen 10-et választottak ki, amikből 2 magyar projekt.
Az összefogás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az egyik nyertes projektben két magyar és egy európai intézmény, a másik esetben magyar részről négy intézmény, illetve európai részről egy intézmény létrehoz Magyarországon egy-egy kiválósági központot. A projekt lényege, hogy a központok maximális tudományos és szervezeti-működési önállósággal rendelkezzenek, ez lehet akár egy közösen létrehozott cég is. A két magyar projektből az egyik a digitális gyártás, a másik a molekuláris orvoslás területén jött létre. A két program uniós támogatása 26 millió euró, a magyar támogatással együtt pedig összesen 74 millió euró. A magyar hozzájárulás jelentős része a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból érkezik.
A kutatási programok mellett a központok a menedzsment és működési módszereket is átveszik külföldi partnereiktől, így fenntartható, jól összeállított csoport jön létre. Ezek alapján tehát a Teaming lényege, hogy a magyar projektek külföldi gyakorlatokat, kutatói segítséget és menedzsment segítséget kapnak az EU-s támogatással.
A NKFIH szerepe egyrészt az állami szerepvállalás, vagyis annak garantálása, hogy a magyar állam támogatja ezeket a programokat. Ezen kívül az Innovációs Alap elkülönlítés és koordinálása is a Hivatal feladatai közé tartozik, valamint a Teaming pályázat hazai meghirdetése, az intézmények tájékoztatása és az előzetes kiválasztási folyamat szervezése.

A Portfolio interjúja kitér továbbá egy nemrég megjelent, Élvonal elnevezésű kutatási kiválósági programra is. Pálinkás válaszaiból megtudhattuk, hogy az NKFI Hivatal olyan kutatási kiválósági programot kezdeményezett, amely az Európai Kutatási Tanács, az ERC programjának a magyar megfelelője kíván lenni. Lényege, hogy 5 év alatt felépül a program úgy, hogy egy évben 10-12 kutató nyerheti el ezt a támogatást 5 évre, és az évenkénti összege 50-60 millió forint lesz. Ez egy nyertes kutatóra, illetve kutatócsoportra vetítve öt év alatt közel 1 millió eurót jelent. A program azonban csak a legjobbaknak szól, a kiírási feltételek miatt csak olyanok tudnak pályázatot benyújtani, akik már bizonyították az eddigi eredményeikkel azt, hogy képesek a világ élvonalában dolgozni.
A benyújtott programokat két forulóban fogják értékelni. Az első fordulóban kiválasztják azokat, akiket a második fordulóban személyesen is meghallgatnak. A szigorú pályázati feltételek célja, hogy öt év alatt egy olyan kutatási program épüljön Magyarországon, amely legalább 50 kutatóból, illetve kutatócsoportból áll, és amely vonzó lehet a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is. Távlati cél, hogy az első 5 éves periódus lejárta után újra nyílt versenyen indulhassanak a támogatásért, azaz az addig támogatott 10-12 kutatónak is újra bizonyítson.
Az innovációs kockázati tőkealap egy 30 milliárd forintos GINOP és egy 20 milliárd forintos MFB-forrásból áll össze. Pálinkás jelezte, hogy már mindkét forrásból születtek befektetései az Alapnak. A mostani uniós ciklus 2023 végéig tart, ezért az 50 milliárdos forrást a következő 7 évben lehet még kihelyezni, ez évente mintegy 7 milliárd forint. Pálinkás szerint az Alapkezelő sikeresen ki fogja helyezni a forrásokat, bár megjegyezte, hogy ezek a befektetések fokozott kockázattal járnak.

Az elnök cáfolta azt a hírt, miszerint lengyel mintára az uniós pályázatok értékelésé előtt helyszíni ellenőrzéseket végeznének a Hivatal szakértői, elmondása szerint a rengeteg elvégzendő véleményezés miatt ez nem lenne életszerű. A 80 milliárd forintos Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapnál viszont 2018-tól bevezetésre kerül az a rendszer, miszerint a döntés előtt meghallgatásra kerülnek a pályázók képviselői, így a személyes prezentációs is szerepet kap a pályázatok elbírálásában. Pálinkás szerint tanulságos lehet továbbá látogatást tenni egy adott vállalatnál, hogy lássák, reálisak-e a célkitűzéseik a fejlesztéshez, megvannak-e a megvalósításhoz szükséges feltételek.

További részletek a Portfolio cikkében - itt!

Forrás: Portfolio.hu