Máire Geoghegan-Quinn biztos 2010. július 19-én jelentette be, hogy az Európai Bizottság csaknem 6,4 milliárd eurót különített el kutatási és innovációs célokra. Ez a rekordösszeg a tudományos szakterületek, közpolitikák és kereskedelmi ágak széles skáláját fedi le. A beruházástól a tudományos ismeretek bővülését, az európai versenyképesség javulását, és olyan társadalmi kihívások megoldását várják, mint az éghajlatváltozás, az energia- és az élelmiszer-ellátás biztonsága, egészség és a népesség elöregedése. Számos felhívást 2010. július 20-án tettek közzé, a pályázati lehetőségekről honlapunkon is folyamatosan beszámolunk.
Az Európai Bizottság 2009 júliusában indította el European Energy Programme for Recovery (EEPR) elnevezésű gazdaságélénkítő programját, amelynek célja a gazdasági visszaesést követő fellendülés ösztönzése. A program támogatási keretéből mintegy 114 millió EUR (32 Mrd Ft) nem került felhasználásra, így az Európai Tanács Energia Munkacsoportjának legutóbbi ülésén kezdeményezte e források átcsoportosítását illetve újra elosztását.
E fel nem használt források uniós és tagállami szinten is, kiemelkedő többletforrásként jelenthetnek meg az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos beruházások finanszírozásánál, valamint áttételesen hozzájárulnak a fenntartható energiafejlesztések előmozdításához is – ismertette Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Energia és Klímapolitikai helyettes államtitkára az EEPR-rendelet módosításának hátterét.
Az Európai Tanács megállapodott a hivatalosan júniusban elfogadandó új gazdasági stratégia fő paramétereiről. Az EU a jövőben a tudás és innováció, a fenntarthatóbb gazdaság, a magas foglalkoztatottsági szint és a társadalmi befogadás területeire fog összpontosítani.
Magyarország jól halad a kohéziós politika teljesítésében, felgyorsult a programok végrehajtása – állapította meg 2009-es jelentésében az Európai Bizottság.
A Lisszaboni Stratégia összességében pozitív hatással volt az Európai Unióra, még ha nem is érte el legfontosabb célkitűzéseit, és nem fordított kellő figyelmet a gazdasági válság hátterében álló makrogazdasági egyensúlyhiányokra és versenyképességi problémákra – mutat rá az a jelentés, amelyben a tízéves gazdasági program tanulságait vonta le az Európai Bizottság.
Gyökeresen meg akarja reformálni az Európai Unió költségvetését az Európai Bizottság, s ez dühíti a tagállamok különböző régióit. A térségek támogatására az EU eddig a büdzsé hatalmas részét költötte. Brüsszelben azonban úgy vélik: jobban ellenőrizni kell, hova megy a pénz, és azt a tagállamoknak és nem közvetlenül a térségeknek kellene adni.
A kiadások tetemes részét eddig az agrártámogatások és a különböző térségeknek adott közvetlen támogatások tették ki. A Brüsszeli Bizottság azonban a 140 milliárd eurós évi büdzsé "gyökeres reformját" tervezi, ami máris felháborodást váltott ki az eddig közvetlenül Brüsszelből támogatott térségek körében. A mezőgazdasági és regionális támogatások eddig az EU-költségvetések több mint kétharmadát vitték el, miközben a Bizottság szerint jóval több pénzt kellene költeni Európa versenyképességének erősítésére. Brüsszel azt állítja: nem akarja megnyirbálni a regionális támogatásokat, de feltételül akarja szabni, hogy mérni lehessen: teljesülnek-e azok a célok, amiért a pénzt megítélték.
2010. január 1-jétől az EU 18 millió eurót fog áldozni arra a kutatásra, amely a mobilhálózatok következő, negyedik generációját kívánja megalapozni. A Bizottság most meghozott döntése értelmében beindul az úgynevezett Long Term Evolution (LTE) Advanced technológia kutatásának finanszírozása, amelynek révén a ma használatos harmadik generációs hálózatokhoz képest százszorosára nőhet a mobil internetszolgáltatás adattovábbítási sebessége.
Az unió strukturális és kohéziós alapjainak felhasználásához szükséges önrész átmeneti, idei és jövő évi csökkentését javasolta a magyar külügyminiszter. Balázs Péter a tagállamok külügyi vezetőinek luxembourgi tanácskozásán azt mondta: az intézkedésre azért lenne szükség, mert az alapokból finanszírozott projektek hozzájárulhatnak a válságból való kilábalás gyorsításához. A strukturális és kohéziós alapokból elnyert források esetén jelenleg 15 százalék a kötelező tagállami finanszírozás aránya. Forrás: inforadio.hu
Filmszakos és üzleti vagy menedzsment tanulmányokat végző diákok jelentkezhettek a pályázatra, mely új lehetőséget adott a vállalkozó szellem kreatív megnyilatkozására, az üzleti és a mozi szféra összekapcsolására.
