Az agrártámogatások rendszere biztos, hogy változik majd 2014-től, és ha azt illúzió is lenne várni, hogy az új tagállamok gazdái ugyanannyit kapjanak, mint a régiek, a hektáronként járó támogatás szétosztása minden bizonnyal kiegyensúlyozottabb lesz majd. És nem csak a tagállamok között. A képviselők azt szeretnék, ha nem a legnagyobbak, az agrártermelők alig három százaléka kapná meg a támogatások túlnyomó részét. Nézze meg videoanyagunkat Brüsszelből!
Augusztus 15-én tartották a 2010-ben hazai és európai uniós támogatásból felújított simasági római katolikus templom felszentelését. A templomot 1754-ben a Festetics család építtette újjá, a Festetics család kriptája is itt található.
Az egyházközség az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapvidéki örökség megőrzését támogató jogcíme keretben közel 21 millió Ft 100%-os vissza nem térítendő támogatást nyert. Nézze meg videoanyagunkat!
A Piac & Profit gazdasági magazin hetedik alkalommal szervez országos konferenciasorozatot a pályázati és forrásbevonási lehetőségekkel kapcsolatban, vállalkozások és önkormányzatok részére. Az előadások főleg a pénzhez, forráshoz jutási lehetőségekről szólnak, valamint a versenyképesség növelése érdekében a források hatékony felhasználásához adnak hasznos tanácsokat. Nézze meg alábbGáspár Bence, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) főosztályvezetőjének előadását a február 24-én, Szentendrén tartott konferenciáról. A következő állomás Miskolcon lesz, 2010. március 25-én.
A KVVM Fejlesztési Igazgatósága és az Energia Központ Nonprofit Kft. 2010. február 18-án tartott konferenciáján, Horváth Tünde, az Energia Központ igzagatóhelyettesének előadásában ismeretésre kerültek a 2010-es energetikai pályázati lehetőségek. A KEOP energetikai pályázatai keretében többek között cégek, civilek és önkormányzatok pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra.
Az előadás videojának első része és írásos anyaga alább elérhető, a további részek a regisztrált tagjainknak fenntartott felületen keresztül láthatóak.
A 2010. március 5-6. (péntek-szombat) között Nádudvaron megrendezésre kerülő III. Magyar Agrárakadémia fő témája az Uniós Agrárpolitika jövője.
„Ez év szeptemberében az Európai Bizottság le fogja tenni az agrárpolitika reformjáról szóló bizottsági anyagot, tehát nekünk – ez alatt értve az európai agrárosoknak, benne nekünk magyaroknak – van néhány nagyon feszített hónapunk, hogy tudjuk azt, hogy mit szeretnénk elérni” vázolta a III. Magyar Agrárakadémia előtt álló sürgető feladatot Tabajdi Csaba.
„Nekünk magyaroknak azért nagyon nagy a tét, mert mi ennek a közös agrárpolitikának a támogatások vonatkozásában erőteljes haszonélvezői vagyunk” – hangoztatta az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában tevékenykedő szocialista képviselő. – „ A 27 tagállam közül egy lakosra vetítve a hetedik helyen állunk, messze az első helyen az új tagállamok közül, és most az a veszély fenyeget, hogy most drasztikusan lecsökkentik 2013 után az Európai Unió költségvetésében az agráriumra szánt pénzeket, és nagyon nagy a veszélye annak, hogy Magyarország vesztese lehet a közös agrárpolitika reformjának.”
Tabajdi Csaba szerint „minekünk magyaroknak aközött kell döntenünk, hogy hogyan lehetne minél többet megőrizni a jelenlegi támogatásokból, ezzel egyidejűleg az új közös agrárpolitika egy egészségesebb európai és egy jóval egészségesebb magyar agrárszerkezetet hozzon létre.”
Az európai parlamenti képviselő abban bízik, hogy az újonnan hivatalba lépő mezőgazdasági biztos, a közép-európai agrárgazdaság helyzetét és gondjait jól ismerő román Dacian Ciolos vezetésével sikerül átalakítani az eddig neoliberális törekvéseket tükröző agrárreformot, amelynek fő célkitűzése a támogatások leépítése és más területekre, így a vidékfejlesztésre történő átcsoportosítása volt.
