A Lisszaboni Stratégia összességében pozitív hatással volt az Európai Unióra, még ha nem is érte el legfontosabb célkitűzéseit, és nem fordított kellő figyelmet a gazdasági válság hátterében álló makrogazdasági egyensúlyhiányokra és versenyképességi problémákra – mutat rá az a jelentés, amelyben a tízéves gazdasági program tanulságait vonta le az Európai Bizottság.
Gyökeresen meg akarja reformálni az Európai Unió költségvetését az Európai Bizottság, s ez dühíti a tagállamok különböző régióit. A térségek támogatására az EU eddig a büdzsé hatalmas részét költötte. Brüsszelben azonban úgy vélik: jobban ellenőrizni kell, hova megy a pénz, és azt a tagállamoknak és nem közvetlenül a térségeknek kellene adni.
A kiadások tetemes részét eddig az agrártámogatások és a különböző térségeknek adott közvetlen támogatások tették ki. A Brüsszeli Bizottság azonban a 140 milliárd eurós évi büdzsé "gyökeres reformját" tervezi, ami máris felháborodást váltott ki az eddig közvetlenül Brüsszelből támogatott térségek körében. A mezőgazdasági és regionális támogatások eddig az EU-költségvetések több mint kétharmadát vitték el, miközben a Bizottság szerint jóval több pénzt kellene költeni Európa versenyképességének erősítésére. Brüsszel azt állítja: nem akarja megnyirbálni a regionális támogatásokat, de feltételül akarja szabni, hogy mérni lehessen: teljesülnek-e azok a célok, amiért a pénzt megítélték.
2010. január 1-jétől az EU 18 millió eurót fog áldozni arra a kutatásra, amely a mobilhálózatok következő, negyedik generációját kívánja megalapozni. A Bizottság most meghozott döntése értelmében beindul az úgynevezett Long Term Evolution (LTE) Advanced technológia kutatásának finanszírozása, amelynek révén a ma használatos harmadik generációs hálózatokhoz képest százszorosára nőhet a mobil internetszolgáltatás adattovábbítási sebessége.
Az unió strukturális és kohéziós alapjainak felhasználásához szükséges önrész átmeneti, idei és jövő évi csökkentését javasolta a magyar külügyminiszter. Balázs Péter a tagállamok külügyi vezetőinek luxembourgi tanácskozásán azt mondta: az intézkedésre azért lenne szükség, mert az alapokból finanszírozott projektek hozzájárulhatnak a válságból való kilábalás gyorsításához. A strukturális és kohéziós alapokból elnyert források esetén jelenleg 15 százalék a kötelező tagállami finanszírozás aránya. Forrás: inforadio.hu
Filmszakos és üzleti vagy menedzsment tanulmányokat végző diákok jelentkezhettek a pályázatra, mely új lehetőséget adott a vállalkozó szellem kreatív megnyilatkozására, az üzleti és a mozi szféra összekapcsolására.
A European Entrepreneurship Award-ot a FIVOSZ Vállalkozó vagy alkalmazott című kisfilmje nyerte el, melyet Ducsai Szabolcs készített. A versenyre 250 pályázat érkezett, az első díj mellé 3000 EUR pénzjutalom is járt.
Az Európai Parlament pénteken a strasbourgi plenáris ülésen elfogadta De Blasio Antonio fideszes EP-képviselő jelentését az uniós pénzekkel való visszélés elleni fellépésről. A magyar képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságokban érintett összeg nagysága évről évre nő.
A tagállamok ellenőrző és felügyeleti rendszere alacsony hatékonyságú, ahogy a tagállamok adatszolgáltatásának minősége sem megfelelő, továbbá az adatszolgáltatással kapcsolatos határidőket is gyakran figyelmen kívül hagyják. A strukturális alapok hatékony felhasználásával kapcsolatban főleg az új tagállamok ütköztek nehézségekbe.
Az EP erősíteni kívánja az OLAF, az uniós csalás elleni hivatal nyomozati jogkörét. A képviselő szerint jelenleg az Európai Parlament az egyetlen intézmény, melynek valós eszközök állnak a rendelkezésére az EU pénzügyi érdekeinek védelmére.
Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok határozata alapján 2009. május 1-jétől az unió egységes piacán működő vállalkozások által fizetendő védjegyoltalmi díj jóval olcsóbb lesz, és a lajstromozási eljárás is egyszerűsödik.
