Befejeződött az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nagy érdeklődéssel kísért agrár-környezetgazdálkodási intézkedés támogatási határozatainak kipostázása.

Az ÚMVP a következő öt évben a korábbi támogatási programban foglalt agrár-környezetgazdálkodási intézkedésnél magasabb szintű, kiemelten a minőség irányába továbbfejlesztett célprogramokon keresztül támogatja a gazdálkodókat a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntarthatóságához hozzájáruló valamint a genetikai erőforrások megőrzését elősegítő tevékenységét.

Az elkövetkező öt év AKG célprogramjai közül minden gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élőhelyek kezelésére, továbbá a szántóföldi célprogramcsoport nyolccélprogramjára támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodó támogatásban részesülhetett, amennyiben kérelme megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek.
A szántóföldi gazdálkodási célprogramok esetén támogatást igénylők közül csak a környezeti értékek megőrzéséhez legkevésbé hozzájáruló integrált szántóföldi célprogramba jelentkezők egy része került forráshiány miatti elutasításra.

A fentiek alapján összesen majd’ 15.000 gazdálkodó részesülhet az elkövetkezendő öt évben mintegy 1,2 millió hektár területen az AKG támogatásban. Ez évi több mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez.
Ez a forrás egyes ágazatok, például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás valamint a természetvédelem kiemelt támogatását teszi lehetővé, megvalósítva ezzel több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350.000 hektár legeltetéssel vagy kaszálással valamint több mint 75.000 hektár szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett terület bevonását a környezetkímélő célprogramokba.

Bár egyedüliként az integrált szántóföldi célprogram esetében történt forráshiány miatti elutasítás, így is közel 570.000 hektár támogatása valósulhatott meg. E célprogram esetén azonban elkerülhetetlen volt a részleges elutasítás, mivel az Európai Bizottság az AKG összességére fordítható források 35%-ánál többet nem engedélyezett az integrált szántóföldi célprogramra fordítani. Ezt a plafont a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium maximálisan kihasználta. A támogatás arányos csökkentésére, azaz a területalapú támogatásoknál megszokott ún. visszaosztásra lehetőséget a jogszabályok nem biztosítanak, ugyanis az AKG támogatási összegeinek megállapításakor a kieső jövedelem és a többlet költségek kerülnek ellentételezésre.

Az AKG integrált szántóföldi célprogramjában – a jogszabályban előzetesen rögzített objektív pontozás alapján – nyertes gazdálkodók kérelmeiről az alábbiak állapíthatóak meg:

Az integrált szántóföldi célprogram esetén sincs a bevont területnagyság tekintetében lényegi eltérés az egyes méretcsoportok között. Az összes támogatott kérelmező
87%-a 300 hektárnál kisebb területet vont be a célprogramba. A kérelmek jóváhagyása a területmérettől független, azonban kimutathatóak más meghatározó szempontok, amelyek befolyásolták az eredményt. Szoros az összefüggés a nyertes kérelmek száma és az állattartás (közel 50%), a TCs és TÉSz tagság (75%), a korábbi AKG programban való részvétel (majd 80%), illetve hátrányos helyzetű településeken élő gazdálkodók (80%) többletpontjai között.
A programba bevonni kívánt területek védettségi szintje, vagy környezeti érzékenysége is sokat nyomott a latban. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel 50%-át, a nitrátérzékeny területek a 75%-át fedik le.

A magyar gazdálkodók többletvállalásait kompenzáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programagrár-környezetgazdálkodási intézkedése jó alapokkal szolgál az elkövetkező 5 év környezettudatos gazdálkodási tevékenységéhez.