Uniós kifogás érkezett a magyar közbeszerzési törvény több rendelkezésével szemben.

Az Európai Bizottság (EB) hivatalos felszólításában kifogásolta a magyar közbeszerzési törvény több hatályos rendelkezését is, mivel azok ellentétben állnak a közösségi szabályozással. A szabálymódosításról az Országgyűlésnek kell döntenie, a kiíróknak és a cégeknek addig az uniós vélemény szerint problematikus rendelkezésekhez kell tartaniuk magukat - áll a Deloitte-tel együttműködő ügyvédi iroda közleményében.

Az EB elsősorban azt nehezményezi, hogy a közbeszerzési eljárások során az ajánlattevők támaszkodhatnak ugyan más szervezet erőforrásaira is, de az alkalmassági vizsgálat során ez csak akkor lehetséges, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol az erőforrást biztosító szervezet felett. A magyar közbeszerzési törvény ilyetén rendelkezése azonban ellentétben áll azon közösségi rendelkezéssel, amely alapján az ajánlattevő és harmadik fél – mint teljesítésbe bevont szervezet – között nem követelhető meg előre meghatározott típusú kapcsolat, így a többségi befolyás fennállása sem - hangsúlyozta Ember Csaba ügyvéd.

A szakértő elmondta: az EB a közbeszerzési törvény azon hatályos rendelkezéseit is kifogásolta, amelyek szerint az ajánlattevőknek (vagy a közös ajánlattevőknek) a közbeszerzés értékének legalább ötven százalékát saját maguknak kell teljesíteniük szolgáltatásnyújtásuk során. A magyar szabály ellentétes azon közösségi rendelkezéssel, miszerint nem lehet az ajánlattevőt - vagy ajánlattevőket - korlátozni abban, hogy más szervezetek erőforrásaira támaszkodjanak. Ugyanakkor a kérdéses rendelkezés a külföldi ajánlattevőkkel szemben közvetett diszkriminációt is megvalósít a bizottság szerint.

A magyar államnak két hónapja van arra, hogy a bizottság megkeresésére választ adjon.