A European Entrepreneurship Award-ot a FIVOSZ Vállalkozó vagy alkalmazott című kisfilmje nyerte el, melyet Ducsai Szabolcs készített. A versenyre 250 pályázat érkezett, az első díj mellé 3000 EUR pénzjutalom is járt.
Az Európai Parlament pénteken a strasbourgi plenáris ülésen elfogadta De Blasio Antonio fideszes EP-képviselő jelentését az uniós pénzekkel való visszélés elleni fellépésről. A magyar képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságokban érintett összeg nagysága évről évre nő.
A tagállamok ellenőrző és felügyeleti rendszere alacsony hatékonyságú, ahogy a tagállamok adatszolgáltatásának minősége sem megfelelő, továbbá az adatszolgáltatással kapcsolatos határidőket is gyakran figyelmen kívül hagyják. A strukturális alapok hatékony felhasználásával kapcsolatban főleg az új tagállamok ütköztek nehézségekbe.
Az EP erősíteni kívánja az OLAF, az uniós csalás elleni hivatal nyomozati jogkörét. A képviselő szerint jelenleg az Európai Parlament az egyetlen intézmény, melynek valós eszközök állnak a rendelkezésére az EU pénzügyi érdekeinek védelmére.
Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok határozata alapján 2009. május 1-jétől az unió egységes piacán működő vállalkozások által fizetendő védjegyoltalmi díj jóval olcsóbb lesz, és a lajstromozási eljárás is egyszerűsödik.
Az Európai Unió két legutóbbi bővítése mérföldkövet jelent Európa egyesítésének folyamatában és szerte az Unióban előnyökkel járt a polgárok számára. Gazdasági szempontból a bővítés az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta, valamint hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön megszilárduljon a demokrácia és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakujon ki. A globális jelentőségű problémák kezelésekor a kibővült EU nagyobb súllyal képes fellépni, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a világgazdaságról és annak működéséről. Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált. A jelenlegi nehéz globális helyzetben az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy ellenálljunk a protekcionista folyamatoknak, amelyek lerombolhatják a határok nélküli egységes piac által az 500 millió európai polgár számára biztosított előnyöket.
„Az Unió 2004-es és 2007-es bővítése rendkívül nagy jelentőségű történelmi eseménynek számít. Megszüntette Európa megosztottságát, hozzájárult a demokrácia megszilárdulásához és valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, és fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Nem engedhetjük, hogy a válság beárnyékolja e vitathatatlan sikereket. Ha egyesítjük erőinket, befolyással lehetünk az olyan kérdések megoldására, mint az éghajlatváltozás és az új nemzetközi pénzügyi szerkezet. Egy megosztott Európai Unió azonban nem képes mindezen folyamatok befolyásolására” – nyilatkozta Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos.
Olli Rehn bővítési biztos a következőket tette hozzá: „A bővítés a stabilitás záloga, valamint a demokrácia és a jogállamiság mozgatórugója Európában. Gazdasági szempontból mind az új, mind a régi tagállamok, mind pedig az EU egésze számára előnyöket biztosít. A bővítés révén immár csaknem 500 millió ember élvezi a béke és a jólét előnyeit, és ez a lépés az EU súlyát is növelte a világban.”
Öt éve, hogy az EU tíz új, közép- és kelet-európai taggal[1[1]] bővült, így véget ért Európában a hidegháború miatt kialakult, több évtizedig tartó megosztottság. 2007-ben két további ország, Bulgária és Románia is csatlakozott az Unióhoz. Az Unió bővítésének elmúlt öt évéről szóló közlemény bemutatja, hogy a bővítés mindkét oldal számára óriási gazdasági előnyökkel járt.
A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30%-át, a világkereskedelemnek pedig több mint 17%-át adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára előnyös irányba befolyásolja.
Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40%-ot tett ki. Ez az érték 2008-ban 52%-ra emelkedett, a növekedés pedig az 1999–2003-as időszak 3,5%-os átlagához képest 2004–2008-ban már elérte az 5,5%-ot. Mindez azonban nem a régi tagállamok kárára ment végbe, hiszen ezen országok növekedése a 2004–2008-as időszakban – csakúgy, mint az 1999–2003-as időszakban – továbbra is évente 2,2%-os volt.
A bővítés a kereskedelmi lehetőségeket is növelte: 2007-ben az új tagállamok kivitelének csaknem 80%-a irányult az EU többi tagállamába. A régi tagállamok is növelték exportjukat: 2007-ben teljes kivitelük 7,5%-át az új tagállamokban értékesítették, miközben egy évtizeddel korábban ez az érték még csupán 4,75% volt.
