2010. január 1-jétől az EU 18 millió eurót fog áldozni arra a kutatásra, amely a mobilhálózatok következő, negyedik generációját kívánja megalapozni.  A Bizottság most meghozott döntése értelmében beindul az úgynevezett Long Term Evolution (LTE) Advanced technológia kutatásának finanszírozása, amelynek révén a ma használatos harmadik generációs hálózatokhoz képest százszorosára nőhet a mobil internetszolgáltatás adattovábbítási sebessége. 

Részben a 2004 óta folyósított uniós támogatásnak is köszönhetően az ágazat szereplői egyre gyakrabban döntenek az LTE mellett, amikor a mobil internetszolgáltatás következő generációjának bevezetésére készülnek.  Huszonöt évvel ezelőtt a GSM-szabványt sikerült Európának a korszerű mobilhálózatok alapjává tennie.  A közös európai kutatás és az egységes uniós piac erejének köszönhetően napjainkban a világ mobilhálózatainak 80%-a a GSM-szabványra épül.  Miközben az EU által finanszírozott kutatás továbbra is biztosítja a csúcstechnológia helyét az európai polgárok életének mindennapjaiban, az LTE a huszonöt évvel ezelőttihez hasonló sikereket ígér az Európai Unió számára.

„ Az LTE technológia révén az európai kutatási »know-how« a jövőben is szerte a világon meghatározhatja a mobilszolgáltatások és a készülékek fejlesztésének irányát, hasonlóan ahhoz, ahogyan az elmúlt évtizedekben a GSM-szabvány esetében történt – mondta Viviane Reding, az Európai Unió távközlési és médiaügyi biztosa. – Az LTE-nek köszönhetően mobiltelefonjaink nagy teljesítményű mobil számítógépekké válhatnak. Felhasználók milliói juthatnak hordozható készülékeiken keresztül szupergyors internet-hozzáféréshez, akármerre is járnak. Ez az átalakulás beláthatatlan lehetőségeket tartogat számunkra, és hatalmas teret kínál a digitális gazdaság növekedésére. ”

A Long Term Evolution („hosszú távú fejlődés”, LTE) néven ismert legújabb vezeték nélküli technológia akár másodpercenként 100 megabitnyi adat átvitelére is képes, tehát tízszer gyorsabb, mint a harmadik generációs mobilhálózatok. Európában jelenleg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Németországban, Norvégiában, Spanyolországban és Svédországban kísérleteznek vele a mobilszolgáltatók, és Svédországban és Norvégiában 2010 első felében várhatóan már a kereskedelmi forgalomban is megjelenik. Az Európai Unió 2004 és 2007 között (a 41 vezető európai vállalkozás és egyetem együttműködésében megvalósított Winner I. és II. projekten keresztül) 25 millió euró összegben már nyújtott finanszírozást az LTE optimalizálásához és szabványosításához. Ennek eredményeként jött létre az LTE-alapú hálózati infrastruktúra első koncepciója.

A múlt hónapban az Európai Bizottság úgy döntött, hogy további 18 m illió euróval támogatja az LTE továbbfejlesztett változata, az LTE Advanced kutatását. Szeptemberben a Bizottság megkezdi a részletek egyeztetését a projektkonzorciumokkal, közöttük is kiemelt helyen a WINNER projektek eredményeire építő, a negyedik generációs hálózatok területén vezető szerepet betöltő brit, finn, francia, holland, lengyel, német, olasz, spanyol és svéd kutatókat és vállalkozásokat tömörítő ARTIST4G kezdeményezéssel. A tervek szerint az új projektek 2010 januárjában vehetik kezdetüket.

Az Európai Bizottság hatalmas lehetőségeket lát az LTE és az LTE Advanced technológia kiépítésében:

• az LTE megsokszorozza a hálózatüzemeltetők rendelkezésére álló kapacitásokat, több felhasználó juthat olcsóbban gyorsabb szolgáltatáshoz, és Európa mobilpiaca forradalmi változáson mehet keresztül,
• az LTE Advanced a széles sávú mobilszolgáltatás sebességét másodpercenként egy gigabitre (ezer megabitre) fogja növelni, aminek köszönhetően a felhasználók jártukban-keltükben a mainál jóval komplexebb online szolgáltatásokat vehetnek igénybe (televízióadások jó minőségű vétele, videofilmek lekérése),
• az LTE a mai technológiáknál hatékonyabban használja ki a rádióspektrumot, ezért a mobilhálózatok ily módon is többletfrekvenciához jutnak, és az analógról a digitális te levíziózásra való átállás következtében felszabaduló frekvenciaspektrumot ( IP/09/1112 ) is hatékonyabban hasznosíthatják. A jelek távolabbra jutnak el, mint a mai GSM-technológiával, ezért ugyanakkora lefedettség kevesebb adóállomást igényel, aminek tájképi környezetünk és energiafogyasztásunk egyaránt előnyét látja,
• az LTE révén a széles sávú mobilszolgáltatás a kisebb népsűrűségű t erületekre is eljuthat, és hozzájárulhat a vidéki és a városi területek között húzódó „digitális szakadék” csökkentéséhez. 2008-ban az Európai Unió vidéki területein élők 23%-ának még mindig nem volt lehetősége DSL-alapú internet-hozzáférésre előfizetni ( IP/09/1221 ).

A világ több vezető mobilszolgáltatója és készülékgyártója, így az Orange, a TeliaSonera, a T-Mobile, az AT&T, az NT T-DoCoMo, a Verizon, az Alcatel-Lucent, az Ericsson, a Huawei és a Nokia Siemens Networks már elkötelezte magát az LTE használata mellett. A piaci elemzések szerint 2013-ig a hálózatüzemeltetők csaknem 6 milliárd eurót (8,6 milliárd USA-dollárt) fognak ilyen célú beruházásokra költeni.

Előzmények

A GSM-szabvány világsikere mögött a vállalkozások, a kutatók és a szabályozó hatóságok szoros páneurópai szintű együttműködése állt. Az 1980-as években a GSM szabványosítását elsősorban az úgynevezett „európai tudományos és technológiai együttműködés”, a mai uniós kutatási programok előfutára szorgalmazta. Az Európai Bizottság felkarolta a GSM-projektet, és 1987-ben az európai országok a Bizottság javaslatára megállapodtak abban, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot fenntartják a GSM-szolgáltatások számára. Ez jó alapnak bizonyult a GSM-technológia gyors európai elterjedéséhez.

2009. júliusában az Európai Parlament után az EU tagállamai is jóváhagyták a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az 1987-es irányelv korszerűsítésével a 900 MHz-es frekvenciasáv más technológiák, köztük az LTE előtt is megnyíljék ( IP/09/1192 ).

A 2007-től 2013-ig terjedő időszakban az Európai Unió összességében több mint 700 millió euróval fogja támogatni a jövő hálózataira irányuló kutatásokat. Az összeg fele a negyedik generációs és az azon is túlmutató hálózatok fejlesztéséhez hozzájáruló vezeték nélküli technológiák kutatását fogja szolgálni.

Európai Uniós kutatás a jövő hálózatai és az LTE területén:

http://cordis.europa.eu/fp7/ict/future-networks/

Forrás: Európai Bizottság