Az Európai Unió két legutóbbi bővítése mérföldkövet jelent Európa egyesítésének folyamatában és szerte az Unióban előnyökkel járt a polgárok számára. Gazdasági szempontból a bővítés az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta, valamint hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön megszilárduljon a demokrácia és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakujon ki. A globális jelentőségű problémák kezelésekor a kibővült EU nagyobb súllyal képes fellépni, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a világgazdaságról és annak működéséről. Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált. A jelenlegi nehéz globális helyzetben az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy ellenálljunk a protekcionista folyamatoknak, amelyek lerombolhatják a határok nélküli egységes piac által az 500 millió európai polgár számára biztosított előnyöket.
„Az Unió 2004-es és 2007-es bővítése rendkívül nagy jelentőségű történelmi eseménynek számít. Megszüntette Európa megosztottságát, hozzájárult a demokrácia megszilárdulásához és valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, és fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Nem engedhetjük, hogy a válság beárnyékolja e vitathatatlan sikereket. Ha egyesítjük erőinket, befolyással lehetünk az olyan kérdések megoldására, mint az éghajlatváltozás és az új nemzetközi pénzügyi szerkezet. Egy megosztott Európai Unió azonban nem képes mindezen folyamatok befolyásolására” – nyilatkozta Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos.
Olli Rehn bővítési biztos a következőket tette hozzá: „A bővítés a stabilitás záloga, valamint a demokrácia és a jogállamiság mozgatórugója Európában. Gazdasági szempontból mind az új, mind a régi tagállamok, mind pedig az EU egésze számára előnyöket biztosít. A bővítés révén immár csaknem 500 millió ember élvezi a béke és a jólét előnyeit, és ez a lépés az EU súlyát is növelte a világban.”
Öt éve, hogy az EU tíz új, közép- és kelet-európai taggal[1[1]] bővült, így véget ért Európában a hidegháború miatt kialakult, több évtizedig tartó megosztottság. 2007-ben két további ország, Bulgária és Románia is csatlakozott az Unióhoz. Az Unió bővítésének elmúlt öt évéről szóló közlemény bemutatja, hogy a bővítés mindkét oldal számára óriási gazdasági előnyökkel járt.
A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30%-át, a világkereskedelemnek pedig több mint 17%-át adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára előnyös irányba befolyásolja.
Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40%-ot tett ki. Ez az érték 2008-ban 52%-ra emelkedett, a növekedés pedig az 1999–2003-as időszak 3,5%-os átlagához képest 2004–2008-ban már elérte az 5,5%-ot. Mindez azonban nem a régi tagállamok kárára ment végbe, hiszen ezen országok növekedése a 2004–2008-as időszakban – csakúgy, mint az 1999–2003-as időszakban – továbbra is évente 2,2%-os volt.
A bővítés a kereskedelmi lehetőségeket is növelte: 2007-ben az új tagállamok kivitelének csaknem 80%-a irányult az EU többi tagállamába. A régi tagállamok is növelték exportjukat: 2007-ben teljes kivitelük 7,5%-át az új tagállamokban értékesítették, miközben egy évtizeddel korábban ez az érték még csupán 4,75% volt.
Az új tagállamokban a munkanélküliség – amely gyakran igen magas mértéket öltött – 2007-re az EU korábbi tagállamaiéhoz hasonló szintre, azaz mintegy 7%-ra csökkent. A tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatosan a régi tagállamokban tapasztalt aggodalmak nem igazolódtak be. A legtöbb befogadó tagállamban a más tagállamokból származó munkavállalók aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1%-át, emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a munkaerőhiányt is sikerült megoldani. A más tagállamban való munkavállalás igen sok esetben átmeneti volt: a közelmúltban az Egyesült Királyságban munkát vállaló személyek 50%-a ugyanis visszatért hazájába.
A jelenlegi globális válság a világ minden táján, így az EU-ban is nehézségeket okoz és a munkanélküliség növekedéséhez vezet.
Ezen problémák, illetve más kihívások kezelése terén azonban egy soktagú, egységes EU az egyes tagállamoknál nagyobb sikerrel tud fellépni. Az Unió összehangoltan cselekedett a bankszektor stabilizálása és a gazdaság talpraállítása érdekében. Az e téren eddig megvalósított intézkedéseknek és az előkészítés alatt lévő további lépéseknek köszönhetően, amelyek elsődleges célja a gazdaság számára létfontosságú hitelezési csatornák helyreállítása, ez év végétől már fokozatos javulásra is számíthatunk.
