A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a „Megújuló energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020” című kiadvány. Az 1250 - 1250 példányban magyar és angol nyelven megjelenő dokumentum elektronikus formában 2011. május 19–től a kormányzati honlapon is olvasható (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/elkeszult-a-megujulo-energia-magyarorszag-megujulo-energia-hasznositasi-cselekvesi-terve-2010-2020-cimu-kiadvany). A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják.

Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében kormány olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek az Unió által megjelölt 13 százalékos célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány - 14,65 százalék - elérését is lehetővé teszik, hozzá járulva ezzel a kormány nemzetgazdasági célkitűzéseihez, a munkahelyteremtéshez, a földgázimport kiváltásához és Magyarország versenyképességének növeléséhez.. A vállalások mértékét nemzetközi összevetésben vizsgálva Magyarország ezzel a célértékkel a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről előrelépve a középmezőnyhöz zárkózik fel.

A cselekvési terv bemutatja és kijelöli azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását előmozdító beruházások megvalósulását szolgálják. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése. Meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket – mint például oktatás, szemléletformálás -, amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi feltételek alakítását segítik.

A tervben foglaltak megvalósítása során a kormány minden lehetséges eszközt igénybe kíván venni a fenti célkitűzésnél magasabb megújuló részarány elérése érdekében. Erre a külső feltételek változása (pl. a technológiai fejlődés, a beruházási költségek csökkenése, a közvetlen közösségi források bővülése), a szabályozási rendszer felülvizsgálata és szükségszerű átalakítása, a támogatási rendszerek újragondolása, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése teremthet lehetőséget.

Az Európai Tanács 2007-ben tűzte ki célul, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra uniós szinten érje el a 20 százalékot, és ezzel párhuzamosan 10 százalékban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot. A nemzeti kötelezettségeket (célértékeket) rögzítő irányelvben Magyarországnak 2020-ra 13 százalékban határozták meg a megújuló energiaforrásból termelt energia elérendő felhasználási hányadát.