Tíz évvel az első Széchenyi Terv után a második Orbán-kormány 2011. január 15-én elindítja az Új Széchenyi Tervet, Magyarország felemelkedésének és talpra állításának programját. Hasonlóan az első Széchenyi Tervhez, az Új Széchenyi Terv is nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul.

Mitől lesz a tervek szerint sikeresebb, jobb az Új Széchenyi Terv?

• Nem az állam akarja kitalálni, hogyan kell a gazdaságot fejleszteni, hanem a gazdasági szereplőktől származó életképes ötletekre, elképzelésekre épít.
• Az Új Széchenyi Tervet a vállalkozásokkal együttműködve dolgozza ki, és hatja végre a kormány.
• Az Új Széchenyi Terv az országba és a vállalatokba vetett hitre épülő érték alapú politika, nem technokrata modernizációs program.
• Az Új Széchenyi Terv kidolgozása és végrehajtása során valóban használni fogjuk az Európai Unió által is ajánlott eljárásokat, mint például az érintettekkel való szoros együttműködést, a kormányszintű nyomon követést a végrehajtásban és a források kitörési pontokra való koncentrációját.
• Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere sokkal átláthatóbb, egyszerűbb és kevésbé bürokratikus lesz.

Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Az állam az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kívánja a középpontba helyezni. A kormány jelentősen csökkenti a pályázatok számát, és nagymértékben egyszerűsíti a pályáztatási eljárásokat, valamint a pályáztatási intézményrendszert.

További információk

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium