Az Európai Bizottság sajtóközleménye, Brüsszel

Az Európai Unió két legutóbbi bővítése mérföldkövet jelent Európa egyesítésének folyamatában és szerte az Unióban előnyökkel járt a polgárok számára. Gazdasági szempontból a bővítés az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta, valamint hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön megszilárduljon a demokrácia és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakujon ki. A globális jelentőségű problémák kezelésekor a kibővült EU nagyobb súllyal képes fellépni, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a világgazdaságról és annak működéséről. Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált. A jelenlegi nehéz globális helyzetben az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy ellenálljunk a protekcionista folyamatoknak, amelyek lerombolhatják a határok nélküli egységes piac által az 500 millió európai polgár számára biztosított előnyöket.

„Az Unió 2004-es és 2007-es bővítése rendkívül nagy jelentőségű történelmi eseménynek számít. Megszüntette Európa megosztottságát, hozzájárult a demokrácia megszilárdulásához és valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, és fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Nem engedhetjük, hogy a válság beárnyékolja e vitathatatlan sikereket. Ha egyesítjük erőinket, befolyással lehetünk az olyan kérdések megoldására, mint az éghajlatváltozás és az új nemzetközi pénzügyi szerkezet. Egy megosztott Európai Unió azonban nem képes mindezen folyamatok befolyásolására” – nyilatkozta Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos.

Olli Rehn bővítési biztos a következőket tette hozzá: „A bővítés a stabilitás záloga, valamint a demokrácia és a jogállamiság mozgatórugója Európában. Gazdasági szempontból mind az új, mind a régi tagállamok, mind pedig az EU egésze számára előnyöket biztosít. A bővítés révén immár csaknem 500 millió ember élvezi a béke és a jólét előnyeit, és ez a lépés az EU súlyát is növelte a világban.”

Öt éve, hogy az EU tíz új, közép- és kelet-európai taggal[1[1]] bővült, így véget ért Európában a hidegháború miatt kialakult, több évtizedig tartó megosztottság. 2007-ben két további ország, Bulgária és Románia is csatlakozott az Unióhoz. Az Unió bővítésének elmúlt öt évéről szóló közlemény bemutatja, hogy a bővítés mindkét oldal számára óriási gazdasági előnyökkel járt.

A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30%-át, a világkereskedelemnek pedig több mint 17%-át adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára előnyös irányba befolyásolja.

Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40%-ot tett ki. Ez az érték 2008-ban 52%-ra emelkedett, a növekedés pedig az 1999–2003-as időszak 3,5%-os átlagához képest 2004–2008-ban már elérte az 5,5%-ot. Mindez azonban nem a régi tagállamok kárára ment végbe, hiszen ezen országok növekedése a 2004–2008-as időszakban – csakúgy, mint az 1999–2003-as időszakban – továbbra is évente 2,2%-os volt.

A bővítés a kereskedelmi lehetőségeket is növelte: 2007-ben az új tagállamok kivitelének csaknem 80%-a irányult az EU többi tagállamába. A régi tagállamok is növelték exportjukat: 2007-ben teljes kivitelük 7,5%-át az új tagállamokban értékesítették, miközben egy évtizeddel korábban ez az érték még csupán 4,75% volt.

Az új tagállamokban a munkanélküliség – amely gyakran igen magas mértéket öltött – 2007-re az EU korábbi tagállamaiéhoz hasonló szintre, azaz mintegy 7%-ra csökkent. A tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatosan a régi tagállamokban tapasztalt aggodalmak nem igazolódtak be. A legtöbb befogadó tagállamban a más tagállamokból származó munkavállalók aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1%-át, emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a munkaerőhiányt is sikerült megoldani. A más tagállamban való munkavállalás igen sok esetben átmeneti volt: a közelmúltban az Egyesült Királyságban munkát vállaló személyek 50%-a ugyanis visszatért hazájába.

A jelenlegi globális válság a világ minden táján, így az EU-ban is nehézségeket okoz és a munkanélküliség növekedéséhez vezet.

Ezen problémák, illetve más kihívások kezelése terén azonban egy soktagú, egységes EU az egyes tagállamoknál nagyobb sikerrel tud fellépni. Az Unió összehangoltan cselekedett a bankszektor stabilizálása és a gazdaság talpraállítása érdekében. Az e téren eddig megvalósított intézkedéseknek és az előkészítés alatt lévő további lépéseknek köszönhetően, amelyek elsődleges célja a gazdaság számára létfontosságú hitelezési csatornák helyreállítása, ez év végétől már fokozatos javulásra is számíthatunk.

A jelenleg erős visszaeséssel küzdő új tagállamok az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló eszközökből jelentős mértékű támogatásban részesülnek. A fizetési mérleget segítő mechanizmus révén az EU-nak lehetősége van arra, hogy az átmeneti támogatásra szoruló, euróövezeten kívüli tagállamok segítségére siessen.