Mától rendszeres időközönként saját gyártású videoanyagokkal jelntekezünk a Pályázati Hírek portálon. Beszámolunk az aktuális pályázatokkal kapcsolatos fórumokról, sajtótájékoztatókról. Interjúkat fogunk készíteni az illetékes Közreműködő Szervezetek és Irányító Hatóságok vezetőivel. Alkalomszerűen munkatársaink is meg fognak szólalni pályázati felkészítő, oktató videoanyagokban.
A Pályázati Hírek továbbra is a gyors, minőségi, színvonalas tájékoztatásra törekszik!
Hamarosan lejár az Európai Uniótól Magyarországnak adott külföldiek föltulajdonszerzésével kapcsolatos moratórium.
Nézze meg a palyazatihirek.eu videoanyagát - A meghosszabítás esélyeiről beszélt Gőgös Zoltán, az FVM államtikára, Bakodpusztán, az Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete által szervezett II. Országos Agrárfórumon.
Ha folytatódik a globális felmelegedés, az visszafordíthatatlan természeti folyamatokat indíthat el, és hatalmas károkat okozhat. Az Európai Unió már elkötelezte magát amellett, hogy jelentősen csökkenti a klímaváltozást okozó széndioxid kibocsátást, de ugyanilyen lépésekre a korszerűtlenebb, környezetszennyezőbb iparral rendelkező fejlődő világ egyedül nem képes. Az ENSZ decemberi koppenhágai klíma-csúcsértekezletén éppen ezért csak akkor várható megegyezés, ha erre a célra a fejlett országok jelentős támogatást ajánlanak fel számukra.
Évi 2-15 milliárd euró. Az Európai Unió ennyivel támogatná a fejlődő országokat, hogy részt vállaljanak a klímavédelmi intézkedésekből. Ez mintegy 10-30 százaléka az összes fejlett ország által felajánlott összegnek. Koppenhágában várhatóan 22-50 milliárd eurónyi támogatásról jöhet létre megállapodás – éves szinten. Cserébe 2050-re a fejlődő országok azt vállalnák, hogy a kibocsátás növekedését fognák vissza, mintegy 20-40 százalékkal. Enélkül ugyanis a fejlett világ által vállalt csökkentés sem éreztetné hatását.
Nézze meg videon Debreceni Győző a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Főosztály főosztályvezetőjének előadását a Computerworld magazin április 9-i "IT Beruházások EU-s támogatása" című konferenciájáról.
Milyen pályázati könnyítéseket vezetek be 2009-ben?
Miért és hogyan gyorsulnak az elbírálsáok és kifizetések. Nézze meg videon az NFÜ képviselőjének előadását a Computerworld magazin április 9-i "IT Beruházások EU-s támogatása" című konferenciájáról.
Az Európai Parlament hatásköre egyre bővül, mégis egyre nagyobb érdektelenség kíséri az európai választásokat. A részvételi arány ugyanis ciklusról-ciklusra alacsonyabb. Ezért a júniusi választások előtt a képviselők a legújabb internetes kampánytechnikákat is igyekeznek majd bevetni. Ezek alkalmazásával növelte táborát az amerikai elnökválasztási kampányban Barack Obama is, akinek stábja a hálózatépítő és videomegosztó portálokat is használta, így a YouTube-ot vagy a Facebook-ot is.
„Az Európai Parlament jelenleg az uniós jogszabályok meghozatalakor az esetek 75 százalékában ugyanolyan jogkörrel rendelkezik, mint a tagállamok kormányainak tanácsa. Ha a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, akkor ez a hatáskör csaknem 100 százalékos lesz.” nyilatkoztsa Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament elnöke.
Vagyis szinte minden uniós jogszabály esetén az Európai Parlament egyetértése kell majd a döntéshez. Emiatt az európai választások jelentősége egyre nagyobb lesz, igaz a részvételi arány a korábbi voksolásokon nem ezt tükrözte.
A bankok és az óriásvállalatok több száz millió eurós megsegítése után az európai országoknak meg kell találniuk a módját annak, hogy a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat is támogassák. Ez jelentheti ugyanis a kiutat a gazdasági válságból – erre hívta fel a figyelmet Brüsszelben Herczog Edit. A szocialista képviselő erről szóló jelentése, amelyben az Európai Parlament véleményezi a Bizottság által előterjesztett törvénycsomagot, márciusban kerül a plenáris ülés elé.