Az új tagállamokban a munkanélküliség – amely gyakran igen magas mértéket öltött – 2007-re az EU korábbi tagállamaiéhoz hasonló szintre, azaz mintegy 7%-ra csökkent. A tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatosan a régi tagállamokban tapasztalt aggodalmak nem igazolódtak be. A legtöbb befogadó tagállamban a más tagállamokból származó munkavállalók aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1%-át, emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a munkaerőhiányt is sikerült megoldani. A más tagállamban való munkavállalás igen sok esetben átmeneti volt: a közelmúltban az Egyesült Királyságban munkát vállaló személyek 50%-a ugyanis visszatért hazájába.
A jelenlegi globális válság a világ minden táján, így az EU-ban is nehézségeket okoz és a munkanélküliség növekedéséhez vezet.
Ezen problémák, illetve más kihívások kezelése terén azonban egy soktagú, egységes EU az egyes tagállamoknál nagyobb sikerrel tud fellépni. Az Unió összehangoltan cselekedett a bankszektor stabilizálása és a gazdaság talpraállítása érdekében. Az e téren eddig megvalósított intézkedéseknek és az előkészítés alatt lévő további lépéseknek köszönhetően, amelyek elsődleges célja a gazdaság számára létfontosságú hitelezési csatornák helyreállítása, ez év végétől már fokozatos javulásra is számíthatunk.
A jelenleg erős visszaeséssel küzdő új tagállamok az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló eszközökből jelentős mértékű támogatásban részesülnek. A fizetési mérleget segítő mechanizmus révén az EU-nak lehetősége van arra, hogy az átmeneti támogatásra szoruló, euróövezeten kívüli tagállamok segítségére siessen.
Az Amerikai Filmakadémia idén február 22-én tartandó díjkiosztó gáláján hét olyan film lesz versenyben, amely az Európai Unió filmgyártásának támogatására létrehozott MEDIA-program finanszírozásával készült. A MEDIA-program által támogatott egyik ilyen jelölt, a „Slumdog Millionaire” (Gettómilliomos) című film, a rangos „legjobb film” és „legjobb rendező” kategóriákban fog versenyezni. Az Oscar-díj „legjobb idegen nyelvű film” kategóriájában a MEDIA-programot három jelölt képviseli, köztük a 2008-as Cannes-i Filmfesztivál Aranypálma díjának nyertese, az „Entre les Murs” (Franciaország).
Az Európai Parlament hatásköre egyre bővül, mégis egyre nagyobb érdektelenség kíséri az európai választásokat. A részvételi arány ugyanis ciklusról-ciklusra alacsonyabb. Ezért a júniusi választások előtt a képviselők a legújabb internetes kampánytechnikákat is igyekeznek majd bevetni. Ezek alkalmazásával növelte táborát az amerikai elnökválasztási kampányban Barack Obama is, akinek stábja a hálózatépítő és videomegosztó portálokat is használta, így a YouTube-ot vagy a Facebook-ot is.
„Az Európai Parlament jelenleg az uniós jogszabályok meghozatalakor az esetek 75 százalékában ugyanolyan jogkörrel rendelkezik, mint a tagállamok kormányainak tanácsa. Ha a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, akkor ez a hatáskör csaknem 100 százalékos lesz.” nyilatkoztsa Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament elnöke.
Vagyis szinte minden uniós jogszabály esetén az Európai Parlament egyetértése kell majd a döntéshez. Emiatt az európai választások jelentősége egyre nagyobb lesz, igaz a részvételi arány a korábbi voksolásokon nem ezt tükrözte.
A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében négyszáz európai város, köztük Budapest vállalta, hogy túlteljesíti az EU "20%-os" energiapolitikai célkitűzését.
2009. február 10-én az Európai Parlament brüsszeli üléstermében írták alá a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratát, s ezzel együtt ünnepélyes keretek között vállalást tettek arra, hogy nem csupán 20%-kal mérséklik a szén-dioxid-kibocsátást 2020-ig, hanem ezt túlteljesítik. Ennek érdekében az aláírástól számított egy éven belül fenntartható energetikai akciótervet készítenek, és annak megvalósításáról kétévente jelentést tesznek közzé. A szükséges beruházások finanszírozásához EIB-hitelek is elérhetők lesznek.
Magyarországról jelenleg egyedül Budapest szerepel az aláírók közt, és vannak olyan EU tagállamok, ahonnan egy város sem csatlakozott még a kezdeményezéshez, ilyen például Csehország. Csatlakozni azonban a későbbiekben is lehet, és ez a lehetőség nem csak a nagyvárosok számára adott: kisvárosok, falvak vagy akár régiók is csatlakozhatnak az egyezményhez.
A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében négyszáz európai város, köztük Budapest vállalta, hogy túlteljesíti az EU "20%-os" energiapolitikai célkitűzését.