A jelenleg erős visszaeséssel küzdő új tagállamok az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló eszközökből jelentős mértékű támogatásban részesülnek. A fizetési mérleget segítő mechanizmus révén az EU-nak lehetősége van arra, hogy az átmeneti támogatásra szoruló, euróövezeten kívüli tagállamok segítségére siessen.
Az Amerikai Filmakadémia idén február 22-én tartandó díjkiosztó gáláján hét olyan film lesz versenyben, amely az Európai Unió filmgyártásának támogatására létrehozott MEDIA-program finanszírozásával készült. A MEDIA-program által támogatott egyik ilyen jelölt, a „Slumdog Millionaire” (Gettómilliomos) című film, a rangos „legjobb film” és „legjobb rendező” kategóriákban fog versenyezni. Az Oscar-díj „legjobb idegen nyelvű film” kategóriájában a MEDIA-programot három jelölt képviseli, köztük a 2008-as Cannes-i Filmfesztivál Aranypálma díjának nyertese, az „Entre les Murs” (Franciaország).
Az Európai Parlament hatásköre egyre bővül, mégis egyre nagyobb érdektelenség kíséri az európai választásokat. A részvételi arány ugyanis ciklusról-ciklusra alacsonyabb. Ezért a júniusi választások előtt a képviselők a legújabb internetes kampánytechnikákat is igyekeznek majd bevetni. Ezek alkalmazásával növelte táborát az amerikai elnökválasztási kampányban Barack Obama is, akinek stábja a hálózatépítő és videomegosztó portálokat is használta, így a YouTube-ot vagy a Facebook-ot is.
„Az Európai Parlament jelenleg az uniós jogszabályok meghozatalakor az esetek 75 százalékában ugyanolyan jogkörrel rendelkezik, mint a tagállamok kormányainak tanácsa. Ha a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, akkor ez a hatáskör csaknem 100 százalékos lesz.” nyilatkoztsa Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament elnöke.
Vagyis szinte minden uniós jogszabály esetén az Európai Parlament egyetértése kell majd a döntéshez. Emiatt az európai választások jelentősége egyre nagyobb lesz, igaz a részvételi arány a korábbi voksolásokon nem ezt tükrözte.
A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében négyszáz európai város, köztük Budapest vállalta, hogy túlteljesíti az EU "20%-os" energiapolitikai célkitűzését.
2009. február 10-én az Európai Parlament brüsszeli üléstermében írták alá a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratát, s ezzel együtt ünnepélyes keretek között vállalást tettek arra, hogy nem csupán 20%-kal mérséklik a szén-dioxid-kibocsátást 2020-ig, hanem ezt túlteljesítik. Ennek érdekében az aláírástól számított egy éven belül fenntartható energetikai akciótervet készítenek, és annak megvalósításáról kétévente jelentést tesznek közzé. A szükséges beruházások finanszírozásához EIB-hitelek is elérhetők lesznek.
Magyarországról jelenleg egyedül Budapest szerepel az aláírók közt, és vannak olyan EU tagállamok, ahonnan egy város sem csatlakozott még a kezdeményezéshez, ilyen például Csehország. Csatlakozni azonban a későbbiekben is lehet, és ez a lehetőség nem csak a nagyvárosok számára adott: kisvárosok, falvak vagy akár régiók is csatlakozhatnak az egyezményhez.
Az Európai Bizottság decemberben tett javaslatot az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartások energiahatékonyságának növelésére, és az Európai Parlament is támogatja az elképzelést. Így a jövőben a regionális fejlesztési alap forrásai is megnyílnak erre a célra. Ahol arra van szükség falakat és tetőket lehet szigetelni, másutt megújuló energiaforrásokat, például napelemeket lehet a támogatásból felszerelni.
„A panellakásokban az energiának legalább 40 százalékát, egyes becslések szerint 70 százalékát egyszerűen elpazaroljuk, mert rosszak a szigetelések, az utcát fűtjük, és korszerűtlen fűtőberendezésekkel” - mondta Harangozó Gábor EP képviselő. Az épületeken elvégzett korszerűsítések a klímaváltozásra is hatással lesznek. Kevesebb energia kell majd ugyanis az épületek fűtéséhez – márpedig az Európai Unió teljes károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért az épületek felelősek.
„Az energiahatékonysági beruházásokra ki tudjuk szélesíteni a támogatások körét egyrészt, másrészt az eddigi források több, mint a dupláját tudjuk erre költeni.” Bizonyos forrásokat ugyanis már eddig is lehetett a panellakások felújítására fordítani, de az új alapból igényelhető támogatások valóban érzékelhető javulást eredményezhetnek majd.
Harangozó Gábor EP képviselő elmondta azt is, hogy „2013-ig a teljes magyarországi panelállomány 90 százalékát föl tudjuk újítani, ki tudjuk cserélni a nyílászárókat, fűtéskorszerűsítést, tehát mindent, ami energiahatékonysággal kapcsolatos beruházás: szigetelések, és a szigeteléssel együtt a homlokzatfelújítások.” A támogatás az építőipari kisvállalkozások számára munkalehetőséget teremt, az elvégzett munkának köszönhetően pedig hosszú távon jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg.
Az európai autóeladások az elmúlt évben 9 százalékkal maradtak el a 2007-as szinttől. Ebben az évben a visszaesés akár 10-20 százalék között is lehet.
„Az egyik statisztikából, amit egy üzleti főiskola készített, az derül ki, hogy a brit bankok 300 ezer autóvásárló hitelkérelmét utasították el fél év alatt” – ismertette a megdöbbentő adatot Malcolm Harbour Európai Parlamenti képviselő.
Az eladások visszaesésére bizonyosan ez az óvatos banki magatartás is hatással van. Az értékesítési válság ezzel együtt a nehézgépjárműveknél még nagyobb lehet, elérheti a 30 százalékot is. Az autóipar Európa hatodik legnagyobb exportőre, összesen 12 millió embernek ad munkát, de ezek kétharmadát a beszállítók foglalkoztatják. Összességében ez az unióban lévő munkahelyek hat százaléka. A segítséget azonban nem adják ingyen.
„Az ágazatot bátorítani kell arra, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a túltermelés megszüntetésére, és ruházzon be többet az új technológiákba” - sürgette az unió soros EU elnökségét képviselő Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes.
A válságot ugyanis a környezetbarát autótípusok elterjesztésére igyekezne kihasználni az unió. Több tagország máris kedvezményekkel, akár több ezer eurós támogatással ösztönzi, ha valaki egy régebbi típust újabb, környezetet kevésbé károsító modellre cserél. De ez nem biztos, hogy elegendő.
„Az ágazatnak fel kell gyorsítania minden olyan ésszerű átalakítást, amit eddig csak fontolgattak. Ennek ellenére nincs garancia arra, hogy az év végén is ugyanannyi autógyár lesz Európában, mint amennyi jelenleg működik” – foglalta össze a nem túl biztató jövőt Günter Verheugen az Európai Bizottság ipari- és vállalkozásfejlesztési biztosa.
A strasbourgi vitában elhangzottak is hasznosulnak majd abban a tervben, amit Brüsszel állít össze az autóipar megsegítésére, a soron következő márciusi csúcsértekezletre. A fő cél a tömeges elbocsátások elkerülése, mert – ahogy a képviselők mondták – könnyebb a munkahelyeket megőrizni, mint az utcára került embereket visszavenni, vagy máshová elhelyezni.
Új lehetőség a vállálkozó szellem kreatív megnyilatkozására, azaz az üzleti és mozi szféra összekapcsolására a European Entrepreneurship Video Awarddal.
A jobb szabályozás a gazdasági és pénzügyi válságra adott európai válasz kulcseleme – derül ki az Európai Bizottság által ma előterjesztett, az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról szóló dokumentumból.
A felülvizsgálat megmutatja, hogy a polgároknak és a gazdasági társaságoknak, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) máris számtalan előnye származik az egyszerűsített intézkedésekből és az adminisztratív költségek lefaragásából. A radikális egyszerűsítés során mintegy 1300 jogszabály hatályon kívül helyezését javasolták – az „acquis”, az uniós jogszabályok összessége közel 10%-kal, a Hivatalos Lap 7800 oldallal lesz soványabb. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, már előterjesztett vagy tervezett intézkedéseknek köszönhető megtakarítás 30 milliárd eurót tesz ki. A hozzáadottérték-adóról (héa) szóló ma beterjesztett javaslat egymagában 18 milliárd eurót takarítana meg. A Bizottság adminisztratív terhekkel kapcsolatos élenjáró megközelítését a tagállamok többsége is átvette, közülük 21 már el is indította e terhek csökkentésére irányuló nagyszabású országos szintű programjait. A Bizottság végül hatásvizsgálatai jobbá tételével továbbra is törekszik az általa alkotott valamennyi új jogszabály minőségének javítására. Ezt úgy fogja elérni, hogy megerősíti a szubszidiaritás ellenőrzését, javítja az érdekelt felekkel való konzultációt, és mélyrehatóbban vizsgálja az intézkedéseknek pl. a kkv-re, az adminisztratív terhekre, az alapvető jogokra, a fogyasztókra és a régiókra gyakorolt hatását.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta:„Az adminisztratív terheknek a Bizottság által javasolt csökkentése az európai gazdaságélénkítési terv kulcseleme. Az idők változnak. A szabályozásnak dinamikusnak kell lennie, nem lehet statikus. Alkalmazkodnia kell az új helyzetekhez, az új szükségletekhez. Az érdekelt felekkel való jobb konzultációnak, a hatásvizsgálatok javításának és az adminisztratív akadályok elhárításának köszönhetően még hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tehetjük az európai szabályozást. A Bizottság felmutatta eredményeit. Remélem, hogy a közelgő hónapokban a tagállamok és az Európai Parlament erőfeszítéseink lendületétől sarkallva úgyszintén eredményeket fognak elérni.”
Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke azt mondta: „A jobb szabályozásra irányuló stratégia négy évvel elindítását követően sikeresnek bizonyult. Már figyelemreméltó eredményeket értünk el, és szándékunk szerint ez év végére még messzebbre jutunk. A jobb szabályozásnak – ami annyit tesz, hogy a szükséges szabályozás mellett a gazdasági szereplőket és a polgárokat sújtó terheket a lehető legkisebb mértékűre korlátozzuk – továbbra is a jelenlegi gazdasági nehézségekre adott válaszunk középpontjában kell maradnia.
2008-ban is folytatódott a közösségi jog radikális egyszerűsítése
Amint a Tanács és a Parlament elfogadja a hivatalban lévő Bizottságnak a jogszabályok egyszerűsítésével és egységes szerkezetbe foglalásával hozott intézkedéseit közel 10%-kal – mintegy 1300 jogszabállyal és 7800 Hivatalos Lap oldallal – fog csökkenni az acquis. Emellett persze további egyszerűsítésre is szükség van: a Bizottság 2009-ben 33 új kezdeményezésről fog dönteni. Az uniós szabályozás átvilágítását követően a jövőben további 81 fellépést lehet beemelni az egyszerűsítési tevékenységek sorába. Ennek eredményeképpen a hivatalba lépő Bizottság befejezheti az egyszerűsítés munkáját.
Az adminisztratív terhek csökkentése – a lehető leggyorsabban
Mióta a Bizottság bemutatta arra vonatkozó javaslatát, hogy a gazdasági szereplőket sújtó adminisztratív terheket 2012-re 25%-kal csökkentsék, és a tagállamokat is vonják be e munkába, a hasonló nemzeti célkitűzéseket megfogalmazó tagállamok száma jelentősen megnőtt: a 2006-os hétről 2007-re 14-re és 2008-ban 21-re.
2007-ben és 2008-ban a Bizottság 21, gyorsított eljárássalelfogadandó fellépést terjesztett elő – ezek a becslések szerint összesen több mint 2,3 milliárd euró megtakarítást jelentenek az uniós vállalkozásoknak. Emellett lehetőséget teremtettek a nagymértékű költségmegtakarítást eredményező bizottsági javaslatok előterjesztésére. A Bizottság ma a vonatkozó irányelvek felülvizsgálatáról fogadott el ambiciózus javaslatot az elektronikus számlázás útjában álló akadályok felszámolására. A tehercsökkentési potenciál középtávon akár az évi 18 milliárd eurót is elérheti. A társasági joggal kapcsolatban a Bizottság a terv szerint azt javasolná: tegyék lehetővé, hogy a tagállamok kivonják a mikrovállalkozásokat az uniós számviteli irányelvek hatálya alól, ami mintegy 7 milliárd euró további megtakarítást hozhat. Annak érdekében, hogy a rendszert a kkv-k igényeihez igazíthassák, az irányelvek egészében a „gondolkozz először kicsiben” elvet alkalmazták.
A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében négyszáz európai város, köztük Budapest vállalta, hogy túlteljesíti az EU "20%-os" energiapolitikai célkitűzését.