Alacsony tőkeerejük miatt a gazdasági válság hatásait is elsőként ők érezték meg, a segítség mégis késik. Pedig méretüknél fogva ezek a vállalkozások képesek alkalmazkodni a legrugalmasabban az új gazdasági körülményeihez, ezért megsegítésük egyben a válságból kivezető utat is jelentheti. Az Európai Parlament napirendjén lévő törvénycsomag támogatná a kisvállalkozások nagyobb részvételét az innovációs, valamint kutatás-fejlesztési projektekben, és csökkentené a rájuk háruló adminisztratív terheket.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális és gazdaságfejlesztési pályázataival összhangban a 2008. őszén megjelentek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első kiírásai is. Ezúttal falumegújításra és -fejlesztésre, vidéki térségekben működő mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, munkahelyteremtésre, turisztikai tevékenységek ösztönzésére, valamint a vidéki örökség megőrzésére lehetett pályázni. A támogatás keretösszege mintegy 140-150 milliárd forint.
Jelenlegi meg nem erősített információk alapján 2009. október 1. és december 31. között – nyújthatók be újra majd az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatai. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásával 2013-ig Magyarország mintegy 1300 milliárd forintot fordíthat vidékfejlesztésre, a vidéki térségek élhetőbbé tételére. E források felhasználását az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Leader-programjainak sikereiből kiindulva Leader-szemlélettel, vagyis a helyi szereplők: önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek összefogásán és együttműködésén alapulva szeretnék megvalósítani.
Nem jut el a pénz a kisvállalkozásokhoz a bankokból – pedig a pénzintézetek kifejezetten azzal a céllal kaptak mentőövet az EU-tól, hogy az összeget a gazdaság finanszírozására kell fordítani. A 200 milliérd eurót a bankok megkapták, a vállalkozások azonban alig. Ezen a helyzeten akarnak most változtatni Brüsszelben, és ezért hívtak össze egy tanácskozást, amelyen az európai gazdálkodók és bankok mellett uniós szakértők is képviselve voltak. Az Európai Parlamentből Herczog EditEP képviselő, a kivállalkozási jogszabálycsomag felelőse volt jelen.
A gazdasági válság miatt rengeteg kis- és középvállalkozás veszítette el piacait, az elvégzett munkájának ellenértékét pedig lassabban egyenlítik ki – ha megkapják egyáltalán. Emiatt még inkább szükségük lenne pénzre, hogy tovább tudjanak működni, de a piacvesztés és a veszteségek miatt kevésbé hitelképesek, mint korábban. A bankok nem szívesen hiteleznek nekik. Pedig a nemzeti és uniós mentőcsomagok miatt a bankoknál van pénz, csak a válság miatt óvatosabbak lettek.
Herczog Edit, EP képviselő: „Az Európai Unió mintegy 200 milliárd euróval kisegítette az európai bankrendszert, de az európai bankrendszerben bennragadt ez az összeg. Nem jelent meg a végén a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában, ami pedig az EU elvárása volt, és az Európai Parlament amikor erről döntött, akkor mi ezt kértük, hogy azért kell a bankok finanszírozását segíteni, hogy a bankok hozzájuk forduló ügyfeleket tudják tovább finanszírozni. És úgy láttuk, hogy itt valami nincs rendben.”
A magyar képviselő egyedüli szakpolitikusként vett részt az Európai Parlamentből azon a tanácskozáson, amelyen az Európai Bizottság ipari biztosa, Günter Verheugen gazdasági szervezetek és pénzintézetek képviselőivel tárgyalt. Mégpedig arról, hogyan lehetne felszabadítani a forrásokat a kisvállalkozások számára. Magyarországon ez azért lenne különösen fontos, mert a gazdálkodó szervezetek mintegy 90 százaléka tartozik a kis- és középvállalkozások kategóriájába. A hazai bankok azonban kerülik a kockázatot. Anyavállalataikat feltőkésítették ugyan, de a nagyobb biztonságot nyújtó eurozónából a magyar leányvállalatokba nem jutott pénz.
„Elfogadhatatlan. Mi egyetértünk az eurozóna stabilizálásával, de az annak eredményeként létrejött versenyhátrányt valamilyen uniós eszközökkel segíteni kell megszüntetni, hiszen ezt az EU nem akarta létrehozni, ez a helyzet keletkezett, de mindenképpen nekünk arra van szükség, hogy a magyar bankrendszer a kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére álljon.” Herczog Edit ezért is sürgette a döntéshozókat: ne hagyják, hogy létrejöjjön a kétsebességes Európa, mert a közép-kelet-európai térség leszakadása katasztrofális gazdasági következményekkel járhat.
